Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    AUDIOKULTÚRA ÓRA PERC MÁSODPERC

    Mi okból és milyen célzattal jött létre ez a topik?
    A Prohardver! fórumrendszerén belül a határterületek (fejhallgató, fülhallgató, mobilaudió, autóhifi, hangdobozépítés...) mellett eddig egyetlen igazán hifi témájú topik volt, a "Hi-firől általánosságban" topik, közkeletű nevén "a hifitopik", és elvileg elég is lenne ennyi, hiszen a lapcsaládon belül hifiről fórumozni szándékozók el is férnének benne - ha akarnának. Ám elférés szempontjából a hifivel kb. a szórakoztatóelektronika szintjén foglalkozók vissza-visszatérően küzdöttek-harcoltak azokkal, akik szívesen beszélgettek (volna) "audiofil" mélységekről-részletekről is. Emiatt az "audiofilek" sokszor öncenzúrát alkalmaztak (nem írtak, "OFF"-ban írtak...), ha pedig nem alkalmaztak öncenzúrát, sokszor felmerült, hogy miért nem mennek az "audiofilek" másik, nekik való topikba ezoterikus lilaködöket eregetni. Két dudás egy csárdában - hiába kérte annakidején a hifitopik alapítója a második hozzászólásában, hogy "minden audiofil kolléga tegye tiszteletét a segítő hozzászólásával", később még ő is azt kérte, hogy inkább ne. Évente átlag öt-tíz-húsz... vita volt arról, hogy legyen külön audiofil topik a fékezhetetlenagyvelejű audiofileknek. Másfél évtized óta sokszor, sokan akarták, hogy legyen, ám senki nem csinálta meg. Most akkor sokak kezdeményezésére, sokak közkívánatára, lesz (ha eső nem lesz).
    Ezennel tehát "Audiokultúra" néven létrejön egy olyan hifi topik, amely tematikailag szintén általános egészében átfogja a hifi bármely lehetséges témáját, sőt, (lásd például zeneszerzők, zeneművek, hangszerek, hangversenytermek, előadók, előadások, hangfelvételek, hanghordozók, hi-fi készülékek, hifi kiegészítők, DIY hifi, kísérleti hifi...) TÉNYLEGESEN átfogni szándékozza a hifi bármely lehetséges témáját, ám többé-kevésbé másfajta keretek között, mint ahogy a "Hifiről általánosságban" topikban volt eddig szokás.

    Mik lennének ezek a másfajta keretek?
    Azt szeretnénk, hogy ebben a topikban bárki, aki
    - bármilyen marginális hifi=audiokulturális témáról,
    - bármilyen extraabisszikus tárgyalási mélységben,
    - bármilyen gondolati-képzeleti-elvonatkoztatási-ötletelési-sejtési-sejtetési-feltételezési (de nem az "aztcsiripeltékamadarak-hallottukharangozni-patakiattilánakmondtákazufók-bemondtaahírtévé") szinten,
    - bármilyen csírabimbó kísérleti állapotban,
    - bármilyen csimborasszó vagy marianaárok felkészültséggel,
    - bármilyen magasfilozófiai életrevalótlansággal vagy szupermérnöki jéghátánmegéléssel,
    - bármilyen szőrszálhasogató részletességben,
    - bármilyen (a témához általa illőnek vélt) végtelen terjedelemben
    érdeklődni, közreadni, beszélgetni, vitatkozni szíveskedne, az itt UGYANOLYAN kellemes környezetben és közösségben, otthonosan, kényelmesen, régiráérőstörténetmesélősen tehesse, mint aki csak egy modernrohanóséletsocialmedia közhelyfélmondatot akarna idevetni. Ebben a topikban TÉNYLEG szívesen látjuk az "audiofileket" - de persze úgyszintén az ilyesmi iránt pusztán kíváncsiakat, ablakon bekukkolókat is.
    Ez egy LEHETŐSÉG arra, hogy a Hifiről általánosságban topik két dudás egy csárdában helyzete megszűnjék. Az új topik látogatottsága majd megmutatja, hogy mennyire volt valós a sokszor hangoztatott igény rá. Ha nem lesz látogatott, az se baj, LEHETŐSÉGKÉNT itt lesz.

    Mi illendő ebben az audiokulturális topikban?
    - Illendő itt ismeretterjeszteni, kérdezni, beszélgetni, vitatkozni, azaz kommunikálni.
    - Illendő itt annak a szemléletnek magunkévá tételével kommunikálni, hogy hifi=audiokultúra.
    - Illendő itt az audiokultúra iránti NYITOTTSÁGGAL olvasni, gondolkodni, megnyilvánulni.
    - Illendő itt kulturális hobbink alaptárgyát, a zeneművészetet minél jobban ismerni.
    - Illendő itt a túlzott öncenzúra mellőzésével, úgynevezett "ON"-ban írni a témába vágó témákat - lásd mint fent: bármilyen marginális hifi témáról..., bármilyen mélységben, szinten, részletességben, kísérleti-hipotetikus állapotban... - bátran!
    - Illendő itt az informatív hozzászólásokat kulcsszavakkal ellátni a jobb visszakereshetőség érdekében. Ugyanis, amint az a Hifiről általánosságban topikban is megtörténik, a puszta beszélgetés mellett remélhetőleg ebben a topikban is sok szakmailag értékes vagy az érdeklődők számára informatív "dokumentum" keletkezik, ezek kulcsszavakkal ellátása megkönnyíti, hogy az esetleges kérdezők meg tudjanak győződni arról, hogy a kérdésüket feltették-e, megválaszolták-e már kismilliószor a topikban - vagy a társtopikban. De az se tragédia, ha kismilliószor megkérdeznek valamit, abból le lehet vonni statisztikai következtetéseket a hifi haladási irányairól, tárhely pedig van dosztig, a rendszergazda három amerikai és négy kínai szerverfarmot állított be külön ezen topik igényeihez (természetesen ez vicc volt!!! - csak két-két szerverfarmot).
    - Illendő itt, hogy az esetleges kérdező megadja a kérdése megválaszolásához érdekes háttérinformációkat, hogy az esetlegesen válaszolni kívánónak ne kelljen folyvást visszakérdezgetnie, hogy ez meg az hogyan van és miért van és egyáltalán.
    - Illendő itt mindezt olyan modorban tenni, mintha ez egy fizikailag valóságos kulturális szalon lenne fotöjökkel, canapékkal, conopeumokkal, madamerécamier-kkal, fizikailag egymástól kartávolságban lévő, szemtől szembe résztvevőkkel, tehát vigyorgós emotikonok nélkül is illendő az írott szövegbe belelátni a barátságos gesztusokat, amelyeket látnánk a hobbitársunk arcán, ha valóságos térben, valóságos porhüvelyünkben lennénk együtt.
    - Illendő itt szalonképesnek lenni. Ez egy kulturális szalon!
    - Illendő itt illendőnek lenni!
    - Illendő itt az internetes fórumokon végzetesen elterjedt önérvényesítő nemviselkedésformák helyett az írott szövegből azt kiolvasni akarni, amit a szerzője abba bele akart írni!!!!! (Öt felkiáltójel!)
    - Illendő itt a társtopikok történelmi ballasztjait ide NEM áthozni akarni!!! A topik szuverén.
    - Illendő itt önmagát demokratikusan, értelmesen, erkölcsösen önkormányozni tudó szellemi közösséget alkotni akarni.
    - Illendő itt lehetőleg kidolgozott kódban valamint ékezetekkel és írásjelekkel..., a hifi=audiokultúra igényességéhez illő igényességgel írni. Telefonról is!!! (Aki nem ismeri a kidolgozott kód és a korlátozott kód közötti különbségeket, ismerje meg.)
    - Illendő itt ezt a bevezető szöveget teljességében elolvasni és interiorizálni (belsővé tenni, magunkévá tenni), mielőtt belépünk a szalonba. Utcai cipő kényelmes házipapucsra lecserélhető - trágyás gumicsizma lecserélendő.

    ...................................................................

    Hogy miről és miképpen és mihez képest szándékozna tárgyalni ez a fórum, arról engedtessék meg beidézni egy klasszikust régestelen-régről - de talán mégsem olyan nagyon-nagyon régről (ám mindenképpen srégről):

    "AUDIO-KULTÚRA 0 ÓRA 0 PERC 0 MÁSODPERC

    A zene persze mindenkié, de tegye szívére a kezét az Olvasó, és
    valljon: mikor volt utoljára koncerten? Akár beat-koncerten? Mert a
    Zene ma már mindenki számára egyre inkább csak Gépzene. Így jutottunk
    el a demokratizmusnak egy sosem álmodott magas fokára, amelyen
    bármiféle zene bárki számára bármikor hozzáférhető.
    Éppen csak a lényeg ment veszendőbe: az akusztikus élmény.
    Mindenki (még a zsebrádió csiripelésében, még a Wurlitzer bummogásában
    is) ezt az elveszett élményt vadássza - csak éppen kevésbé tudatosan,
    kevésbé intenzíven és lényegesen kevesebb sikerrel, mint a
    hifi-rajongók.

    Hifi, hifibb, leghifibb

    A szó -az angol High Fidelity rövidítése- nálunk is meghonosodott.
    Azt jelenti: élethű hangvisszaadás. A mérnökök nem szeretik ezt a
    túlontúl is elkoptatott kifejezést, hiszen egy lemezjátszó, egy magnó,
    egy hangszóró önmagában véve nem lehet hifi, legfeljebb hifibb egy
    másiknál. Leghifibb pedig nyilván nem létezik: az élő zene varázsa
    reprodukálhatatlan. Ámde megközelíteni, éreztetni, illúziókkal pótolni
    igenis lehet a muzsika eredeti hangulatát. Ez tehát a hifi: technikai
    médium, de elválaszthatatlan a zenei kultúrától. Számos eleme
    hazánkban is fellelhető: már országszerte megkedvelték a
    sztereofóniát, szívesen vásárolják a hangdobozokat, százezren
    vadásznak zenére magnóval. Hanglemezeinket pedig a határokon messze
    túl is ismerik. Ezeken a pilléreken épülhetne fel az az
    audio-kultúra, amelynek fórumát most kívánjuk megteremteni.

    A Technika hatalma

    A hifi a technika ajándéka. Mire az eliramlott szimfónia vagy
    popkoncert újra megrezegtetheti a levegőt (meg a ház falait),
    tranzisztorok és elektroncsövek, kondenzátorok és ellenállások,
    mágnesek és tekercsek adják kézről-kézre az elektronokat. Minden
    megmérhető, kimutatható, műszaki nyelvre fordítható.
    "A zene pedig nem Lelkesedés és Szenvedély, hanem Kvartszextakkord
    vagy Bővített Szeptim" - mondja a zenész.
    "A hifi pedig nem Dejóabasszus és Hűmicsodatérhatás, hanem
    Oszcilloszkóp és Frekvenciaanalizátor" - mondja a mérnök.

    A Technika korlátai

    És mégis, néha az a lemezjátszó szól szebben, amelyik kétszerte
    jobban nyávog, avagy az az erősítő, amelyik sokszorta többet torzít a
    másiknál. A hangminőség tehát mégsem irható le a technika nyelvén?
    A válasz: igen is, meg nem is. Ha a feladatot a sánta ördögre
    bízzuk, az ő műszerei bizonyára mindent kimutatnak. Sajnos, a
    gyakorlatban mindig él a gyanú, hogy nem kellene-e még valamit
    megmérni. (Ez nem mentegetődzés: a Hifi Magazin műszerekkel is ki fog
    tenni magáért, hála a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet
    támogatásának.) Még sajnálatosabb, hogy az erősítők, lemezjátszók,
    hangszórók nem jellemezhetők néhány egyszerű adattal, mintha
    romantikus drámák főszereplői volnának. Kitartva hasonlatunk mellett,
    ha Kunigunda szebb, okosabb, ügyesebb és jellemesebb, tehát minden
    tekintetben kívánatosabb Rozamundánál, akkor nyilván ő az ideális
    hősnő. Csakhogy mi van akkor, ha Kunigunda csinos, de kétbalkezes,
    Rozamunda pedig talán szexisebb, de nem tolakodott, amikor az észt
    osztogatták... Olvasóink tetszésük szerint bonyolíthatják a képletet.

    (Egy kis kitérő)

    Mint Olvasóink már észrevehették, szívesen folyamodunk
    hasonlatokhoz, hogy megvilágítsunk egy-egy műszaki motívumot. Ezt a
    praktikát tudatosan űzzük. Jelmondatunk:

    A Mi Hasonlataink Sohasem Sántítanak!

