- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
Hirdetés
-
Új Beats fej- és fülhallgatók jelentek meg
ma Frissítette a Solo termékcsaládot az Apple házi audiomárkája.
-
Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
ph Az ASTRIA 600 ARGB ráadásul a hűtési teljesítmény szempontjából sem szégyenkezhet.
-
Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
it Egyre nagyobb probléma az AI hallucinálása – most az osztrák adatvédelmi hatóság veheti elő a ChatGPT miatt az OpenAI-t, alapvetően a GDPR megsértése miatt.
-
PROHARDVER!
Ezt a topik azért került létrehozásra, hogy a fórumon megforduló elektroműszerészek és tápokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek megoszthassák értékes tapasztalatukat és szakmai, valamint magánvéleményüket az ebben a témában kevésbé járatos fórumtársaikkal.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Fricu
tag
Sziasztok,
javítottam egy tápot, megosztom veletek, hátha segít valakinek.
Külön üdv Csabának, akit privátban kerestem, és köszi a segítséget ezúton is.
Ezt írtam neki:
Van énnékem egy Enermax FMA EG 365P-VE tápom, amely sajnos kinyúvadt. A
villannyal szórakozott az utcában az ELMŰ, ki be kapcsolgatta, gondolom
valami nagyfesz is rákerült, mert elhalt.
Sajnos gari nincs (elkallódott a számla), de mert elég drága és jó táp,
gondoltam javítom.
Ebben kértem segítséget, és megígértem beszámolok az eredményről.
Nos ezért írok.
A belső 8 A-es biztit lelőtte, gondoltam annyit megér, hogy cseréljem (nem volt se füst, se szag, reméltem csak az ment ki), de az is elvillant. Kiforrasztgattam a
hűtőbordás félvezetőket, és úgy találtam, hogy a (2S)K2607 MOSFET
(Toshiba) tranyó adta meg magát (a Drain-Source között zárlat volt). A
Shottky diódák jónak tűntek.
Ekkor kicseréltem a mosfetet egy kisebb típura, majd terhelés nélkül ráindítottam, megint villanás...a tranyónak annyi.
Rajz nem lett, így maradt a szisztematikus munka. Egyenként kiforrasztottam minden (!) félvezetőt, a neten beazonosítottam őket (jó kis munka), és egy multiméterrel, meg egy külső táppal (megy-nem megyre) bevizsgáltam őket.
Végül is a munka fele feleslegesnek bizonyult mert a kimenő oldalon nem volt semmi rossz, de akkor már mindegy volt, végigcsináltam.
A teljes csere lista: a nagyfesz Mosfet, a recovery dióda, egy 24-es zener, egy zenerszerű referencia-elem-ic, a bemeneti NTSC ellenállás és mert nem volt drága, vizsgálat nélkül kicseréltem a vezérlő-ic-t is.
És láss csodát, szuper lett!
Caba kicsit elkeserített az alkatrész-árakkal, szerencsére a feszültségadatok alapján sikerült IRF mosfetet kiválasztani és elfogadható áron megvenni.
Olyan 1700 körül kijött az egész anyag!
Persze, ha az időt is kalkulálom, jó esetben is csak nullszaldós a buli, dehát szakmai büszkeség is van..
Egy Codegen nem ért volna ennyit, de ez csendes korrekt kis táp.
Na hát ennyi.
Mindenkinek jó munkát.
Üdv. Fricu
Fricu
-
Fricu
tag
válasz
Csaba_20_
#776
üzenetére
Szia Csaba,
lehet, hogy félreérthető voltam?
Én őszintén köszöntem a segítségedet, jó tippeket kaptam, nem is vártam, hogy minden gondom helyből megoldod.
Az árakról persze, hogy nem tehetsz.
De azzal, hogy te magad is igen eltérő árakat találtál, rávezettél, hogy érdemes tovább böngészni, nem az első ajánlatnak bedőlni.
Így sikerült gazdaságosan megcsinálnom a tápot.
Tehát nagyon jó a topik, sok komoly, korrekt és segítőkész emberrel, köszönet érte akit illet.
Jó munkát Fricu
Fricu
-
Fricu
tag
A szekunder (kimeneti) oldal nem halt meg, ott minden ok volt.
A rajzot nem volt kedvem teljesen visszafejteni,. csak itt-ott rajzoltam ki magamnak.
A primer oldalon nem a szimetrikus (pl. codegen) tranyós a kapcsolás, hanem táp, trafó(dióda), mosfet, föld.
Az eredeti tranyó K2607 Toshiba, az oldalukon 2sk2607 néven található meg.
főbb adatai: 800V, 9/27A, 1Ohm, 150W, Ugs +-30V.
