Új hozzászólás Aktív témák

• #80 robohw aktív tag #54625216 #71

  Új Válasz 2019-04-10 10:33:19 #80

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  robohw

  aktív tag

  válasz #54625216 #71 üzenetére

  "az ARM sosem éri el az x86 teljesítményszintjét, mert azzal együtt a fogyasztás és a hőtermelés is megugrana."

  Nem ugrana meg.
  Az ARM egy nagyon jól tervezett proci, az Intel meg nem az.
  Ráadásul az intelnek az életben maradáshoz magával kell vonszolnia a backward kompatibilitást, annak minden nyűgével.

  Az ARM procik nem fogyasztanak sokat, mert RISC-ek és ráadásul, sok regiszterük van. Az Intel procik meg CISC-ek (jobbára) és kevés a regiszterük, emiatt az adatmozgató utasítások eszik el a CPU időt, fülüslegesen.
  De az ARM procik ugyanazt a feladatot kevesebb tranzisztorral oldják meg mint az Intel, a kevesebb tranzisztor pedig kevesebb hőt termel.
  Ezért is arat az ARM a mobil készülékek piacán, ott, ahol az intel csúfosan megbukott.

  My own programming language: http://www.robomax.online

• #81 robohw aktív tag berVi #1

  Új Válasz 2019-04-10 10:40:04 #81

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  robohw

  aktív tag

  válasz berVi #1 üzenetére

  "Az x86 meg velunk lesz par evtizedig, az mar biztos. "

  Vagy nem..
  Az intel már csak a múltjából él.
  Az embereknek totál mindegy - ma már- , hogy milyen proci zörög a készülékükben, szerver fronton viszont erőteljes tényező a fogyasztás, ahogy a mobil eszközök területén is. Az Intelnek már annyi. Haldoklik egy jó ideje és nem vagyok benne biztos, hogy 2025-ben még létezik-e majd.

  My own programming language: http://www.robomax.online

• #82 robohw aktív tag

  Új Válasz 2019-04-10 10:59:26 #82

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  robohw

  aktív tag

  "it's a 32-core 64-bit Armv8 CPU clocked up to 3.3GHz in turbo mode, with a shared 32MB L3 cache.
  It supports up to 1TB of DRAM from 16 DIMMS plugged into eight DDR4-2667 memory controllers, has 42 lanes of PCIe 3.0, draws up to 125W, and is a single-socket chip. It'll be made using 16nm TSMC FinFETs. The cores were designed by Silicon Valley-based Ampere, and the whole package is branded the eMAG."

  

  My own programming language: http://www.robomax.online

• #84 robohw aktív tag Kansas #83

  Új Válasz 2019-04-12 07:42:48 #84

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  robohw

  aktív tag

  válasz Kansas #83 üzenetére

  "csakhogy ugyanannyi órajelciklus kell nekik a végrehajtáshoz, vagy tovább szöszmötölnek vele és pörgetik a villanyórát?"

  Nem kell ugyanannyi. Téves elképzelés, hogy adott feladatot minden proci ugyanannyi órajelciklus alatt végez el. A különbség szemléltetéséhez elég ha két régi, de valaha nagy utat befutott procit hasonlítunk össze.

  Az egyik a 6502, ami az apple gépekben és a commodore számítógépekben volt használatos. Jellemzően 1 Mhz környékén volt járatva, felépítését tekintve risc jellegű arcihetektúra, egyébként.
  Nagyjából ugyanezt a teljesítményt hozta a z80 proci. Ez utóbbinak jellemzője a cisc utasításkészlet volt és az, hogy a teljesítményt, amit a 6502 tudott 1 Mz-en, a z80 csak 4 mhz környékén volt képes nyújtani.

  Az sem véletlen, hogy a z80-at az Inteltől kivált mérnökök alkották, a 6502 pedig alapul szolgált a RISC acorn (ma ARM) processzorok tervezésénél.