    Nagyon reméljük, hogy Olvasóinknak egy kulcsot adhatunk a hifi
    elvarázsolt kastélyához. Sétáljanak bátran a technika csodalényei
    között, ne zavartassák magukat a babonák huhogásától, a reklám
    kísértetsikolyaitól, és ha elidőznek egy-egy esztétikai remekműnél,
    tudjanak betekinteni a díszletek mögé is.
    Persze, a hifi mégiscsak műszaki nyelven beszél, a nyelvtanulás
    pedig fárasztó. Dehát mindenért meg kell dolgozni, még a zenei
    élményért is. ("Avagy Bach Sebestyént talán ingyen adják?" - írja Füst
    Milán.) A Hifi Magazin első száma: ugrás a mélyvízbe - de azért jó
    olvasmány lesz annak is, aki most kíván megismerkedni az
    elektroakusztikának legalább a konyhanyelvével.

    Normák, garancia nélkül

    A szabványokra ezekután nem érdemes túl sok szót vesztegetni.
    Például mit garantál a nyugatnémet DIN 45500, a sokat emlegetett Hifi
    Norma? Nos, ha valamely készüléken rajta van a "kutyajegy", ez
    körülbelül annyit jelent, hogy a vendégünk tud legalábbis köszönni. De
    hogy énekelni is hajlandó-e? és ha igen, megkímél-e bennünket a csúnya
    gikszerektől? - erre még a spanyol etikett sem nyújt garanciát.

    Arra azért kétségtelenül jó a DIN szabvány, hogy kijelölje azokat
    a készülékeket, amelyek egyáltalán figyelmet érdemelnek, minthogy
    megfelelnek a korszerűség minimálkövetelményeinek.

    Meghallgatni - az se rossz

    Miután a műszaki adatokból nem feltétlenül dönthető el, hogy két
    készülék közül melyik a jobb, marad a Kolumbusz tojása: meg kell
    hallgatni őket - csakhogy korrekt körülmények között. Az ilyen
    próbákat iszonyúan nehéz megszervezni (és meglehetősen fárasztó
    végigülni!), ezért a szubjektív összehasonlításnak sok az ellenzője.
    Részben joggal, arra hivatkoznak, hogy mindenkinek más az ízlése; hogy
    minden szoba akusztikája más hangszórónak kedvez; hogy másképp
    hallanak a komoly- és megint másképp a könnyűzene kedvelői; hogy
    eltérően ítél a hangmérnök és a kívülálló, a zenész és a nem-zenész.
    Egy hangmérnöktől egyszer megkérdeztük, illetékesnek tartja-e
    mondjuk egy karmester ítéletét arra nézve, hogy két hangszóró közül
    melyik szól természetesebben. "Nem - mondta diadalmasan -, mert a
    karmester általában más pozícióból hallja a zenét, mint a közönség."
    Ez az érvelés kitűnően demonstrálja, micsoda csúcsteljesítményre képes
    az emberi elme, ha valamit eleve nem akar elfogadni.
    Bármilyen nehéz is objektíven végezni a szubjektív próbákat, ez az
    egyetlen módja annak, hogy ellenőrizhessük: mit érnek a műszaki
    adatok, például megérik-e azt a tízezer forintot, amivel az egyik
    rádió drágább a másiknál. Erre igyekszünk hát felkészülni, mert ebben
    látjuk a Hifi Magazin legértékesebb szolgáltatását.

    Aranyfül, ezüstfül, bádogfül

    Gyakran hallani, hogy a hifi-rajongók, ezek az aranyfülű gyerekek
    (van rájuk drasztikusabb kifejezés is) olyan árnyalatokra vadásznak,
    amelyeket a normális emberi fül nem is igen hall meg. Ajánljuk
    Olvasóinknak az alábbi gondolatkísérletet.
    Tegyük Edison fonográfját a Lánchíd pesti hídfőjénél mondjuk a bal
    oldali oroszlán elé. Tegyünk mellé -észak-keleti irányban- egy
    valamivel későbbi típust. Majd egy még újabbat. Aztán még egyet. A
    Gresham-ház környékén áttérhetünk a lemezjátszókra. Mire kiérünk a
    Kacsóh Pongrác úti lakótelepre, ahol ünnepélyesen lezárhatjuk a sort a
    mai legmodernebb készülékek egyikével, összesen 16 723 (más számítások
    szerint 16 724) lemezjátszót hagytunk el. Mindegyik éppen csak egy
    árnyalattal jobb az előzőnél. De aki a két szélsőt nem tudja
    megkülönböztetni egymástól, fülorvos azon már nem segít.

    Egyébként mi nem is hiszünk sem aranyfülekben, sem pléhfülekben,
    legfeljebb némi tréningben. Két-két lemezjátszó, erősítő, magnó hangja
    többnyire nagyon is eltérő. És a hangszórók... néha könnyebb
    összetéveszteni két karmestert, mint két hangszórót.
    Mert a hifi nem csupán azt jelenti, hogy a magas és a mély hangok
    aránya megfelelő és a zenét nem fedi sok zaj. Hanem azt is, hogy ahol
    tucatnyi hangszer szól, ott annyit halljunk és ne csak nyolcat. És az
    oboát az angolkürttől is meg lehessen különböztetni, ne csak a
    klarinéttól. És ne cseréljük össze a brácsát a hegedűvel. (Bár egy
    zeneakadémista ismerősünk szerint a kettő között csak annyi a
    különbség, hogy a brácsa "tovább ég".)
    A popzenében -és végtére is, ez a népszerűbb- csaknem ugyanilyen
    sok múlik az elektroakusztikai eszközökön. Ami pedig a
    dzsesszrajongókat illeti, némelyikük szerint a hifi-berendezésnek az
    az igazi próbája, hogy kihalljuk-e: eléggé illuminált állapotban van-e
    már a zongorista.

    Világpiac, de melyik?

    A hifi -az autó és a fotó/film után- a harmadik legnagyobb üzlet a
    világon. Ezernyi cég minden évben tömérdek készüléket dob piacra. A
    felirat - "hifi", vagy éppenséggel: "studio". A magnókon tucatnyi gomb
    és műszer. A lemezjátszók valósággal érzéki vágyat keltenek. A rádiók
    előlapjánál már csak az adatlapjuk csillogóbb. Reklámjuk: lehengerlő.
    Átlagos hangminőségük: figyelemre méltó. Jónéhányat nálunk is
    ismernek, főleg nyugatnémeteket és japánokat.
    Kissé félrehúzódva a bolytól, de gyakran nem kevésbé agresszíven
    hirdet a néhány száz speciálcég. Nevüket idehaza egyáltalán nem
    ismerik. (Tessék próbát tenni: ARC, Beveridge, Breuer Dynamics,
    Cotter, Dahlquist, DB Systems, Dayton-Wright, Denon, Electrocompaniet,
    Fidelity Researc, Futterman, GAS, Grace, Grado, Hegeman, Infinity,
    Janis, KEF, Koss, Linn, Luxman, Mark Levinson, Magnepan, Michaelson
    and Austin, Naim, Ohm, Paragon, Pyramid, Precision Fidelity, Quad,
    Rappaport, Stax.) Áraik: a csillagos égen. A hangminőség? Nos,
    többnyire tényleg ezek bocsátják ki a legjobb készülékeket, de gyakran
    még az ő vevőik is kénytelenek belátni, hogy a magas ár sem garantál
    semmit. Különösen, hogy a kommersz cégek -üzleti taktikából- maguk is
    piacra dobnak megfizethetetlen árú berendezéseket.
    Örvendetes viszont, hogy időnként egy-egy viszonylag olcsó
    készülékről váratlanul kiderül, hogy isten tudja miért, de
    nagyon-nagyon megközelíti a legjobbakat. És ez az, amire érdemes
    odafigyelni.