Helyette egy IRFPE50-et vettem (International Rectiifier) 800V, 7,8/31A, 1,2 Ohm, 190W, +-20V.
Az Ugs ugyan csak 20 V a 30 helyett, de megnéztem a vezérlő Ic max outputja csak 13, 5 V, így be mertem tenni. Gondolod, hogy gondot jelenthet?
A fast recovery dióda FR157 volt, 1,5A, 1000V, 250ns, helyette BY299 lett 2A, 1000V, 250ns.
A többi elem az eredeti.
Üdv Fricu
Fricu
-
Fricu
tag
Nos ami azt illeti, az új fet rajzán csak a DS revers dióda látható, a régién volt egy Gate védő zener is.
Bár mikor meghalt a táp, úgy tűnik ez sem védte meg. Persze kérdés, hogy a nagyfesz ütött át a Drain felől, vagy az IC halt meg a nagyfesztől, és az verte át a Gate-t és a védő zenert is.
Nem igen lehet már kideríteni.
Azért igazad van, nem árt egy külső zenert rárakni, meg is teszem.
Lehet azt is megnézem, honnan van az IC tápja előállítva, van-e rajta egy biztonsági zener (max 30V az IC speckó szerint amit bír), ha nincs oda is rakok egyet, abból nemlehet baj alapon.
Nem nézted, hogy az egyenirányított feszből osztják le vagy a trafóról egyenirányítják és stabilizálják? Mintha láttam volna mindkettőre példát.Fricu
-
Fricu
tag
Igen, látom a zenert az IC-ben. eszerint egy külső 30-asnak nincs sok értelme.
Van valami rajzod erről, vagy egy hasonlóról, tanulságos lenne kicsit bogarászni?
A neten én egy DTK 200 W-os régi ATX táp rajzát találtam meg, valami cseh oldalon,(PTP 2038-as típus), mást nemigen leltem.
Ez a táp két teljesítmény tranyóval kapcsolgatja a fő trafót, (mint a Codegennél) a vezérlést egy TL494 IC adja egy bázisköri trafón keresztül. Ebben az IC tápfeszét a +5Vsb-t előállító táprész szekunderéről állítják elő, innen kapja a feszt a 7805 is, már ha jól értékeltem a rajzot, ráadásul még egy zenerrel sem stabilizálják. Az IC rajzában ugyan van egy belső stabilizátor, de az csak a +5V ref-et állítja elő.
Ha valakinek kell ez a rajz, elküldöm.
ÜdvFricu
-
Fricu
tag
Sziasztok
A multkori sikeremen felbuzdulva kezembe vettem egy régebbi 300-as Codegen tápot is, hogy alaposabban megvizsgáljam. Anno nagyon megszivatott. Igazából nem éri meg a fáradságot, te tanulni akartam...
A sztori:
Egy éve összeraktam vele egy nem túl erős gépet egy havernek (AMD XP1700, GF2, CD író, CD) és egy hónap múlva hozta, hogy néha nem indul, csak ha kihúzza a hálózatból, visszadugja.
Kipróbáltuk nálam, persze gond nélkül indult.
Aztán két hét múlva megint hozta, nálam megint jó volt.
Szórakoztunk így egy darabig, míg egyszer felhívott, hogy én menjek át, most megint csinálja.
Megnéztem, és tényleg rendetlenkedett. Hálózati fesz rendben (225V) Arra tippeltem, hogy sok neki az AMD, hát visszabontottam a gépet minimál konfigra, lássuk mit szól hozzá.
Így szépen, biztosan indult.
Vetettem vele egy 350 W-os tápot, és azóta boldogan élnek, míg...
Én meg hazavittem a dögöt, és beraktam az én sokkal erősebb (már ami a fogyasztást illeti) gépembe.
Használtam vagy két hétig, de egyre gyakrabban nem lehetett elindítani, csak négyszeri-ötszöri kísérletre. A végén teljesen elhalt, azóta pihent a polcon mostanáig.
Szétszedtem, semi külsérelmi nyom, púpos, vagy felrobbant kondi, füst, bármi.
Leteszteltem az összes félvezetőt is, mind renben volt. El kellett kezdeni bogarászni az áramkört, míg fel nem figyeltem egy a hűtőborda alatt megbúvó ellenállásra, (R 23) a hőérzékelő mellett, ami ugyan ép volt, de nem lehetett leolvasni a színkódját, minden csík olyan egyszínű barnás volt. Rámértem, és változott az ellenállása, erre kiforrasztottam, és alul már látszott, hogy megégett szegényke. Csere, de milyen volt? Végül vettem egy villámsújtotta (!) romot egy bontóban, abban leolvastam a színkódot: 1,5 KOhm. Eggyel nagyobb teljesítményűt raktam be, hogy ne ismétlődhessen meg a dolog.
