- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
Premier előzetesen a Wrath: Aeon of Ruin konzolos változatai
gp A PC-s változat után a minap PlayStationre, Xbox-ra és Switch-re is elérhető lett a program.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#102
dezz
nagyúr
hugo chávez
#100
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
Most is tudnak manipulálni akár egyetlen fotont, de a kvantumszámítógépeknél nem ilyen-olyan részecskék végzik a számításokat, csak azok által valósulnak meg, egyelőre megmagyarázhatatlan módon.
-
#103
hugo chávez
aktív tag
dezz
#102
hugo chávez
aktív tag
"Most is tudnak manipulálni akár egyetlen fotont..."
A kvantumteleportációra gondolsz? Mert attól, hogy manipulálni tudják, tudomásom szerint jelenleg a fotonok kvantum-összefonódását még nem tudják kvantumszámítógépnek használni.
"...a kvantumszámítógépeknél nem ilyen-olyan részecskék végzik a számításokat, csak azok által valósulnak meg, egyelőre megmagyarázhatatlan módon."
Persze, nyilván ez sokkal bonyolultabb annál, mint hogy a részecskék végzik a számításokat, de ezt elég nehéz lenne megfogalmazni, pláne, mert nem vagyok fizikus, de azért remélem, hogy érthető volt, amire gondolok
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
[ Szerkesztve ]
"sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari
-
Oliverda
félisten
20nm környékére, és főleg alá már nem megfelelő a bulk CMOS eljárás. Az Intel-nek pedig, ahogy a példa mutatja, nem volt szimpatikus a GlobalFoundries által (is) alkalmazott SOI. Állítólag ez költségesebb, de hogy valójában melyik eljárásnak pontosan milyen költségei vannak egyes gyártóknál, az hétpecsétes titok, ergo jó eséllyel sosem tudjuk meg.
Az pedig természetes, hogy olyan köntösbe öltöztették ezt az egészet, mintha feltalálták volna a működőképes teleportot. Erős a marketing powwa, de ez ugye bevett gyakorlat. Majd, ha már elérhető lesz a technológiára épülő termék, akkor meg lehet nézni, hogy mindez mit is tud a gyakorlatban. Arra pedig, hogy hosszútávon mit ér, csak az idő adhat választ.
smkb:
Egyrészt azt AMD-nek tulajdonrésze van a GlobalFoundries-ben, másrészt az SHP full-node technológiák (45nm, 32nm, 22nm, stb.) direkt az AMD processzorainak igényei szerint fejlesztik ki, ergo az architektúrához tervezik a gyártástechnológiát, bár ugye ez mindig kölcsönös.
[ Szerkesztve ]
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
-
#105
hyperspace
őstag
hyperspace
őstag
hihetetlen időzítés.
ha azt mondom neked van igazad, nekem van igazam... :)
-
jockas
senior tag
"Jahh, a laikusok úgysem értik, csak annyi jön le nekik belőle, hogy az Intel a király és az Ivy Bridge meg a világ 8. csodája...
" Így legalább egyensúlyba kerül a rendszer a sok Bulldozert a világ 8. csodájának kikiáltó emberke után 
A Bulldozerről olyan híreket látok, hogy "információk a Bulldozer megjelenéséről", "még több információ a Bulldozer megjelenéséről" vagy "pontos információ a Bulldozer megjelenéséről"...
Miközben az Intel nagyjából konkrét dolgokat is közölt már az Ivy-ről is, mint hogy kb. 20-30%-al lesz gyorsabb a SB-nél. Olyan rengeteg információm nincsen a Bulldozerről...a kis hasznot hozó dolgokat kidobálták a prociból meg hogy nem lesz benne IGP. Na most...ez nekem olyan, mint a 100 magos proci, hogy ugyan 100 mag van benne, de nagyon egyszerű magok. Ugyan magasabb órajelre lesz képes és több magot fog tartalmazni (azonos kategóriában) a Bulldozer, mint a konkurencia, de az egyszerűbb felépítés miatt erre szüksége is lesz, amennyiben versenyben akar maradni. Feltéve, ha így is képes lesz felvenni a versenyt a Sandy-vel. Ugyan nem ítélkezek látatlanba, de ha csak a Sandy-vel képes felvenni a versenyt, akkor ugyanaz lesz ezzel az AMD procival is, mint a Phenom-mal, hogy 1 lépéssel az Intel mögött jár...
Már pedig ez a nagy titkolózás ennyivel a megjelenés előtt nem biztos, hogy az olyan nagy dobás előjele, hogy megrengesse a piacot! -
#109
moha21
addikt
hugo chávez
#100
moha21
addikt
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
"Azért van egy méretbeli határ, amit szerintem nem léphetnek át, mégpedig a legkisebb atomok, a hidrogén, vagy a héliumatom mérete ".
Atomokon belül is van jó pár dolog. És most nem a Bohr féle atommodellre gondolok.
(#108) Lompos48: Ezt sem tudtam.:>
[ Szerkesztve ]
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
#110
hugo chávez
aktív tag
moha21
#109
hugo chávez
aktív tag
"Atomokon belül is van jó pár dolog."
Van, de szerinted ezeket a "dolgokat" le lehet gyártani, vagy egyenként elhelyezni, mint most egy tranzisztort, vagy akár egy atomot és ezek a "dolgok" csak úgy magukban, atomon kívül képesek stabilan létezni?
[ Szerkesztve ]
"sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari
-
#112
JColee
őstag
hugo chávez
#110
JColee
őstag
válasz
hugo chávez
#110
üzenetére
Az elektronnál van kisebb méretű, töltéssel rendelkező részecske?