    (...)

    Információ és pénz

    A hifi drága hobbi. Ezért minden technikai magyarázat, minden
    képes vagy képtelen ismertetőanyag a zsebek és a takarékbetétkönyvek
    mélyére hatol. Ismeretterjesztő folyóiratainkban eddig elkerülte a
    figyelmünket minden olyan, hifiről szóló cikk, amely ne terhelte volna
    meg tucatnyi tévedéssel, babonával az olvasó fejét. Még az elvétve
    megjelenő szakkönyvek sem százszázalékosak; még is vagyunk akadva,
    amikor ajánlott olvasmányt szeretnénk adni olvasóink kezébe. A legjobb
    lesz, ha mindent elölről kezdünk.
    A fejedelmi többes természetesen nem a Hifi Magazin szerkesztőire
    vonatkozik. Univerzális szaktekintélyt, sajnos, nem állíthatunk a
    hátunk mögé -az ilyet Nyugaton is lámpással kell keresni!- de egy-egy
    területen számíthatunk néhány igazán felkészült konstruktőr,
    hangmérnök, kutató szellemi támogatására. A Hifi Magazin amúgysem
    katekizmus, hanem fórum, amelyen bárki hallathatja a véleményét és
    ellenvéleményét. Örömmel fogadjuk a vitapartnereket. Mi is gyakran
    vitatkozunk majd. Nagyon szeretünk vitatkozni."

    HiFi Magazin 1. kötet, 1979.

    [ Módosította: Intruder2k5 ]

  • #71562240

    törölt tag

    Például vitaindítónak:
    Ki mit vár el a hifi rendszerétől?

    A hi-fi ugyebár high-fidelity, azaz magas (hangzás)hűség. Na de mihez hű? Alapvetően az úgynevezett élőzenéhez. Na de mi az élőzene? Alapvetően akusztikus céleszközök, tehát úgynevezett hangszerek (viola, gordon, timpani, vibrafon, szaxofon, blockflőte, vokál, ritmikus csimpifon...) segedelmével, a hozzáillő akusztikus környezetben előadott, melodikus-ütemes levegőrezgetés, élmény létrehozása céljából. Ez lenne az etalonja a házi hifi rendszerünknek, amihez hűnek kellene lenni. Etalonunk ugyebár megfoghatatlan, ahány hegedű, ahány hegedűjátékos, ahány hangversenyterem, ahány pillanatnyi körülmény, annyiféle "etalon" - és akkor még nem beszéltünk az elektroakusztikus/elektromos zenéről, hát még a popzenéről. A hifista elvileg annál jobb hifista, azaz, annál jobb zeneminőség- és hangminőséghalló tudhat lenni, minél inkább ismeri hobbija tárgyát és eszközeit, vagyis az élőzenét, hangszereket, előadókat, előadásokat, valamint a hifi eszközöket, no és önmagát. (A Vezetőség meghatározta, hogy a topikban szükséges éves akkreditációhoz minden tagnak évente kétszer-kétszer kell elzarándokolnia a Musikverein-ba, a Gewandhaus-ba, a Concertgebouw-ba, a Carnegie Hallba, a Scala-ba, a Metropolitan-be, Boston Symphony Hallba, Tomaskirche-be, és havonta kétszer-kétszer a Zeneakadémiára, MűPába, Operaházba, BMC-be, hangversenyélmény céljából. Az Országos Kéktúra mintájára pecsételőfüzeteket vezettünk be, ezek átvehetőek a titkárságon.)
    A hangfelvételeket készítők és a hifi készülékeket fejlesztők is elvileg annál jobban tudnak működni, minél jobban ismerik az "etalont" és a technológiát. De jó esetben is csak megközelíteni tudhatják elektronikai eszközökkel az "etalont", ezért vannak, akik nem a feltétlen hűségre törekedni akarással készítik a hangfelvételt és a hifi készüléket, hanem sajátlagos élményt létrehozandó. Újabb zavar abban, hogy a hifista merre akarjon menni a szerteágazó és girbe-gurba hifi utakon.
    Szóval, aki szívesen elmondja, mondja el, hogy ő mit vár el a hifi rendszerétől, és mennyire sikerült ezt a hifistai karrierje során megvalósítania?

  • #07400704

    törölt tag

    válasz #71562240 #2 üzenetére

    Üdv. kammerer!
    Jó újra látni!
    Kitűnő topik indító, és nem különben kitűnő elképzelés a hifi, audiofil, high-end iránt érdeklődők számára.
    Remélhetőleg békés(vagy legalábbis egészséges, építő viták) eszmecserék helye lesz ez a fórum, és mindenki értelmezni tudja majd azt a filozófiát, amit képviselsz, és át szeretnél adni.
    Téged ismerve, bárki iránymutatást találha a maga számára elképzelt, megannyi nehézséggel kikövezett hifi úton.

    [ Szerkesztve ]

  • Alabástrom

    senior tag

    Szívmelengető kezdeményezés, nagy ölelés Kammerernek! :R

    Amikor semmi sem biztos, akkor minden lehetséges.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #07400704 #3 üzenetére

    "amit képviselsz, és át szeretnél adni."

    Majd mindenki mindenkinek! :)

  • #07400704

    törölt tag

    válasz #71562240 #6 üzenetére

    Természetesen, mindenki mindenkinek, de az indulás, és az elképzelés nagyon fontos! :K

  • csocsoszán

    őstag

    válasz #71562240 #1 üzenetére

    Üdvözlök Mindenkit! Főleg Téged!
    Ez egy Nagyon komoly lélekzetvetelű írás! Gratulálok! :R

    Remélem termékeny talajra talál. Érdeklődéssel fogom olvasni és figyelni. :K

    Eladó Sennheiser Hd800 és egy B&W füles!

