Új hozzászólás Aktív témák

• #1 Hieronymus addikt

  Új Válasz 2024-10-19 21:57:18 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  addikt

  LOGOUT blog

  "... 78 ban megjelenik az i8086"
  Intel processzor, 8086 volt a jelölés "i" betű nélkül. Ennek komoly jelentősége volt. Nem lehet a kizárólag számokból álló processzor jelölést jogoltalom alá helyezni.
  Ezért gyártott akkoriban még a sarki zöldséges is Intel processzor klónt.

  Az idő gyorsan a probléma megoldás lassan haladt. Egészen a 80486 processzorok sorozatának végéig maradt a számozás. Akkorra viszont kibukott a sarki zöldségesek többsége a klón gyártásból.
  Az Intel, az AMD és a VIA számára adott speciális, át nem ruházható licencet az addig engedély nélkül másolt processzorok tovább gyártására.
  Az Intel Pentium processzorok már jogvédett termékek voltak. Ezeket a processzorokat már nem másolhatta 2 gyártó.
  A VIA beállt a lassú, de megbízható processzorok gyártásába. A 4 magos VIA processzort már nem tudták elkészíteni.
  Az Intel atomot dobott a VIA-ra. Első lépésben kirakták a Chipset piacról a céget. Az északi-hidat betervezték a processzorba. (Az AMD korábban lépte meg ezt, de akkor az AMD szekere alig döcögött. Az nem volt jelentős érvágás a VIA számára.) Az eredmény lenyűgöző lett. Az olcsó alaplapok is megtáltosodtak, leginkább a megbízhatóságban.
  Az igazi bombát az Atom processzorok megjelenése jelentette a VIA számára.
  Pillanatok alatt párolgott el a vásárlói rétegük.
  Az AMD komolyan gondolta. Az új Intel fejlesztéseket, alternatív megoldásokkal pótolta. Később saját elképzelésű fejlesztéseket is csináltak.

  Nem régiben megtörtént a csoda. A két processzor gyártó versenyében beállt a látszólagos béke és nyugalom. Szövetséget kötöttek az x86 processzorok jövőjének és piacának megtartásáért.

  "Viszont számomra érthetetlen okokból kihagyták belőle a Hyper-threadinget, a 16. generációba remélhetőleg visszakerül (pletykálják)"

  Nem biztos, hogy kihagyták. Létezhet egy forgatókönyv, ami szerint tervezési/gyártási hiba miatt egyetlen processzor sem lehetett bekapcsolni. A gyors és energiatakarékos magok kiépítése nem azonos. A két magtípus közötti váltást a HT vélhetően bonyolítja.

  A HT egyszerre jó és rossz.
  A processzor két eltérő része egyszerre tud két utasítást végrehajtani. Ha a két utasítás közel hasonló órajelciklus alatt hajtódik végre, akkor majdnem duplázódik a sebesség. Ha nagy az értérés, lassulás is előfordulhat a kikapcsolt HT állapothoz képest.
  Az AMD másként gondolkodott a gyorsításról. Másfél magos processzorokat gyártott. Két egész számokon dolgozó egység mellé rakott egy lebegőpontos egységet. Nem jött be az elképzelés. A HT szintjét sem érte el a gyorsulás.
  Ma HT jellegű megoldást alkalmaznak.

  Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

• #2 frescho addikt Hieronymus #1

  Új Válasz 2024-10-20 00:22:50 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  frescho

  addikt

  válasz Hieronymus #1 üzenetére

  Ezért gyártott akkoriban még a sarki zöldséges is Intel processzor klónt.

  A second source miatt. Az Intel nagyon sok cégnek adott el gyártási licenc-et. IBM-nek is volt pl. Viszont a módosítás, saját tervezés és saját gyártás már trükkösebb volt, mert ahhoz az utasítás készlet licenc kellett. Az első second source AMD-nek minden megvolt, így tervezhetett saját procit. Szegény Cyrix-et megtte a VIA, majd kikukázta őket

  A konszolidációs időszak megérne egy külön bejegyzést. A 386DX40 és K7 közötti időszak érdekes sztorikat tartalmaz. Ott volt pl. a NexGen akik a Cyrixnél jobban jártak a felvásárlással. Ők adták az AMD K6 alapját, majd a K7 fejlesztésében is részt vettek kiegészítve ex Compaq-os Alphát fejlesztő mérnökökkel.

  https://frescho.hu

Új hozzászólás Aktív témák