- Amazon Kindle
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- A régi node-okra koncentrál a szankciók miatt Kína
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- HP notebook topic
- Azonnali informatikai kérdések órája
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
- Milyen videókártyát?
- TCL LCD és LED TV-k
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
Hirdetés
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
dezz
nagyúr
"Ha meg mozgást kell megjeleníteni az LCD-k taknyolnak.."
Ma már nem igazán - illetve csak a legolcsóbb 50Hz-es kacatok.
"A jelenlegi 3D meg egy kupac... akár passzív (ami ráadásul még a felbontást is megöli), akár aktív, max. parasztvakításnak jó."
Szerintem ilyet az mond, akinek nincs térlátása vagy nem látott még normális 3D tartalmat.
(#20): "Ekkora méretben kb. 1m-ről nézve már van is értelme a 4K-nak... távolabbról nem sok"
Ez egy hatalmas tévedés. Lásd itt, hogy miért: [link] (Korábban már bővebben is kifejtettem ezt, de nincs kedvem keresgélni.)
(#16) satz18: 800k-s tévét általában nem az vesz, aki ne tudna 1-2 évvel később váltani egy másik, hasonlóan drágára (ráfizetéssel). Nem kell őket félteni...
(#25) BaLee: Több filmet már 4K kamerákkal vesznek fel és ugyancsak nekiálltak 4K-n bescannelni a korábbi, celluloid alapúakat... Előbb-utóbb elérhetőkké válnak. A népszerű ker. tévék (RTL Klub, TV2 és társaik) meg kellenek a fenének, 3 év alatt perceket néztük őket. Vannak értelmesebbek is, amik valószínűleg UHD-ra is hamarabb váltanak majd.
-
dezz
nagyúr
Nagyon nem mindegy, mi mozog a képen. A 24p filmeknél alap a motion-blur. Az sem árt, ha rendesen kezeli a tévé a PAL interlace adást. Egy 100Hz-esen normális esetben akár egy szöveges scrollnak is igencsak élesnek és olvashatónak kell lennie. Egy "200Hz"-esen (100Hz+black frame insertion) meg főleg, mert ott az amúgy gyors, de még érzékelhető áttűnést sem látni a két kép között, mert addig sötét a héttérvilágítás. Így itt CRT szerű a mozgás. (Tévéadásnál motion-interpolation on, 24p filmnél off.)
"Nem normális mélységélesség van (sem a passzív, sem az aktív megoldásnál), hanem legtöbb esetben csak élességi síkok egymás mögött."
Mondom, hogy nem valami gagyi 2D->3D konverziókat kell nézni! (Esetleg lehet, hogy te mindent így látsz stereo-3D-ben, bár nem hiszem.) Normális esetben nem síkok sorozata!
(#46) DM-Fan: "még normális fullHD TV-je sincs otthon, vagy ha van, akkor Xvid-et néz rajta"
Van egy olyan érzésem, hogy nem az várja a 4K-t, aki xvid-et nézeget...
"Már azt nehezen tudjuk megértetni az emberekkel, hogy még fullHD-t feltételezve is minimum 50"-os TV-t kell venniük a 2 méteres nézési távolsághoz"
Nem is kell megérteniük, mert nem így van...
"A 4k-hoz olyan szinten közel kéne ülni a teljes részletszint észleléséhez, hogy arra soha nem fogod tudni rávenni az átlag felhasználót. A 4k-t nem is erre találták ki, létjogosultsága elsődlegesen a 2 méteres képátló fölötti vetítőknél lenne."
Esetleg félvakoknak.
(#74) McSico: A plazma valós kontrasztaránya ~10000:1. (Legjobbak ~20000:1.) Ott is van dinamikus kontraszt.
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
A mozgó részek elmosódásáról volt szó, hogy is jön ehhez a judder?
Mindig minden frissíti az összes sort elektronikailag, a mozgásfelbontás attól függ, milyen gyorsan állnak be a pixelek a kívánt színre.
Tudom, hogy sokan vannak, de nem ez volt a kérdés.