  • RetepNyaraB

    veterán

    válasz #71562240 #1 üzenetére

    Nem hazudtoltad meg magad ezalkalommal sem, gratulálok a bevezetőhöz :DDD

    Remélem lesznek hozzászólások szép számban szép számú témáról szép stílusban, anyázás nélkül. Így legyen!

    "I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."

  • #10726912

    törölt tag

    Üdv :)
    Régi álom karácsonyra, köszönöm itt is, ezt a fáradozásod is, hogy megyitottad ezt a topicot :R
    Hamarosan jön is majd egy élménybeszámoló, ami hifizésről szólt, magas szinten, figyelősen, lábrázással a 70-es évektől napjainkig terjedő zenékre Spendor és Canton dobozokkal és egyedi TMP DAC és Marantz NA 6005 kiséretével :) Hatalmas élmény, napokig vigyorogni fogok, nagy köszönet az ANT, a Classic gyártójának, hogy beengedett és szánt rám időt, azaz nagy köszönet Gál Tamásnak , alias Tompinak :R

  • szazbolha

    addikt

    "mikor volt utoljára koncerten? "
    Utoljára Sziámi Élethű koncertjén, ahol meghallgathattam a Százbolha c. számot.
    Erkel színház és pocsék hangosítás. A 80-as évek elején komolyan jobban szólt az Ikarusban, még az éneket is lehetett hallani.. ehhh. Méregdrága volt a jegy... egy alig hifi hangfal kijött volna belőle.
    .
    Előtte Lorina és még pár előadó a Papp Arénában.. nem volt rossz
    De az utóbbi években igazi audió és vizuális élmény csak a Celtic Woman volt a BOK csarnokban. Saját cuccukat hozták. Gyönyörűen szólt. És a hölgyek is.
    .
    És itt vissza is váltanék kérdező üzemmódba.
    Miért terjedt el az a hangosítási technika, hogy a színpad felett 10-15 méterrel vannak a hangsugárzók?
    Nagyon zavaró mikor 45 fokban kapja a befogadó az énekhangot. Fentről.
    .
    Ui: templomban orgona muzsika játszik?
    Ui2: Amikor a gyerekek még gimnazisták voltak, akkor zeneakadémia. Volt gyerek előadás is, ahol sorban bemutatták a hangszereket, történetüket hangjukat... érdekes volt... a színpadkép is.
    Többet kéne élő zenét hallgatni azt hiszem....

    [ Szerkesztve ]

  • salesman

    őstag

    válasz szazbolha #11 üzenetére

    Ki az a Lorina?

    100-ból ha egyszer jó, az már nagyon jó...
    Orgona természetesen játszik!
    [link]

    [ Szerkesztve ]

    Türűűűdrááá!

  • salesman

    őstag

    válasz szazbolha #14 üzenetére

    Nos ennyit megérdemel.
    Én is voltam a koncerten, nagyon jó volt!
    Nemrég kijött egy koncert videója, azt érdemes megkeresni.

    Türűűűdrááá!

  • szazbolha

    addikt

    válasz salesman #15 üzenetére

    És téged nem zavart, hogy a hangosítás a fent volt? (8. sorban ültem)

    [ Szerkesztve ]

  • salesman

    őstag

    válasz szazbolha #16 üzenetére

    Nem, én minden percét élveztem. Én is kb. 8-10. sor, jobb oldalt.

    Türűűűdrááá!

  • #10726912

    törölt tag

    válasz salesman #12 üzenetére

    Holnap felhivlak és mesélek telefonon is :)
    tapaizo, téged is hivlak holnap :) :R
    A lényeg, igyekszem röviden:
    A Magnum végfokom sajnos meghibásodott. Ear001 javasolta (kammerert megelőzve), hogy keressem meg Debrecenben Gál Tamást, alias Tompit, a TMP audio frontemberét, az ANT, Classic stb erősitők egyik fő megalkotóját (a másik tudtommal Ear001 :) ). Elvittem hozzá a végfokot, holnap megnézi, s emellet megszervezte a Classic erősitőjének meghallgatását. 250 ezerért adja az alap verziót, 2-szer 35 watt, bőségesen elegendő erő.
    A lényeg: a saját kábeleimmel meghallgatva, a Marantz NA 6005-el, Canton dobozaimmal...egyszerűen zseniális erősitő, ha nem lenne a Magnumom, akkor azzal jöttem volna haza :) Hihetetlen részletesség, a Magnum erősitőm komolyzenénél egyértelműen megverte, szebb, részletesebb hangot tolt a TMP, a Magnum is ad jelenérzetet, de ez ebben erősebb volt, bár a Magnumot nem tudtam sokáig hallgatni a módositások után. Amiben hasonlóság van, az az, hogy a TMP és a Magnum hasonló karakter, tónusában megeggyező, sokszor gondolkoztam, hogy ezt akár a Magnum is produkálhatta volna (ugyanazokat az ismert zenéimet játszottam le), amiben erősebbnek érzem a Magnumot, az a mélytartomány, a Cantonom több mélyre képes a Magnummal, cserében a TMP részletesebben szól végig, térben váltakozó volt, hol a Magnum tudott volna többet, hol a TMP. Azt azért hozzáteszem, hogy ez kifejezetten a TMP dicsérete, hisz a Magnum egy 20 éve gyártott erősitő, angol, a Rega céghez átvonult, munkálkodó tervező munkája a Magnum, s azért az 1998-ban gyártott 1500 dolláros elő végfok akkor és most is jóhangú, minőségi darab, megspékelve azzal, hogy a biztositékok nincsenek a Magnumban, opampcsere volt, átkábelezés volt. A TMP-ben nincs pl tápoldali biztositék, abban sem vagyok biztos, hogy a hangoldalon van, tehát a tuningolt, annó középkategóriás, méregdrága árú (98-ban 1500 dollár nagy pénz volt a fizetésekhez képest is, de ma sem kevés), Magnumnak kell kapaszkodnia sok helyen a 250 ezer forintos TMP után, s ez hatalmas dolog, mégha pár dologban sikerül is neki :) Ha valaki HIFIT akar össze rakni, 250 ezerért, akkor a TMP Classic tökéletes, drágább erősitőkkel sorolják egy kategóriába hangja alapján, s tanusithatom, hogy hatalmasan jó dolog, amit Tompi csinált :)
    Szóval nagy vigyor van bennem, nagyon jó élmény volt, hifis, vigyorgós, néhol már majndem megható, pont olyan, amiért a hifizést akarom, szeretem :)
    Köszönöm Tompi, grat innen is a munkátokhoz :R :C :R

  • nebulo5

    senior tag

    Üdv Kammerer és Mindenki!
    Remek topik indító! Mostanában kevesebbszer sikerül zenét hallgatni egyéb elfoglaltságaim okán, de teli várakozással követem a topikot!