Ha már kézben volt, kicseréltem a kimenő kondikat is 1000uF/10/16-ról 2200uF/10/16-ra, amik ugyan 105 fokosak voltak, de nem Low ESR típusok.
Most jó....
Fricu
-
Fricu
tag
A 300-as Codegen belseje többszörösen is tanulságos volt.
Az olcsóság okán úgy túnik alulméretezettek egyes alkatrészek, pl kondik, félvezetők, esetleg még az ellenállások is (?), csúszócsapágyas a venti.
Azt többen álították, hogy jó, ha 200-250 W-os valójában. Ezt én is megerősítem az alkatrészek alapján.
A 12 V kimenőoldali egyenirányítói FR 302-es típusúak, ez egy 3A/100V-os Fast recovery dióda!
Hogy lesz ebből 13A?
A +5-öt két 10/20A-es Schottky-val intézik, hogy lesz ez 30A?
Egyáltalán, olyan ismerős volt a belseje!
Van néhány régi döglött tápom, 200-250W-osak, úgyhogy nem volt érdemes javítani őket.
és találtam egy Noname (EC Modell:200XA/250XA) 200W-os tápot aminek lényegében ugyanaz a beseje!
Primer 2x E13007, C5027 (ez utóbbi még nincs a bordára csavarozva)
Szekunder 2xS20C40C, 2xFR302, a -5-öt itt egy 7905 csinálja, külön kis hűtőlemezen.
Szóval egy kicsit tupíroztak rajta, aztán had' menjen. Na annyi a Codegen javára szól, hogy ebbe tettek bemeneti szűrőt, a 200-on még nem volt, bár a helye már ott van a lapon, csak áthidalták.
A Codegen 20A ígér 3,3V-on, a 200-as csak 12A-t.
A Codegen 30A adna +5V-on a másik 20A-t.
A Codegen 13A adna +12V-on a másik csak 6A-t ígér.
A legjobb a teljes teljesítmények rész:
Codegen 300W DC outputja, amely az alábbiak szerint áll össze: 165Wmax (+3,3 és +5V) + 9,6W (-5V és -12) + 156W (+12) + 10 W (+5VSB) = 340,6 W !!!
A régi szerényebb:
200W-ot ígér. 120Wmax (3+,3 és +5V) + 72W (+12) + 8,5 W (-5V -12) + 5W (+5VSB) ami ugye 205,5 W.
Szerintetek melyik hihetőbb?
Fricu
-
Fricu
tag
Ami azt illeti a régi (98-as!) 200W-osban MÉG volt optocsatoló, az én 2003-as gyártású Codegámban nyoma sincs.
A párhuzamos alatt nem tudom mit értesz, a szekunder tekercs közepe a földön, a két vége megy a diódák anódjára, a katódok közösek, ez megy szűrésre és a kondikra.
Ha jól értelmezem a helyzetet (hacsak nincs fázisfordítás a tekercsvégekkel) akkor a két tekercsfél felváltva látja el árammal a kondikat, de szkóppal nem néztem.
A Codegennel épp az volt a bajom, hogy nem elég a nem túl korrekt kapcsolástechnika, még az adatokkal is csal.
Más
Most dolgozom egy szintén régi Max Power tápon, csak 250 W-os, de nagyon igényes a belseje (az akkori technikai szinten, 2001), ha meglesz beszámolok róla.
ÜdvFricu
-
Fricu
tag
A kérdésed nem igazán idevaló, de ha már...
Nos a válasz talán hihetetlen lesz, de hidd el, valójában csoda számba megy a kapcsolóüzemű tápok 80 %-körüli hatásfoka.
Nem akarok fizikuskodni, de gondolj bele, pl. a fényenergia elktromossá alakítása csak 8-15 %-os! És mert nincs jobb, a műholdakat ezekről működtetik (akkukba töltve, amelyekbe szintén vagy 140%-ot kell visszatöltened, ha lemerült.)
Nehéz kérdés, hogy miért nem több, mint 80 %.
Például a bemenetre 220V-os váltakozó feszültséget kapcsolunk, ezt egyenfeszültséggé alakítjuk, ezt újra váltóvá, de már 30-100 KHz-en, hogy kicsi és alacsony veszteségű trafókat használhassunk, és így tovább.
A szabályzások és ellenőrző áramkörök is energiát fogyasztanak, vagyis rontják a hatásfokot.