Az felbontás alapján ajánlott távolságokat az átlagos látásélesség és a pixelméret alapján határozzák meg, azaz ilyen távolságból látunk minden egyes fizikai pixelt. Ez kellene a pixel-éles képekhez, ábrákhoz, vagy pl. az átlag PC-s desktophoz. Csakhogy a filmes kép sosem ilyen éles, mert nem csak hogy az álloképeken jelentkező aliasinghatásokat kell teljesen kiküszöbölni, hanem a mozgás közben megfigyelhetőeket is. Ezért az FHD filmes kép információtartalma kb. egy negyed felbontású pixel-éles képnek felel meg. Más szóval, az ajánlott távolságból az FHD filmes kép jóval életlenebb, mint a pixel-éles grafikák vagy egyebek. És most fogódzkodj meg: a 4K filmes kép információtartalma és élessége felel meg nagyjából a pixel-éles FHD képnek. Ergo, az FHD-hoz pixelméret alapján aljánlott távolság a 4K filmes képhez passzol. Remélem, tudtál követni.
(#81) Dany007: Így van, számomra is zavaróan életlen volt 42"-en az ajánlot 1,6m-es távolságból a legélesebb filmes kép is. Lehet persze távolabbról is nézni, de akkor meg túl kicsi lesz a látótérkitöltés, oda a házimoziélmény... Másik megoldás: nagyobb felbontás...
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
Az emberek szeme között optikailag 0 dioptria mellett is van különbség élességben. Egy bizonyos mértéken túl ezt hívják tompalátásnak.
(#89): Én is erről beszéltem, ha nem tűnt volna fel.
nagyobb záridő -> erősebb motion-blur
kisebb záridő -> gyengébb motion-blurA 24p mozifilmeken jellemzően jóval erősebb a motion-blur az alacsony fps ellensúlyozására, mint pl. egy sportesemény tévés közvetítésénél.
(Ennek a 4K-hoz nem sok köze van.)
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
"A 24p-s filmeken pluszban jellemzően semmi extra MB nincs alkalmazva"
Ezt talán gondold át újra egy filmes kamera panning és egy lesiklás vagy F1 közvetítés összehasonlítása után (utóbbiak ne 25p-re butított ripek legyenek)...
"Mondjuk ezen pont a 4K sem segítene..."
Valóban (én sem mondtam mást). De egy film nem csak ide-oda pásztázó kamarával készített felvételekből áll (néhány kivételtől eltekintve).
Van már néhány 4K-ban masterelt és FHD-re lekonvertált film, már itt is észrevehető a különbség...
-
dezz
nagyúr
Kicsit egyoldalú, hogy az LCD esetén csak a hibákat emeled ki, plazmánál pedig csak az előnyöket. Engem speciel erősen zavar a plazma (50Hz-re hajazó) villogása és bizsergése. Ami a mozgást illeti, némileg azért árnyalja a képet, hogy a plazma sok subfieldből rakja össze az árnyalatokat (+ dither), tehát egy mozgásfázis sokszor egymás után megjelenik. Ezzel szemben egy BFI-s (black-frame-insertion) LCD-n csak egyszer, közötte "szünettel" (illetve mozgásinterpoláció nélkül nézett 24p filmnél 3-4x - hasonlóan, mint a moziban).
Valóban nagyon jó a plazmák képe és elhiszem, hogy a fentiek valakit egyátalán nem zavarnak vagy észre sem veszi. Ugyanakkor nem mindenki hülye, aki LCD-t vesz.
Ami a 4K-t illeti, valóban még évek, amíg általánosan elérhető tartalom lesz rá és addig jól kiszolgálja az embert egy plazma. De ha egy nagy plazmás azt állítja, hogy a 4K teljesen értelmetlen dolog, könnyen az jöhet le a beszélgetőpartnerében, hogy csak azért mondja, mert a láthatáron sincs otthoni 4K-s plazma.
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
A 3,5m már talán egy picit sok, de felesleges is olyan közel menned az FHD filmek képrészleteinek meglátásához, ahonnan már az egyes fizikai pixeleket is látod (50"-nél ~2,1m).
Ugyanakkor 50"-nél a maximum recommended SMPTE viewing distance (30 degree viewing angle) éppen 2,1m. (Ez tehát nem a pixelméretet/felbontást, hanem a látótérlefedettséget veszi alapul - hasonlóan, mint a THX, csak más szöggel -, ami eléggé meghatározó a moziélményben.)
-
dezz
nagyúr
"Tehát kell tartani egy ún. inicializáló feszültséget, hogy amikor szükség van rá (akár másodpercenként többször), ki-be lehessen kapcsolni a szükséges színnel."