    Üdv: nebulo

  • HUNNIA1920

    őstag

    Jó ha van egy ilyen topik, mert ami a HiFi topikban manapság zajlik, az maga a vicc.

    "Amit a szem lát és a fül hall, azt az agy elhiszi."

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #10726912 #18 üzenetére

    "angol, a Rega céghez átvonult, munkálkodó tervező munkája a Magnum"

    Fordítva, Tony Relph a Roy Gandy-vel közösen alapított Regából kiválva gründolta a Magnumot.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz HUNNIA1920 #21 üzenetére

    "Jó ha van egy ilyen topik, mert ami a (...) zajlik..."

    Kérjük, ilyesmit ne keverjünk ide. Lásd:
    "- Illendő itt a társtopik történelmi ballasztjait ide NEM áthozni akarni!!! A topik szuverén."

    Ez ilyen szempontból is érvényes, hogy kérjük, ne minősítsétek ilymódon a társtopikot itt. Társtopik, rokon topik, barát topik, együttműködés, egymás kiegészítése, öröm és boldogság a cél - amellett, hogy mindkét topik szuverén, önmagáért érték. :)

    [ Szerkesztve ]

  • salesman

    őstag

    válasz #71562240 #24 üzenetére

    Dícséretes az ilyen hozzáállás, felkérhetünk a topicgazdai feladatok ellátására?

    Türűűűdrááá!

  • #71562240

    törölt tag

    válasz salesman #26 üzenetére

    Nem vállalnám, de nincs is rá szükség, nem is javaslom ilyesmivel foglalkozni. Persze, ha alkalmas ember vállalná... - az is bőven-bőven ráér, még alig született meg a topik, ki tudja, mi lesz belőle, ha felcseperedik.

  • dgyuri0123

    nagyúr

    Sziasztok srácok!

    Kiváló ötlet volt egy új fejezet nyitása. Részemről a szerencse.. :)
    Remélem jókat beszélgetünk majd.

    "csak a zene van"

  • salesman

    őstag

    válasz #71562240 #27 üzenetére

    Ne szerénykedj, Te alkalmas vagy. Felteszem szavazásra, ki legyen a topicgazda?
    Várom a mélyen tisztelt topictársak szavazatait!

    kammerer: 1

    Türűűűdrááá!

  • #03969024

    törölt tag

    Sziasztok!
    Szép, szép ez a kötelező zarándoklat, de vajon kedvezményes jegyeket is kapunk hozzá??? :)

  • #10726912

    törölt tag

    válasz salesman #30 üzenetére

    Jó reggelt mindenkinek.
    kammerer 1
    dgyuri tőlem szintén 1 szavazat.
    Ki mit vár a hifi rendszerétől kérdésre válaszolnék.
    Tegnapi meghallgatáson Tompinál is ez volt az egyik legnagyobb érték az élményben: a felvételek izekre szedését, részletességét nem steril felhanggal, hanem természetességgel. S ezt fantasztikusan tudja a TMP Classic :) Nagyszerűen vissza adta a Canton dobozom a hangját, nagyobb hangerőn is dalolva, könnyedén, nem fárasztva. Nagyon szépen kiszolgálta a Marantz NA6005 forrásként és DAC-ként, nem hiányzott hangrészlet, komolyzenei műnél egysuerűen sziporkázott, csodálatos élmény volt hallgatni ezt a rendszert :) S mi az irányzatom? A koncert, ahangverseny, a stúdiófelvétel időpontjában a mikrofon legyen a rendszerem. Amit a mikrofon kapott hangokat, amit akkor, ott rögzitettek a hangmérnökök, azt a hangot akarom meghallgatni, ha erre képes a rendszerem, akkor leszek elégedett. S ezt egy varázslatnak hivom, ami hol könnyeket csal a szemembe, hol fülig ér a szám, mert olyan hangot hallok...s ha ez megvan, akkor már egy szóval fogom hivni ezt a varázslatot, hangélményt, amivel a felvétel helyét megjelenithetem a hifi rendszeremen.
    Múltidézés :)
    Remélem Tompi hamarosan talpra tudja állitani a Magnum erősitőm, s tovább tudom tesztelni annak hangját, mert sajnos nagyon kevés időm maradt rá a meghibásodása előtt. Most csend van, de az emlékek zenélnek :)
    lancerboy, örülök Neked :) :R

  • #71562240

    törölt tag

    válasz salesman #30 üzenetére

    Nincs erre szükség, én pedig BIZONYOSAN NEM, tehát hiába erőlteted. NEM. Foglalkozzunk értelmes dolgokkal. Tartalommal.

  • #92251648

    törölt tag

    válasz szazbolha #11 üzenetére

    "Miért terjedt el az a hangosítási technika, hogy a színpad felett 10-15 méterrel vannak a hangsugárzók?"

    Könnyebb telepítés, jobb diszperzió, homogénebb hangtér. A hátrányokról nem kérdeztél, így azokat nem írom le. :) Sajnos ott is alkalmazzák, ahol nem kellene, ezt példázza a Te eseted is. Én sem szeretem, mikor a MÜPA-ban felettem lógnak a FOH fürtök, ezért ott nem is érdemes az első 15 sorba ülni hangosított koncerten. Nagy fesztiválokon viszont nagyon jól működik.

  • Ear001

    addikt

    válasz #10726912 #18 üzenetére

    Jaj, nehogy az derüljön ki, hogy nekem valami közöm van a TMP cuccok megalkotásához. Amiben segítettem, az a TMP két kiállítása volt a Rezső Shown meg a Vinil napon, némi tapasztalattal meg cipekedéssel, némi közös hallgatózás, meg annyi, hogy vállaltam, aki közelemben van, annak megmutatom a saját Antjaimat, vagy segítek az otthoni próbájában, mert úgy gondolom ezek a cuccok jól ismert korlátaik ellenére valami olyasmit nyújtanak elérhető áron, amit sok zenekedvelő hallgatna, és sok hifista csodálkozna rájuk és illesztene a rendszerébe. A termékek abszolút Tamás munkái, az ő elképzeléseit, ízlését tükrözik.