Talán a legtöbb energia a félvezetőkön disszipálódik, amelyek még teljesen kinyitva sem tökéletes rövdzárak, ilyen áramtartományban akár 1-1,5 V is esik rajtuk, persze, hogy kicsit melegszenek-rontják a hatásfokot.
Összefoglalva: több nemzedéknyi mérnök munkájának köszönhető, hogy ilyen NAGY a kapcsoló üzemű tápok hatásfoka.
Több tiszteletet nekik.
u.i. gondolkodtál azon, hogy azt a ''csak'' 80%-nyi elektromos delejt belepumpálva a vasba nem eredményez sokszort mást, minthogy ütődött kölkök bámulnak egy villódzó képernyőt, miközben fülükbe vonyít a hangszóró, és azon mesterkednek, hogy lángvágóval lekaszáljanak mindenkit virtuális szemétdombjukon.
Biztos, hogy a táp a leggyengébb láncszem?
Fricu
-
Fricu
tag
A ''csak''-kal vitatkozom, nem a személyeddel.
A véleményed természetesen tiszteletben tartom, ''csak'' arra hívtam fel a figyelmed, hogy a hozzád hasonló mérnökök nemzedékei dolgoztak-dolgoznak azon, hogy elérjék a 80%-ot.
Nem szorulnak a védelmemre persze, de sok egyebet is figyelniük kell.
Néhány: üzmbiztonság, egyenetlen terhelési feltételek, melegedés-hűtés, zaj és elektromos sugárzás kibocsájtása, gyárthatóság, ár, élettartam, gazdaságosság. Belátható, hogy ezek mellett a hatásfok ''csak'' egy szempont a sok közül.
Nem tudok olyan elemzésről, amely arra irányulna, hogy lebontsa ellenállás-trafó, stb. szintre a fogyasztást, valószínűleg nem is lenne értelme ilyennek, annyira összetett a kérdés, hogy csak erre nem lehetne optimalizálni.
A közeljövőt viszont megjósolhatom. A jelnlegi fejlesztések lényeges javulást nem hozhatnak addig, míg az alktrészbázis a jelenlegi marad. A javulás inkább a megbizhatóságot, a zajkibocsájtást, és a növekvő teljesítményigény kiszolgálását fogja célozni.
Egyes laborokban folynak (állítólag) olyan fejlesztések, amelyek azt céloznák, hogy hálózati feszt közvetlenebbül alakítsák nagyfrekivé, az egyenfesz kikapcsolásával. Ez is hozhat pár százalékot.
Azért illuzióid ne legyenek, túlzott javulást a közeljövő nem fog hozni.
szerintem
[Szerkesztve]Fricu
-
Fricu
tag
Elkészültem a 2001-es gyártású 250W-os MaxPower táppal, íme a tapasztalatok.
Mikor hozzám került, még működött időnként, de bizonytalan volt, hogy elindul-e.
A feszmérés (kívül, digittel) azt mutatta, hogy a +5, a +12, a +5Vsb OK, de a -12 és a -5 már terheletlenül is túl alacsony: -9,5, és -4,1. Minimális terhelésre (100 Ohm) -8,6 és -3,7 lett.
A szétszedéskor sajnos nem készült fotó, a kimeneti oldal szinte minden elkója jócskán púpos volt, de még nem robbantak fel.
A szükséges elkókat nem volt könnyű beszerezni, mert nagyon vékony (10 mm), magas típus volt benne, hely meg egy szál se a nagyobbnak. Amúgy szemre volt benne elég szűrés, 1000uF plusz 3300uF a nagyáramú részeken áganként, Rulikon gyártmányúak, Low ESR, +105C, szóval akár jók is lehetnének, még nagyon öregnek sem mondhatók. Persze az előéletről nincs info.
A csere utáni ellenőrzéskor jött a meglepi: a minusz ág csak kicsit javult, egy-két tizedet, de terhelésre 9 és 4 volt alá esett megint.
Nem volt mit tenni, meg kellett alaposabban szőrözni. Annyi haszna volt, hogy rákényszerültem, hogy megcsináljam öreg szkópomat is megelőzőleg.
Első mozdulatra lecsúszott a szkóp krokicsipesze a ráforrasztott ellenállásról, naná, hogy rossz helyre, csatt és diszkrét füst...
Meghalt a primer oldali két böhöm NPN tranyó (2SC2625), meg egy két apróbb is a báziskörben.
Beszerzés, csere és alig egy hét után újra megy a táp, de az alapgond persze nem múlt el.
Most jött az elemzés.
Nekem (nincsenek nagy tapasztalataim) meglepő a konstrukció:
A +5Vsb-t külön egység állítja elő egy 1H0165R típusú FSP-vel, szép korrekt dolog.