Ezt csak annyiban korrigálnám, hogy a cellák fényességét (hasonlóan a fénycsövekhez, amire hasonlítanak a cellák) nem lehet analóg módon szabályozni, mint pl. LCD-nél, pontosabban csak szűk korlátok között, az egész képre vonatkozóan, amit a dinamikus kontraszt megvalósítására használnak. Az egyes szubpixelek közbülső világossági értékeit átlagolásos eljárással a subfieldekkel és ditherezéssel állítják elő.
(#152) KTTech: Dany007 pixelenkénti 1-1 LED-es háttérvilágítású LCD-re gondolt. Tudtommal a Sony megoldása nem LCD alapú, hanem pixelenkénti R-G-B LED-es. Lényegében hasonló, mint az OLED, csak szervetlen alapon. Jóval tartósabb, mint az OLED, viszont jóval nehézkesebb a gyártása, nem lehet "egyszerű" nyomtatási eljárással készíteni, drágább az alapanyag, magas hőfok kell hozzá, stb. A Sonynak is csak néhány prototípusa létezik belőle és nem valószínű, hogy valaha tömegtermék lesz. Valószínűleg csak egy kísérleti dolog és legfőképpen azt a célt szolgálta, hogy a Sony is mutasson valamit az LG és a Samsung OLED bemutatói mellett. Kár, pedig jó lenne.
(Meg ott vannak még a kültéri LED-falak, egyenként piros-zöld-kék LED-ekből összerakva. Talán van [kereskedelmi forgalomban kapható] RGB LED-ekből összerakott is, bár úgy jóval drágább és amúgy sem férne be pl. egy szobába.)
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
1. Az LCD-k többségén folyamatosan kint van a kép, még képváltáskor is. A szem nem szereti, ha túl sokáig látja ugyanazt a képkockát (mozgásfázist). A másik, hogy a képváltás is a szemünk láttára zajlik le, amikor is rövid ideig két fázist látunk egyszerre. Mint MaUser is írta (és én is korábban, ebben a topikban), erre a BFI jelent megoldást, amikor csak rövid időre villan fel a háttérvilágítás, és persze amikor már "kész" az új kép. Azonban ez 100Hz alatt vibrálna, ezért vegyítik a mozgás-interpolációval (illetve, 24p esetén, "Native 24p" és más hasonló nevű módban ugyanazt a képkockát villantják fel többször, de így is jobb, mintha folyamatosan kint lenne).
2. A plazma is többször villantja fel az egyes képkockákat és áttűnés sincs, mint az egyszerű LCD-knél.
A 24fps nem a megszokottság miatt ad moziélményt, hanem az alacsony fps álomszerű hatása miatt (kb. 30fps-ig érzékelhető). A normál tévéadásban PAL területen 50, NTSC területen 60 mozgásfázis van (eltérő mozgásfázis az egyes interlaced fieldeken [amikből egy normális tévé 50p-t vagy 60p-t "gyárt"]), a normál videókamerák is így vesznek fel. Ettől lesz "élőkép" és ettől van a szappanopera effektus is. A 48fps-es Hobbit vetítésről is sokan csalódottan jöttek ki, mert nem volt álomszerű, hanem mint egy hétköznapi tévé- vagy kézikamerás felvétel.
3. Plazmán azért nem csak 24p-s filmet néz az ember.
4. Mint már írtam neked, a filmekben is vannak olyan jelenetek, amikor semmi sem mozog a képen, vagy csak néhány dolog az álló háttér előtt. Nagyon nem mindegy ilyenkor az képélesség, részletesség. Ha nem hiszed, nézd meg pl. a 4K-n újramasterelt Pókembert, még ott is kijön a különbség, pedig le van konverálva FHD-ra!
A kényelmes nézési távolság eléggé egyéni dolog, nem mindenki nézi 4m-ről az 50" tévéjét. A hétköznapi tévéadást esetleg, de filmnézéshez érdemes közelebb húzódni. És nem, nem kell beleülni a képernyőbe 4K-hoz sem. De már ezt is írtam, miért nem.
-
dezz
nagyúr
Mindenre részletesen válaszoltam, max. nem gondoltad át rendesen, mielőtt püfölni kezdted a billentyűzetet. Én nem akarlak olyasmiről meggyőzni, amit nem akarsz megérteni. És bocs, nem nagyon érdekel, hogy mit hiszel, miközben én olyasmit írok, ami tudható és tapasztalható. Idővel majd számodra is.