  • #10726912

    törölt tag

    válasz Ear001 #37 üzenetére

    Értem, úgy hallottam, hogy te is javasoltál meghallgatás után dolgokat, ezzel segitetted a munkáját, de köszönöm a felvilágositást, mindez semmit nem von le Tamás érdeméből sem és persze az erősitő tudásából sem :)

    [ Szerkesztve ]

  • Ear001

    addikt

    válasz #10726912 #41 üzenetére

    Annyi igen, hogy hallgatóztunk közösen, meg elmondtam a véleményem, adtam tippet, de a végeredmény abszolút Tamás munkája.

  • Mathiask

    senior tag

    válasz #71562240 #2 üzenetére

    "Etalonunk ugyebár megfoghatatlan"
    Hát ez az. Szerintem egy átlagos zenehallgatónak nincs lehetősége ellenőrizni hogy mi hangzott el a felvételnél és az hogy szól otthon az ő rendszerén. (persze ott a My Reel Club, ami segíthet ezen)
    Erre lehet azt mondani hogy sok koncertre kell járni és az ott hallottakat lehet referenciának tekinteni. Csak ez se olyan egyszerű szerintem, mert mondjuk egy hangosítatlan előadásnál ha nem a mikrofonnál ül az ember, hanem mondjuk ott ahová jegyet kap, akkor már nem azt hallja amit a mikrofon. Valószínűleg sok részlet amit a mikrofon még rögzít, azt már a nézőtéren nem hallani. Hangosított koncertnél is sok minden közrejátszik abban mit hallunk(pl akusztika) és már nem azt halljuk tisztán ami rögzítésre került.
    Szóval az számomra, hogy ami ott elhangzott azt adjuk vissza eléggé ellenőrizhetetlen cél. Főleg mondjuk egy ismeretlen studio felvételnél.
    Én inkább úgy vagyok vele már egy ideje hogy a hangok hajhászása helyett egy másik szinten próbálom megfogni a hifit. A számomra megfoghatatlan hanghűség helyett inkább én arra törekszem hogy azok az élmények, hangulatok, érzelmek jelenjenek meg otthon is az agyamban, ami a koncerten is megjelent az agyamban. Tehát még a fület is kivenném a képletből és a már az agy által feldolgozott zene eredményeként létrejövő hangulatot tekintem etalonnak. Persze ez nem jelenti azt hogy nincs hanghűség, mert az is valószínűleg kell hogy létrejöjjön az az élmény bennem. Igazából csak más szinten dől el a high fidelity.
    Ez így elsőre lehet zavaros, de igazából sok mindent leegyszerűsít és számomra jobban ellenőrizhető hogy jó úton járok-e a hifivel. Ha egy rendszer képes úgy szólni hogy a zene(!) bennem képes könnyen érzelmeket kelteni, az egy jó rendszer, ami nem az meg nem.

  • #10726912

    törölt tag

    válasz Mathiask #43 üzenetére

    Nem csak átlagos hallgatónak nehéz ellenőrizni, hogy mi hangzott el, de nem is a tökéletes reprodukció a cél, hanem olyan részletező, teres, szellős, szinpad ábrázoló, tiszta effekteket felvonultató hangot kell hallani, ami miatt elhiszed, hogy sikerült a múltidézés :) S ahhoz, hogy az ember megtapasztalja, hogy mi az a rendszer, ami ezt képes vissza adni, ahhoz menni kell, és hallgatni kell. mások rendszerét, kiállitottakat, bármit, ami jó, még jobb, még több... Nem ezeket kell birtokolni, nem venni kell, lecserélni, hanem etalon hangot megallkotni magadban, hogy merre akarsz elmozdulni, mit lehet elérni rendszerépitésként és mit szeretnél ebből Te elérni. Ha megvan egy bizonyos szint, akkor zenélni akarsz onnantól, nem épiteni. Bennem már megszületett ez a szint, azon túl nem fogok semmit tenni vagy költeni. Csak a zene kell, és persze másokkal zenélni, beszélgetni, hallgatni, találkozni :) Mondják a hifi bogarat...van, de az is jóllakik egyszer :)
    A füled pedig ugyaúgy fontos, az továbbit mindent, nem lehet csak az érzelmeidre hagyatkozni, előbb vizsgálón, kérdőn kell hallgatózni, ahogy tettem én is tegnap...és ha ezt a vizsgálódást elmossa az élmény, akkor már valami nagyon jól sikerült :)

  • dgyuri0123

    nagyúr

    "Ha egy rendszer képes úgy szólni hogy a zene(!) bennem képes könnyen érzelmeket kelteni, az egy jó rendszer, ami nem az meg nem."

    Továbbfejtegetném ezt a gondolatszálat (a magam módján).

    Saját rendszerem is iyen...... volt. Viszont ma már egyre kevesebbszer érzem a borzongást, de még előfordul. És ez nem jelenti azt, hogy a rendszeremmel lenne baj, hanem , hogy a jót igen gyorsan megszokom, azután már nem lesz annyira magávalragadó, mint amikor először esik le az állam a hallatán... És (szerintem) pontosan emiatt lépkedünk felfelé a minőségi létrán, mert szeretnénk ismét beleborzongani a hallottakba. Magam részéről legalábbis, ha eljutok oda, hogy már nincs nagy kedvem a megszokott láncomon zenét hallgatni, az azt jelenti számomra, hogy váltanom kell. Az persze természetes, hogy megpróbálom hellyel közzel 100%-ig kiszolgálni a láncot, mielőtt tovább lépnék, hiszen téves elgondolások/ítéletek/következtetések alapján nem cserélek semmit. Nálam pl. lenne még min javítani, mielőtt szélnek ereszteném mondjuk az erősítőmet..
    Volt kb 1982 környékén egy hajszálpontosan ilyen Marantz 333 szériájú minihifim, hozzá Marantz polcsugárzók és Alcomax hangfalállvány. Ez "akkorát szólt", (akkor/számomra), hogy elállt tőle a lélegzetem. Azóta még sokszor átéltem ugyanezt a wow faktort. Ezt miért is írtam le? Merthogy sokféle fokozata van a "boldogságos" zenehallgatásnak, amit lehet "lejjeb" és "feljebb", valamin nagyon magas szinten is élvezni. Ma már azért nem értékelném túl (sokra) az akkortájt imádott rendszeremet... De a lényeg valóban az, hogy örömünket leljük benne. :)

    "csak a zene van"

  • #03969024

    törölt tag

    Számomra vannak olyan zenék, amelyeket mindegy, milyen minőségben hallgatok. Ezek leginkább a 80-as évek diszkói, melyekhez sok-sok kellemes emlék fűz. A leginkább akusztikus hangszerekkel előadott muzsikák (melyek azért odaülést igényelnek) esetén viszont odafigyelek a minőségre, főleg az énekhang, gitárhúrok pengése, zongora. Az utóbbival különös a kapcsolatom, mert eddig csupán "elviselhető" reprodukcióhoz volt szerencsém, szóval van még mit keresgélni. Szóval, nekem fontos a középtartomány, talán ezért is szeretem a csöves erősítőket...