A +5 V-ot egy hatalmas, 30A-es(!) Schottky diódapár egyenirányítja, mellette egy 10 A-es Fast Recovery diódapár (egy tokban) csinálja a +12-t. Eddig OK. Van még a bordán egy újabb FR híd, meg egy FET is, de nincs csatlakozás a tekercsekhez! A FET még csak lehetne a PFC része (bár nincs a tábláján), de a diódahíd anódjai a földre mennek.
Honnan jön akkor a 3,3V?
Szóval a +5V áramváltó utáni ág van megcsapolva, a soros FET ezt kapcsolgatja a kimeneti tekercsre, a FET Source-ját fogja meg a záróirányba parallel kötött FR diódapáros. A FET Gate-jét a 339-es komparátor negyede hatja meg. Kis szűrés (1000+3300uF) és kész. Vagyis a nem véletlen a 30 A-s egyenrángató.
A minusz ágak külön FR153 diódákból állnak, de a szűrő előtt hiányoznak az elkók, csak utánuk van. A szkópon látható, hogy vitustáncot jár a fesz a bemenetükön. 2db 100uF-os elkót rákötve csoda történik, a fesz kisimul, a feszérték helyreáll, a terhelt is OK.
Már csak helyet kell nekik találni, ami nem könnyű, végül szélen a széles földcsíkon kerül hely, az egyik lábnak 3 mm-es lukat fúrtam, azon szigetelve megy át. Nem túl szép, de végre elfér.
Ami tetszik:
Golyóscsapágyas venti, csatlakozóval.
Jelentősen túlméretezett félvezetők.
Komoly hűtőbordák.
Külön FSP
Jó feliratozás a nyákon (lásd fotó az áramváltó helyéről)
Ami nem:
tervezési hiba a mínusz ágaknál (szűretlenség).
A venti kicsit hangos, bár lehet, hogy csak öreg már a csapágy.
Spéci, keskeny és nem túl tartós elkók.
A fotók nem túl jók, bocs
fotók (remélem menni fog):
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
ÜdvFricu
-
Fricu
tag
Valóban elgépeltem, helyesen FPS, de szerintem nem írtam hülyeséget.
Mivel nem számítom magam spillernek a témában, igyekszem pontos, alapos lenni.
Az FPS a Fairchild, mint az IC gyártója saját elnevezése, vagyis a Fairchild Power Switch-ből alkotott elnevezés.
Azt írja: The Fairchild Power Switch consist of high voltage Sense FET and current mode PWM controller IC. Vagyis ebben integrálva van egy PWM feladatokat ellátó IC az áramérzékelős kimeneti FET-tel. Valószínűleg ezért különbözteti meg a normál PWM IC-ktől a terméket.
Más: a félstabilizátort a 3,3V előállítására írtad, vagy a szűrőkondi nélküli konstrukciót hívják így?
Üdv.Fricu
-
Fricu
tag
Örülök, ha meggyőztelek.
Ahogy írtam is, bár láttam már ezt-azt az elektronikában, de kapcsolóüzemű tápot kb. egy hónapja néztem meg először belülről is.
Ezért örülök ha segítetek kicsit elmélyedni.
Vagyis újra csak megkérdem, a félstabilizátor elnevezés mire vonatkozik?
A gugli semmit nem hozott (magyar), hogy hívják ezt angolul? Úgy talán találok valamit.
Előre is köszi.
Üdv.Fricu
-
Fricu
tag
Bizonyára igazad van, nem bánnám, ha erről írnál kicsit részletesebben.
Amiket én megnéztem (össz vagy 10 db csak, az is javarészt régi típus) az mind olyan volt, hogy a +-5 és +-12 V-ot egy-egy középleágazásos tekercs szolgáltatta a szokásos kétutas megoldásban.
Tehát a plusszok: a két tekercs (többnyire közösített) középleágazása a szekunder földön, a két másik vég megy a közös katódú egy házas Schottky dióda két anódjára, a közös katód megy a ferrit gyűrűre tekercselt (áramváltó?) egyik tekercselésén át az előterhelés elkó-szűrő-elkó blokkra, majd ki.