-
dezz
nagyúr
0. Nem írtam olyat, hogy LCD-n az állókép nem frissül, mert ez tévedés volna. Ha átfogalmazod, amit írtam, azt már légyszi ne tulajdonítsd nekem.
1. Pedig ezt is írtam: túl sokáig látunk folyamatosan egy képkockát, mozgásfázist, amitől darabosabbnak látjuk. A moziban sem folytonosan van kint 1-1 képkocka, hanem 3-4x felvillantják. (Mozgás szempontból legjobb lenne 1x, de úgy nagyon villogna.)
2. Hiába nem látja valaki tudatosan a villogást, a szeme, pontosabban az agya attól még érzékeli. Hozzátenném, elképzelhető, hogy a jobb plazmák nem ugyanúgy jelenítik meg a 24p-t, mint a többit, hanem külön BFI-vel, azaz hosszabb sötét állapotot beikatva.
3. Magasabb fps-nél eredendően enyhébb a motion-blur (rövidebb záridővel készül a felvétel), és egyre jobban kiütközik a megjelenítő válaszideje. Nem tudom, honnan szeded, hogy 60p-nél jobb vagy ugyanolyan az LCD, mint a plazma? Egyátalán, milyen LCD, mert rohadtul nem mindegy.
4-5. Bocs, de ez már olyan, mint a viccbeli szőke nő, aki már eldöntötte és ne is akarja senki összezavarni őt a tényekkel...
-
dezz
nagyúr
Ezek szerint 2x felvillantás az általános? Olvastam olyan vetítőkről, amik 3-4x villantottak.
(#220): "Ehhez jön a magas fényerő, ami sajnos muszáj, mert máskülönben a fekete közeli részeket kinyírja a TV (elég gyenge a shadow detail a legtöbb LCD-nél)."
Vigyázat, a monitorokkal ellentétben az LCD TV-k többségén a "Fényerő" nem a háttérvilágítást állítja, hanem egy digitális effekt, ami természetesen a héttérfény által meghatározottnál [0,0,0 RGB értékek mellett] nem tudja lejjebb csökkenteni a feketeszintet (csak emelni, a "feketéhez" rendelt RGB alapérték növelésével)!!! Ha a forráskép feketéje már 0,0,0-nál van a megjelenítőn és tovább csökkentjük a "Fényerő"-t, a sötét részek is digitális feketék (0,0,0) lesznek!
A háttérvilágítást lejjebb véve (külön állítható vagy a kontraszt beállítással szokott kombinálva lenni, pl. 0-50% digitális kontraszt [min. háttérfény mellett], 51-100% háttérvilágítás szabályzás) nem változik a shadow detail, hanem minden egyformán sötétebb lesz.
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
válasz Viktor81 #273 üzenetére
A plazmás PWM zajnak nincs köze a (sub)pixelek közötti "áthalláshoz". Az egész onnan jön, hogy amíg LCD-n a teljes tartományban (adott háttérvilágítás intenzitás mellett) analóg módon szabályozható a subpixelek világossága, plazma esetén (egy fénycsőhöz hasonlóan) csak két állapot lehetséges, ki vagy be (ezen kívül a teljes képre vonatkozóan lehet kismértékben szabályozni a "be" állapot fényességét, ami a feketeszintre is hatással van, így ezt dinamikus kontrasztszabályzásra használják).
Az árnyalatokat különféle PWM technikák (pulse-width modulation, adott időszeletben hosszabb-rövidebb idejű kigyújtás) és ditherezés ötvözésével állítják elő. (Ettől van a villogás és bizsergés.) A plazma nem tudja úgy egyenként és önállóan vezérelni subpixeleit, mint az LCD (plazmánál nincs TFT réteg), mindig csak a teljes képet frissítve tudja kioltani vagy begyújtani a subpixeleket. Ezért egy frame-et többszöri képfrissítéssel jelenítenek meg. Ez a subfield drive. (Nem keverendő az LCD-s subfieldekkel, ahol azok közbülső mozgásfázisokat tartalmazó teljes képeket jelentenek.) Itt az egyes subfieldek a kép különféle felső néhány bitjei közül tartalmazzák valamelyiket és ennek megfelelő ideig jelennek meg. Legfelső bit x ideig, eggyel alacsonyabb bitek x/2 ideig, és így tovább. Az alsóbb biteket ditherezéssel teszik rá végül a képre.