  • csocsoszán

    őstag

    Kicsit vágjunk már a sűrűjébe!
    Van egy pár aktív hangfalam. (25,kg)
    Állvány kéne, valami Nagyon stabil, 60cm magas. (30x30 a hangfal alj mérete.)
    Készítettem egy ilyet. Vicc kategória lett. Rosszabb mint az Ikeás asztalom. Nem elég stabil!

    Ez szintén zenész! (100-ért :W )

    Ötleteket várnék(De nem találgatást).
    Olcsó pénzből, igazàn jót!
    Vasból nem építenék. Rozsdamentesből lézerrel kivágva, 4 láb esztergálva, hegesztve, porszórva vagy120 min. Ennyit már nem adnék.
    Kenrickbe gondolkoztam, de túl magas! Zsalukő nagyon gondolkoztat.
    De hátha valamelyikőtök tudja a jó választ!

    Eladó Sennheiser Hd800 és egy B&W füles!

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Mathiask #43 üzenetére

    "Ez így elsőre lehet zavaros"

    Az egész ügy menthetetlenül zavaros, hogy is tudnánk letisztultan beszélni róla. Annyiféle paraméter van, ráadásul ezek általában - legalábbis adott kategórián belül - egymás ellen játszó paraméterek. Hogy a paraméterek egymás ellen játszását megkerülhessük, ahhoz ahogy dgyuri mondja, egyre feljebb kell mennünk a létrán - pénzügyek. Nekem a DIY hangdobozom kivételével belépő szintű készülékeim vannak, persze mindig modifikálom őket, de attól még belépő szintűek, a hangdobozom meg jelenleg tízliteres kisdoboz, tehát amiatt is mindenképpen erős kompromisszumokat kell kötnöm.

    Én úgy kötöm meg a kompromisszumokat, hogy első-, másod-, és harmadsorban arra törekszem, hogy "szépen" szóljon, azaz, a hangszerek a fülemnek kedvesen, egyúttal hangszerszerűen szóljanak. A hegedű HANGSZÍNE hasonlítson a "kedvesen szóló" hegedűk hangszínére. Ugyanígy a többi kényes hangszer (fuvola, furulya, koloratúrszoprán, drámai szoprán...). Szóval, a legnehezebben visszaadható hangszereken mérem le, hogy szépen, hangszerszerűen szólnak-e. Különösen reneszánsz és (elő)barokk korabeli vagy korhű hangszereken, mert azok aztán tényleg sprőden szólnak, ha nem vigyázunk. És akkor minden más szempontot a kedvesen és hangszerszerű hangszínekkel szólás mögé helyezek. Persze, a timpaninak nem lesz valóságos teste, a lábdob se fogja felcsavarni a szőnyeget...
    És nálam transzparens térhatás se nagyon van, amit a Tigrincs mond, hogy "olyan részletező, teres, szellős, színpad ábrázoló, tiszta effekteket felvonultató hangot kell hallani", az nálam nincsen, legalább két okból (három lesz belőle). Úgy vélem, hogy a hifi készülékek többsége ahhoz hasonló térhatást és hangszerfelbontást állít elő (mármint, ha az adott hangfelvétel közelmikrofonozása ezt megengedi), amit kb. a karmester hall a pulpituson - sőt, kifejezetten közelmikrofonozott felvételeken, lásd például Stockfish Records, mintha a hangszereken lenne a fülünk. Csakhogy igen ritka az a hangverseny, amelyen megengedik, hogy odaüljek a karmester pulpitusára, hogy a fejem felett hadonásszon a botjával, vagy hogy szaladgáljak hangszertől hangszerig. Bevallom, hangversenyen nem volt még rá példa, hogy megengedték volna, hogy a karmesteri pulpitusra ülve hallgassam a zenekart, vagy hogy szaladgáljak a zenészek között, miközben a vonóskórus seggbebökdös, hogy menjek már arrébb. De nem is akarom ezt! A zsöllye 15. sorában akarok ülni! Esetleg a 10. sorában. Ott pedig nem hallom a klarinét billentyűinek a koccanásait, a vonószőrök nyiszitelését, a lanthúrokon az ujjak nyikorgását. És a térnek sincs ott transzparenciája, ugyebár. Egy nagy, középsávos massza - kicsit sarkítva.
    No, én otthon is ezt csinálom. Először is, ilyesféle, azaz úgynevezett középsávorientált, visszafogottabb prezenszű készülékeket választok. Másodszor is, az általában szokásoshoz képest egymáshoz összébb helyezem a hangdobozokat, ergo, felettébb hosszúszárú háromszöget alkotok velük, akkor is, ha egyébként alkothatnék egyenlő szárút is. A harmadik tényező (csocsoszán, figyelj!!!, hogy én a hangdobozaim keresztváltóját úgy hangolom, hogy 300Hz és 2000Hz között esik öt-hat-hét decibelt, és onnantól kezdve azt a mínusz 6-7 decibeles szintet tartja az ultrahangokig.
    Szóval, aki a MűPa zsöllye 15. sorából érkezik meghallgatni a rendszeremet, talán kisebb trauma éri, mint aki egy "tipikus" hangolású és térelhelyezésű hangrendszer mellől érkezik.

    [ Szerkesztve ]

  • szazbolha

    addikt

    válasz #71562240 #48 üzenetére

    Ez érdekes volt, de nem értem a miértet. Ha jól értelmeztem a végét, akkor alig van mély és nincs térérzet a leírt rendszerben. A kettő nélkül nem megy az elején plasztikusan leírt hangszerhez "igazodás"?
    .
    Más: a hangváltó fáziseltolását kihallod? vagy csak mérni lehet?

  • csocsoszán

    őstag

    válasz #71562240 #48 üzenetére

    "A harmadik tényező (csocsoszán, figyelj!!!, hogy én a hangdobozaim keresztváltóját úgy hangolom, hogy...."
    :Y :Y :Y Jézusom!
    Nálam a nadrágszárad lebeg!

    Eladó Sennheiser Hd800 és egy B&W füles!

Új hozzászólás Aktív témák