A mínuszos ág kicsit más, ráadásul még a -5 és a -12 is eltér egymástól. Itt ugyanazokat a tekercsvégeket használják ki, de a másik félperiódusban. Tehát amikor az egyik tekercsvég pozitív, és tölti a +5V elkóját, akkor a szemben lévő tekercsvég negatív, és tölti a -5V elkóját, a következő félperiódusban fordul a dolog. Egyenirányításra sima diszkrét Fast Recovery diódákat láttam betenni, hűtés nélkül, (ami a kis áramfelvétel miatt elfogadható) katódjukkal a tekercs felé, a közösített anódok mennek a ferritgyűrűn át a kimeneti szűrőblokkra, amiből a -5-nél többnyire hiányzik az első elkó. A -12-nél a két egyenirányítót vagy az áramváltót követi még egy soros FR dióda is, ezután jön csak a szűrőblokk. Vagyis a -5V elvileg alacsonyabb vagy két három tizeddel a plusszosnál a félvezető típusa miatt, ezt a -12-nél még további 0,5-0,7 terheli, csak a kapcsolástechnika miatt, ami összesen már 1 Volt körüli. Ok, erre nem valszeg nem kényes az alaplap, de a 10%-ból így már nem nehéz a tápnak kiesni.
A mínuszos ág gyengébb szűrése eddig nem okozott gondot, de az én általam javított MaxPower furcsán viselkedett, teljes szűrés nélkül mindkét minusz fesz instabil volt, és minimális terhelésre (30-40 mA) is durván leesett, miközben a plusz ágak jól terhelhetők voltak.
Gőzöm nincs miért. Lehet ennek köze a ferrittekercshez? Egyáltalán mit csinál ez itt, mit értetek az áramváltó alatt ebben a pozícióban?
Nekem az áramváltó eddig olyan volt, hogy a mérendő ágban egy 1-2 menetes árammérő tekercs a primer, és egy jóval nagyobb menetszámú, de kisáramú (kis átmérőjű) szekundertekercs a kiértékeléshez, műszerhez, stb. Itt inkább olyan érzésem van, hogy valahogy a betelítődéssel segít kimenetet szűrni. De ez csak tipp, aki tudja megoszthatná velem, hogy is van ez.
A 3,3 Volt-ot eddig saját tekercs állította elő, ugyanúgy, mint a +5V-nál.
Azt a megoldást, hogy az egyenirányított +5V további kapcsolgatásával állítják elő, én még nem láttam. (de ez nem jelent semmit, kevés gépet láttam).
Na most ennyi.
Üdv.Fricu
-
Fricu
tag
válasz
Csaba_20_
#921
üzenetére
Az 573-as hszt böngészve értettem úgy, hogy Rudit érdekelte volna a fotón látott IC.
'' (4. kép [link] – kimeneti oldal. Két egymenetes tekercs, vagyis két külön szabályzó? Szerintetek melyik ágakhoz? A külön kis NYÁK-ot nem tudtam szabaddá tenni, így nem láttam rendesen a két chipet. A legjobb képem ami van róluk: [link]. Valaki felismeri őket ''
Engem maga a PFC érdekelt ezért kerestem mi ez.
Az St. gyártotta, a honlapjukon letölthető az adatlapja - akit érdekel, megtalálja.
Csak ezt akartam Rudival tudatni, ha nem aktuális, vagy félreértettem vegyük tárgytalannak.
Üdv.
Fricu
-
Fricu
tag
Bocs mindenkinek akit illet.
Szép ez a zöld szoknya, csak nem zöld és nem szoknya. A többi stimmel.
A lényeg a képeken én se látok még hasonlót sem.
Azt hittem megkattantam, (ami ettől még lehet) de megnéztem a historit, mi a fenét csináltam. Szóval nem ebben a topikban kutakodtam, hanem a Hűtés, házak, modding témában.
Ott láttam a 573-574-es hsz.-t. Az tiszta véletlen, hogy azokat is Rudi írta
pl. Tagan témában. Ott írtad :
3. kép [link] – PFC NYÁK. Jó néhány dióda, az alsó kettő bordája nem lehet valami hatékony. Még egy részlet a vezérlőchipről [link]; nem találtam róla infót, ismeri valaki?
Na erre volt ismerős az IC, kerestem rá és válaszoltam neked. De ehhez be kellett jelentkeznem, ami átlökött a mélyvíz topikba, én meg bamba voltam, nem vettem észre.
Szóval az IC a Taganban volt, elnézést a keverésért, kicsit (?) fáradt voltam.
Üdv.Fricu
-
Fricu
tag
Köszi.
Újra mondom, tanulni akarok, nem kötözködöm.
Nekem szimpatikusabb a kiegyenlítőtekercs, az áramváltó engem félrevitt.
Tehát azt mondod, hogy az egyik ág erősebb terhelése miatti szekunderoldali tekercsfeszesést kompenzálják így a többi ág számára? Ez jól hangzik, egyszerű, nem komplikált.
A diódás kérdés még nem tiszta. Azt írtam, hogy régebbi (konstrukciójú) tápokat néztem meg, ott így van. Ki is mértem a kisebb feszeket a - ágakban: -0,5-től -1V-ig találtam minden tápon.