A "plasma subfield drive"-ra rákeresve található pár leírás a dologról. (Illetve itt van egy írás az új 2500Hz-es technikáról. Ez lényegében hasonló, csak időben jobban összesűrítve történik meg a dolog, így egy frame megjelenítése nincs annyira szétnyújtva időben.)
Az említett tömörítési hibák azért kevésbé feltűnőek plazmán, mert a nagy PWM-ezésben és ditherezésben nem olyan stabilan jelennek meg a finomabb színárnyalatok, mint ([3x]8-10 bites vezérlésű) LCD-n. Ezen kívül a jobb plazmákban hagyományosan jobb upscaler elektronika van, ami intelligensebben méretezi át a kisebb felbontású képet natív felbontásra. (Bár a jobb LCD-kben is egyre többször megtalálható ez. Illetve a normálisabb Blu-ray playerekbe is beleteszik.)
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
válasz Viktor81 #279 üzenetére
Magam is elektronikai tervezéssel foglalkozom, szinte egész nap a gép előtt ülök, ezért óránként pár percet kikapcsolódásként (vagy amikor számol valamit a gép) fórumozással és olvasással töltök. Bár jobb lenne inkább pár fekvőtámasz, ilyesmi.
Igen, kicsit hasonlít a dolog a CRT vs. LCD esetre, a CRT ott is kvázi végtelen színárnyalatot tudott megjeleníteni, de közben nem lehetett annyire elkülöníteni az egyes fokozatokat. Most persze nem az őskori 3x6 bites panelekre gondolok, azok ocsmányak voltak. És nem is azokra a butább LCD monitorokra, amik minden képműveletet 3x8 biten végeztek el, ahol elvesztek a finomabb színárnyalatok a művelet végére. Úgy tűnik, a Samsung még manapság is úgy gondolja, hogy 3x8 bit mindenre (képfeldolgozás közben és megjelenítésre is) elég. Ilyenkor méginkább ki tudnak jönni a tömörítési hibák, mert az eredeti árnyalatnyi különbségből több lesz, ahogy elvész néhány árnyalat (alsóbb 1-2 bit). Több ilyen tévét láttam tőlük.
Egyébként az LCD tévék is sokszor dithereznek, mert amúgy kevés lenne a 3x8 bit (néhányban ezért 3x10 bites panel van, leginkább az IPS-ek között), de ez nem nagyon észrevehető.
[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
A népbutítás még a múlt rendszerben kezdődött, nem véletlenül Magyarországon a legmagasabb a funkcionális analfabéták aránya. Nem csak abban az értelemben, hogy nem érik, amit olvasnak, hanem hogy nem tudnak mit kezdeni a bemagoltatott "ismeretekkel", ami holt tudás és az iskola befejezése után 99%-át el is felejtik. Nem a tanítás volt itt a lényeg, hanem a maximális leterhelés, amitől jó robot lett belőlük, aki nem sokat gondolkodik. Sajnálatos módon ez azóta sem sokat változott. Jobb helyeken fontossági sorrendbe rakják a dolgokat, valódi megértésre és alkalmazási képességre törekszenek. A kevesebb néha több! Csak mondjuk nem a legfontosabb alapismeretekkel kellene kezdeni a leépítést (itthon), hanem a lexikális adathalmokkal, amit ma már két tattintásból meg lehet tudni. Na de hát van itt még miről elterelni a figyelmet, bőven.
-
dezz
nagyúr
Tényekkel nem érdemes vitatkozni... [link] [link]
Sosem voltam pesszimista, de álomvilágban sem élek...
Fél életemet pedig az előző rendszerben töltöttem.A hazai tanítási rendszer úgy van kialakítva, hogy aki könnyen tud magolni (és nem lázadozik ez ellen), az előtt egyenes az út, az összes többi mehet a levesbe (vagyis a gyárba, csak éppen már alig van itt gyár). Az igazi nagyjainkat szerintem nem ennek a rendszernek köszönhetjük, hanem genetika, kreativitás, ami ebben a rendszerben semmit sem ér.
Új hozzászólás Aktív témák
- Na, még egyszer, csak ezúttal OnePlus Open néven
- Amazon Kindle
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- A régi node-okra koncentrál a szankciók miatt Kína
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Windows 11
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...