  My own programming language: http://www.robomax.online

• #86 robohw aktív tag Kansas #85

  Új Válasz 2019-04-12 10:45:37 #86

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  robohw

  aktív tag

  válasz Kansas #85 üzenetére

  A mikroprogramozott vezérlés megjelenésének következtében növekedett az utasítások bonyolultsága. Ez azért következett be, mert a ROM-ban elhelyezett mikroprogram végrehajtása gyorsabb, mint a központi tárak által biztosított sebesség, másrészről befolyásolta az összetett utasításkészlet megjelenését a magas szintű programozási nyelvek széleskörű elterjedése is. Történelmileg a számítógépiparban a CISC architektúrájú gépek domináltak.
  A piac nyomására, hogy megőrizzék a kompatibilitást, megtartva a régi utasításkészletet, egyre bonyolultabb gépi instrukciókat vezettek be a CPU családokon belül, ahol is a sokféle instrukcióval kényelmes gépi kódú programozás lehetséges, és megfelelő hatékonyságú kódot lehet generálni a magas szintű nyelveken írt programokhoz is. A nagy instrukciókészlet viszont nagy belső mikroprogramtárat igényel.

  Újabb felfogás szerint a teljesítmény növelhető redukált instrukciószámú processzorokkal, ahol viszont a hardver és szoftver között sokkal kifinomultabb és igényesebb együttműködés lehetséges. A koncepció statisztikai felmérések alapján merült fel, amikori azt vizsgálták, hogy a szoftverek hogyan használják a processzor erőforrásait.
  Kiderült, hogy az egyszerűbb instrukciók túlnyomórészt dominálnak még a CISC architektúrákban is. Hiába implementálták a komplex instrukciókat, azokat ritkán használják. Egy csökkentett utasításkészletű processzor, ami tipikusan 50-80 instrukciót jelent, és amelynél szemben a CISC felépítéssel az instrukciók dekódolására fix logikát alkalmaznak, nagyságrenddel nagyobb ütemezési sebességgel tud dolgozni. Az amúgy is domináló egyszerű instrukciók mellet a felmerülő komplexebb feladatok - kicsivel több kóddal, de optimált fordítással segítve - azért elvégezhetőek maradnak (!!!).
  Valószínűleg hosszabb lesz a kód, de a cache memória ezen is segíthet, a háttértároló kapacitás pedig egyre kevesebb gond a fejlődés során. A RISC fejlődést teszi lehetővé az a tény is, hogy a gyorsító memóriák is fejlődnek, a processzor mikrokód helyettesíthető az egyre gyorsabb cache memóriákkal.

  A benchmarkok ritkán nyújtanak valós képet. Az igazi megmérettetés maga a feladat, annak implementálása és a teljesítmény egzakt mérése, valós környezetben.

  Ezért hoztam példának a 6502-t párhuzamba állítva a zilog z80-as processzorával. Szerintem megfogható a markáns előny a risc jellegű processzor (56 utasítás) javára, szemben a z80 194 utasításával, amely a 6502 órajelének négyszeresén hozza a 6502 teljesítményét, azonos feladat esetén.
  Igaz, hogy a z80 ALU-ja csak 4 bites, míg a 6502-é nyolc, de az is sokat elárul, hogy az intel mai processzoraiban már van risc core, a cisc utasítások (legalábbis ezek egy része) fel van bontva risc-ekre még a végrehajtás előtt.

  Azt még érdemes megemlíteni, hogy a szerver piac is fregmentált. Ahogy a nagy teljesítményű szerverekre, úgy a kisebbekre (kis terheltségű szolgáltató vagy adat-gyújtő szerverek, dedikált stream szerverek, pont-pont kiszolgálók) is konstans igény mutatkozik már egy jó ideje.
  Az, hogy a szerverek piacán az intel alapú procik a keresettebbek, sokkal inkább a rögzült szokásoknak, mintsem az ésszerű, jól átgondolt döntéseknek tudható be. Legalábbis ma még.

  My own programming language: http://www.robomax.online

Új hozzászólás Aktív témák