Hogy van ez a szabályzással? Én csak egy kimenetről találtam fesz-visszacsatolást, ha jól emlékszem a +5-ről. A többi a jóistenre (meg ezekszerint a kiegyenlítőtekercsre) bízva.
A nagyfrekis szűrőtekercsek nemigen szólhatnak bele a kimenő egyenfesz szintjébe, jó esetben.
Köszi és ÜdvFricu
-
Fricu
tag
Ja elfelejtettem még az áramkorlátozás-rövidzárvédelem kérdését (régi tápok).
Megosztaná valaki, hogy műkszik?
Eddig nem jöttem rá.
Már csak azért is érdekes lenne, mert sok olyan kispénzű kolléga van olyan (saját kategóriájában) korrekt, terhelhető régi 250W-körüli táp birtokában, amivel talán kis moddinggal még ellene egy darabig (persze nem egy 500W-os Zen, vagy bármi hasonló kiváltására).
Üdv.Fricu
-
Fricu
tag
A napokban hozzám került egy régebbi FSP táp. Típusa: FSP250-60BT.
Valami Siemens_Fujitsu gépben volt eredetileg, komoly súly, tekintély első ránézésre, gondolom direkt nekik gyárthatták, ezért az adatlapja sem publikus, én legalább nem találtam meg az FSP honlapján.
Ha már hozzám került, persze nem áltam meg, hogy szét ne szedjem, meg ne vizsgáljam alaposabban.
Az adatlapjából [link]
kiderül, hogy nem túl izmos videokártyák alá tervezték, egy 12V-os ág, 13A, de az legalább vélhetően ki is jön belőle, erre garancia a gyártó és a 16A-es diódablokk (SBL1660CT).[link]
A 3,3V-ot (20A) a két egyforma 30A-es diódablokk egyike (SBL30-40PT) szolgáltatja saját, önálló fojtóval [link], amit egy 4700uF/10V-os ESR elkó követ, amit ezután egy érdekes pármenetes csaknem légmagos tekercs tovább szűr (a fotón nem látható, de a tekercsbe félig belelógatva egy szimpla 3-as vascsavar található, bele is ragasztva gyárilag, vagyis nem utólagos buhera eredménye), majd az áram a három kis panel (amelyből kettő merőleges áll az alappanelen, a harmadik a hűtőbordára van csavarozva venti hőfokfüggő szabályzására) egyikén keresztül megy ki a narancsos drótokra. Mivel a teljes kimenőáram a panelen folyik át, gyanítom, hogy áramérzékelés is történik. A panelon pár tranyó-ellenállás van csak, IC nincs, gondolom a jelet a vezérlő IC-nek továbbítja.
A +5V-ot (25A) a másik Schottky híd adja, jön a közös fojtó, szűrés, stb, semmi extra.
Ez a táp még csinál -5V-ot is (bár van már P4-es külön csati), nem cifrázzák 7905 azt kész.
Érdekesebb a +5VSB, amit itt is (mint korábban a MaxPower tápban) önálló FPS IC-intézi (1H0165R), [link] így aztán nincs egyetlen optocsatoló sem a gépben. Amúgy tetszetős kis 22 lábas IC-ez, rendekezik túl- és alsó feszvédelemmel minden általa szabályzott ágra (kivéve a -5V), fix de külső elemekkel beállítható generátorral, PWM szabályzással, távoli ki/be kapcsolhatósággal, hiszterézises Power Good jellel, önfigyeléssel, lágy felfutás szabályzással.
