Új hozzászólás Aktív témák

• #345 Petykemano veterán smc #343

  Új Válasz 2020-11-26 09:41:38 #345

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Petykemano

  veterán

  válasz smc #343 üzenetére

  Az, hogy lehet-e skálázni, ez a nagy kérdés.
  Akár frekvenciát - nyilván fogyasztás árán -, akár a magok számát.

  Egyik sem megoldhatatlan, de szerintem mindkettővel dolgozni kellhet.

  A frekvencia skálázásával kapcsolatban egyrészt Abu tollából ismerjük, hogy a Vega frekvenciaemelésére az AMD tranzisztorokat áldozott, másrészt a 2015-2016-ban a zen fejlesztése idején voltak beszélgetések arról, hogy a magas frekvencia eléréséhez design oldalról hosszú pipeline szükséges . persze az még nem minden, mert a gyártástechnológia által kínált fogyasztás (a tranzisztorok állapotváltásának maximális gyorsasága és az ahhoz szükséges energia), valamint a hő elvezethetősége szempontjából fontos tranzisztorsűrűség is hatással van arra, hogy tud-e a frekvenciával skálázódni egy design.
  Utóbbira jó példa szintén a zen, amelynél mérhető volt, hogy 4-4.1Ghz fölé egyszerűen nem megy. Nem azért, mert 1 szálon 4.2Ghz-cel már többet fogyasztott volna, mint 100W, hanem mondjuk 5W helyett az ahhoz szükséges feszültségen már mondjuk 10W lett volna.

  Azt is tudjuk ugye adott frekvencia eléréséhez és tartásához szükséges energia és feszültség a tranzisztor hőmérsékletének emelkedésével szintén emelkedik. Ha a design nagyon sűrű és feltekered a frekvenciát és feszültséget, akkor elkezd olyan mennyiségű hő termelődni, ami a sűrű designból nem tud elszökni/elvezetődni és az egyre melegedő tranzisztorhoz egyre nagyobb feszültséget kéne adni, különben képtelen tartani a frekvenciát. stb. Érted: instabillá válik. Ez a jelenség nem annyira a fogyasztással függ össze, hanem az úgynevezett hősűrűséggel (heat density)

  Tehát hiába fogyaszt az M1 mondjuk csak 15W-ot, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy van még 80W-nyi szabad fogyasztási keret a desktop CPU-khoz képest.

  Az Apple 7nm-es designja hozta a névleges 100Mtr/mm2 sűrűséget, míg az AMD designjai ugyanazon a gyártástechnológián 40-60Mtr/mm2 között volt csupán.

  Ha az Apple az M1-et is sűrűségre optimalizálta, akkor esélyes, hogy nem nagyon fog 3.1-3.2Ghz-nél feljebb skálázódni a frekvencia.

  De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne olyan változatot készíteni, ami kevésbé sűrű. Az AMD a 14nm-es Zen cpu-k után a Globalfoundriesnál 12nm-en gyártotta a zen+ cpu-kat. Akkoriban azt mondák, hogy a 12nm-es tranzisztorok kisebbek, de az AMD ennek ellenére nem változtatott a designon, nem lett kisebb a lapka, viszont több lett az "üres tér" a tranzisztorok között és ezzel nyertek 300Mhz-et (1800X => 2700X)

  Tehát nagyobb áttervezés nélkül csupán egy másik library használatával is készíthetnének akár 3.5-3.6Ghz-es M1' lapkát.
  Legföljebb az a kérdés, hogy az megérné-e? Én azt gondolom, hogy egy ugyanilyen felépítésű lapkát, de 10-15%-kal nagyobb frekvenciát elérő nem tudna az apple kellő mennyiségben ellőni.

  A másik kérdés a magok számának skálázódása. Valószínűleg ez sem olyan triviális kérdés, hiszen a magok között cache-koherenciát kell teremteni. Szóval a magszám bővítésére valószínűleg több tranzisztort kellene áldozni pusztán annál, amennyit az egyes cpu clusterek elfoglalnak.

  De szerintem ez meg fog valósulni. Ha feltételezzük, hogy az M1 100mm2, akkor az apple biztosan képes lenne 2-2.5x ekkora területen egy 2-3x akkora teljesítményű procit készíteni úgy, hogy abban már benne van a SLC bővítése és a kicsivel magasabb frekvencia elérése érdekében egy picit elengedett tranzisztorsűrűség.

  Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák