Hétköznapi használat, értékelés

A végére hagytuk a hétköznapi használat tesztelését, és az a helyzet, hogy ha szigorúan a hardvert nézzük, bizony nem sok panaszunk lehet. A kényelem kérdése szubjektív téma, ezért csak némi viszonyítási alapot tudunk adni; e cikk írójának tenyere 9,2 cm széles, a csuklójától középső ujjának hegyéig mért távolság 20 cm, és az egereket alapvetően pincer claw grippel markolja, ami gyakran átcsúszik ujjbegyes fogásba, míg kedvenc formái a Pulsar Xlite, Zowie EC2-C, Vaxee Zygen NP-01, Logitech MX300/Ninox Aurora, Cooler Master MM710, Microsoft WheelMouse Optical 1.1a, Razer Salmosa és az Endgame Gear XM1. Ezek fényében a Sabre Pro vonalvezetéséhez hamarabb hozzászoktunk, mint azt sok aszimmetrikus rágcsáló esetében korábban tapasztaltuk, a palmozással sem volt gond, viszont aki ezeknek a klasszikusabb felépítésű vonalát nyúzta huzamosabb ideig, az elsőre kicsit idegennek érezheti. A bal oldalon örültünk volna egy kis textúrázásnak az emelgetést könnyítendő, de így sem akart kiesni a kezünkből, nem neveznénk csúszósnak a felületét, igaz, nem vagyunk kifejezetten izzadós tenyerűek.

Az anyaghasználat és az összeszerelési minőség korrekt, a tömeg kellemesen alacsony, a precíz szenzor és a taktilis gombok reszponzívak (Allsop Raindrop GigaPad XL, Razer Goliathus Control és Corsair MM700 padokon kergettük), bár a jobb klikk egy hangyányival puhábbnak érződik, mint a bal, de ezt jelentéktelen "negatívumként" említjük meg. Előzőleg kitértünk rá, hogy szerencsésebbnek tartottuk volna az Omron (50M)-ek helyett a Kailh GM kapcsolóit vagy akár csak az Omron (20M)-et, de semmi sem tökéletes – és később önszorgalomból megléphetjük a váltást, ha úgy tartja kedvünk. A PTFE papucsok ugyan nem túl vastagok és nem érnek fel egy Hyperglide-hoz, de nem rosszak, és a Logitech nívóját simán megverik – de egy grátisz szettet azért díjzatunk volna. A parakábel nem hajlik annyira, mint ahogy azt a jobb gyári implementációknál megszokhattuk, de az első oldalon ennek már tárgyaltuk a miértjét. A vezeték bungee nélkül sem késztetett bennünket homlokunk ráncolására, és a körülmények tudatában maradéktalanul rendben van.

[+]

Az egyedüli kín a szoftveres hátországhoz köthető, mert hiába jött ki az iCUE 4-es verziója, a kezelőfelület helyett inkább a lényegi kód szorult fejlesztésre. A GUI átlátása kis megszokást igényel, több redundáns beállítást tartalmaz és sokkal egyszerűbbé, felhasználóbarátabbá lehetne tenni anélkül, hogy szerteágazó funkcionalitása csorbát szenvedne. A gond mégsem ez, hanem az instabilitása, a túlzott (és látszólag inkonzisztens) erőforrásigénye, és az a mizéria, amit a driveres oldalon a firmware-frissítés, illetve a polling rate állítgatása kapcsán tapasztaltunk. A neten utánaolvasva az derült ki, hogy sajnos nem csak mi voltunk pechesek, ez a hiba másoknál is előfordult.

Összegezve, hogy ha szimpatizálunk a Sabre Pro méretével és fogásával, akkor a személyében kiváló hardverre tehetünk szert, de ha egy mód van rá, az iCUE-t kerüljük el. A gyári alapértelmezett konfiguráció mind a cpi-lépcsők, mind a USB frekvencia (1000 Hz) terén jelesre vizsgázik (és az előbbit megvariálhatjuk driver nélkül is), a 8000 Hz-nek pedig a döntő többség úgysem látná valós hasznát. Ha mégis úgy érezzük, hogy igenis a javunkra válna az 0,125 ezredmásodpercenkénti adatáramlás, nem árthat felkészülni arra, hogy az applikációs háttér alkalmasint okozhat némi fejtörést.

Az MM700 RGB deskpad vegyes érzelmeket váltott ki belőlünk, mert fő árnövelő faktora az RGB világítás és a kétportos hub/kontroller (amibe kényelmesen beköthetjük a billentyűzetünket és az egerünket, már ha az utóbbit nem szándékozzuk 1000 Hz felett hajtani), ám a vetett fény nem igazán homogén (bár a sötétben egész pofás), és a három zóna is inkább csak kettő, mert a peremek pislákolása egybefolyik, és ez a rétegezhető effektre is igaz. Ez abból fakad, hogy a színes fotonzápor nem különálló diódákból jön, hanem egy-egy LED emitter műanyag csatornákat világít meg – bár ez a tartósság szempontjából pozitívum. Ezek a (textilnél nyilán merevebb) csatornák az okai annak, hogy eltelik néhány nap, míg a pad rendesen kirúgja magát.

[+]

Maga a felület nagyon jól csúszik, igen fürge alátéttel ismerkedhettünk meg és a Sabre Pro gyönyörűen siklott rajta, ugyanakkor a port és apró szennyeződéseket is viszonylag könnyen magához édesgeti, így jól tesszük, ha odafigyelünk a tisztán tartására, mert az integrált elektronika miatt nem szabad csak úgy a csap alá dobni. A közelítőleg 26 000 forintos ár szerintünk már túlzás egyetlen egérpadért, legyen az bármekkora, de ha le szeretnénk fedni az asztallapunk jelentős hányadát és magasra szökött az RGB-lázunk, akár meg is környékezhetjük az amerikai vállalat góliátját.

Corsair Sabre Pro Champion Series egér

Synthwave

A Corsair Sabre Pro Champion Series egeret és a Corsair MM700 RGB egérpadot a gyártó bocsátotta rendelkezésünkre.