A készülék felső burkolatán csavarok vannak, csak a burkolatot levéve látható, hogy erre erősítették a fejlesztéskor a passzív PFC hatalmas lemezelt fojtótrafóját. [link] Vagyis gyári buheráról van szó, egy régebbi gépet egészítettek ki a PFC-vel. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a trafó csak úgy fér el, hogy egy jókora darabot kifűrészeltek a primer oldali hűtőblokkból. [link]
Reméljük, nem okoz túlmelegedést. A primerkör a szokásos kéttranzisztoros megoldás, 2x13009 900V/8A elégnek látszik, sok 300-as tápban van ekkora vagy akár kisebb is. A bemeneti szűrőkondik csak 85C-ak, 2x470uF/200V, valami OST I.Q felirattal, én még nem találkoztam vele. [link]
A bemenet fémházas komplett szűrőt kapott, zsugorcsővel levédve mindent. Aki piszkál, csak nehezen talál olyan pontot, ahol elérheti a hálózatot. [link]
Megbontáskor a gép működött, javításra nem volt szükség, de észrevettem, hogy egy zsugorcsőbe bújtatott szemre legalább 5 W-os ellenállás túlmelegedése miatt a zsugorcső megkeményedett, megégett és darabokban elkezdett leválni. Alaposabban megnézve kiderült, hogy a +5V ág előterheléséről van szó, fixen a kimeneti pontra van kötve. Itt volt egy kis dilemmám, mert mérés szerint 8 Ohm körüli az értéke, viszont a színkód alapján (barna, fekete, arany, arany) 1 Ohm-nak kéne lennie. Vagyis vagy ennyit nyúlt maga az ellenállás, vagy a szín változott a meleg hatására. De ha a szín jó, az annyit tesz, hogy 5 A-el terheli a kimenetet. Én ilyen nagy értékkel még nem találkoztam, nem hinném, hogy indokolt, ráadásul ez 25W elfüstölendő teljesítménnyel járna, ami ugye lehetetlen egy szemre 5 W-os ellenálláson. Végül is 2 db 4,7 Ohm-os 5W-os ellenállásra cseréltem ki, persze sorba kötve őket. Ami nagyjából a kiszereléskori állapotot jelenti, de 10 W terhelhetőséggel. Az előterhelés így durván kerekítve 0,5 A, tehát 2,5 W. Miután a csere előtt ment a gép, várhatóan nem rontottam a helyzeten. [link]
Még egy érdekesség: az alaplapba kevés vezeték van beforrasztva, sokat feljebb osztanak ketté, zsugorcsőbe bujtatva a kötést.
Összegezve megnyugtató a táp, az FSP a hasonlókra 100.000 órát ad meg 25 fokon, ami nem kevés. Púposodásnak, túlmelegedésnek nincs nyoma (az egy 5W-os előterhelést leszámítva), 3000-es barton simán megy róla GF4-el, négy (2Pata 2Sata) vinyóval, dvd íróval, 512 DDR rammal.
Üdv.
[Szerkesztve]Fricu
-
#1013
Fricu
tag
Ultram3jor
#996
Fricu
tag
válasz
Ultram3jor
#996
üzenetére
A választ már megkaptad, csak kis kiegészítés:
Komoly gyártónál (Enermax, FSP, stb) az adatokat komolyan veheted. NoName tápoknál akár oszthatod is kettővel (Stol is sokszor megírta már kérdésre válaszolva, egyetértek).
Ha komoly is a gyártó a feltételek egyszerre érvényesek!
Tehát a példádban a +3,3 ág terhelhető esetlegesen 28A-el, DE a +5V-al együtt ne vehetsz ki 210W-nál többet, (ami azt jelenti, hogy csak 23,5A marad a +5V ágra a 38A-ből) DE a +12V-al együtt sem lehet az igény nagyobb 430 W-nál.(vagyis ha a +5-öt is csúcsrajárattad a +12-re 120W marad, vagyis 10 A a 20-ból). A 12V ág teljes kivétele sem lehet több 300W-nál, DE ha ezt kiveszed, már csak 130W marad a 3,3 és 5V-nak összesen!
Az aprólék is felvehet 20W-ot, a többire marad a 430W. (remélem nem számoltam el, az elv jó)
Általában marad az ökölszabály, egyik ágat sem terhelheted túl a saját maxon, és az összteljesítmény is korlátokon belül kell, hogy maradjon.
A felhasználó normális reakciója erre az, hogy ha már újat vesz, vesz egy böhöm nagyot, későbbi bővítésekre figyelemmel, aztán szegénynek el sem indul műterhelés nélkül, de ez már a melyiket vegyem topic témája.
Mértékletes túltervezés (max 30%) az esetek túlnyomó részében elegendő.
Üdv.Fricu
-
Fricu
tag
A feszeket hiába figyeled Everesttel, vagy akár digittel is. Semmit nem fogsz látni, míg nem túl késő. Ha a tápod jó, egész addig tartani fogja a kimenő feszeket, míg tönkre nem megy, meg nem szalad. Akkor viszont már túl késő tenni bármit.
Ha korrekt a tápod, méri a hőmérsékletet, és megpróbál beavatkozni, emeli a venti feszültségét, hogy nőjjön a légszállítás, ha már ez sem elég, esetleg letilt, de erre nincs garancia.
Fogadd meg a tanácsot, ne akard passziválni a ventis tápot, sok pénzedbe kerülhet, többe, mint amennyibe egy passzívnak TERVEZETT táp kerülne.
Üdv.Fricu
Új hozzászólás Aktív témák
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Milyen légkondit a lakásba?
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Napelem
- Milyen okostelefont vegyek?
- Fallout 4
- Renault, Dacia topik
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- További aktív témák...