-
-
#114
dezz
nagyúr
hugo chávez
#103
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#103
üzenetére
"tudomásom szerint jelenleg a fotonok kvantum-összefonódását még nem tudják kvantumszámítógépnek használni."
Én is így tudom, másféle kísérletekre gondoltam.
(#106) jockas: Ennél sokkal, de sokkal többet lehet már tudni. Csak pár példa:
Ilyen lesz az AMD Bulldozere? (by Oliverda)
AMD's Bulldozer Microarchitecture
Inside the AMD Bulldozer Architecture
http://blogs.amd.com/work/category/bulldozer/ pl. The New Flex FP
http://en.wikipedia.org/wiki/AMD_Bulldozer (lásd References)
http://en.wikipedia.org/wiki/SSE5
Software Optimization Guide for AMD Family 15h ProcessorsAz AMD és az Intel nincs egy súlycsoportban, ezt tudjuk. Az Intel nyugodtan megteheti, hogy idejekorán kiteríti a kártyáit (órajelek, pontos teljesítményadatok, árak), az AMD nem.
[ Szerkesztve ]
-
#115
hugo chávez
aktív tag
JColee
#112
hugo chávez
aktív tag
Hát, tudomásom szerint nincs, bár a méret ebben a tartományban már nem igazán meghatározható, inkább a tömeg. "Electrons have the lowest mass of any charged lepton (or electrically charged particle of any type) and belong to the first-generation of fundamental particles." [link]
(#113) moha21:
Ha a protonokat és neutronokat felépítő kvarkokra gondolsz, azok tömege nagyobb, mint az elektroné.
Elektron: 0.510998910(13) MeV/c2, legkisebb kvark: 1.7-3.3 MeV/c2 [link] és [link]Tudomásom szerint atomnál kisebb részecske nem létezhet normál körülmények között, önmagában, állandó helyen, stabilan, hosszabb ideig, ezért írtam, hogy az elképzelhető, hogy az atomnál kisebb részecskéket vagy részecskepárokat fel tudják használni (qubitként) a kvantumszámítógépekben a távolabbi jövőben, de a gyártás szempontjából egy atom mérete alá nem mehetnek.
(#114) dezz:
"másféle kísérletekre gondoltam."
Dobhatnál egy linket, mert érdekelne a dolog
[ Szerkesztve ]
"sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari
-
#116
moha21
addikt
hugo chávez
#115
moha21
addikt
válasz
hugo chávez
#115
üzenetére
Nem azokra gondoltam, otthon van magfizika könyvem, de pl. mezonok.
Bár lehet igazad van és az elektron a legkönnyebb részecske..mondom nem fizikus vagyok
[ Szerkesztve ]
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
#117
hugo chávez
aktív tag
moha21
#116
hugo chávez
aktív tag
"...de pl. mezonok."
A mezonok instabil részecskék, melyek egy kvarkból és egy antikvarkból állnak [link] és ebből következően nehezebbek, mint az elektron [link].
"Bár lehet igazad van és az elektron a legkönnyebb részecske."
Nem a legkönnyebb részecske, hanem az ismert legkönnyebb, töltéssel rendelkező részecske
"mondom nem fizikus vagyok
"Én sem vagyok (sajnos) fizikus, de a Google a barátom, Wiki meg a barátnőm
[ Szerkesztve ]
"sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari
-
jockas
senior tag
Ezek megint csak architekturális részletezések, amivel nem megyünk sokra...pl. Prescott, Phenom. Teljesítményről nem sokat lehet tudni. Elég sok mindenben nincsen egy súlycsoportban az AMD és az Intel. Én speciel nem is szeretek ebben vitatkozni, de ritkán találkozok olyan amd-sel aki ugyanígy van ezzel. Na sebaj...
Megint ugyanaz megy, mint a Phenom előtt, hogy mennyivel jobb az AMD architektúrája...sokan elfelejtik, hogy mekkora csalódás volt ugyanilyen 8. csoda várásnál a Phenomnál. Nem ártana megvárni, amíg kijön mielőtt kijelentik egyesek, hogy Intel-verő lett a Bulldozer.
Én még továbbra sem gondolom azt, hogy jobb választás lenne az Intel-nél (talán beéri a SB-t, de nem hiszem, hogy az Ivy-vel pariban lenne). De ez persze még csak találgatás és nem ítélkezés. -
dezz
nagyúr
Már aki ezekből a részletekből nem tud levonni semmilyen következtetést... Nem vagyok benne biztos, hogy te igazából hallani akarod-e, ezért nem is állnék neki részletezni, de az biztos, hogy nem lesz rossz.
Nem tudom, ki várta 8. csodaként a Phenomot, én speciel nem, hiszen csak egy kisebb mértékben módosított K8 volt. Az, hogy natív 4-magos volt, csak speciális esetekben számított.
(#115) hugo chávez: Linket nem igazán tudok, de 2-3 éve lehetett pl. egy olyan kísérletről olvasni, amiben megállítottak egy fotont, aztán továbbengedték. De pl. tudtommal akár a kétréses kísérletet is el tudják végezni egyszerre csak 1-1 fotont indítva. (Megjegyzem, én amellett vagyok, hogy a részecskék, mint olyanok, valójában látszólagos dolgok és a hullám állapot az elsődleges. Illetve, igazából nincs is semmi, csak információ. Na de ez már nagyon off.
) -
jockas
senior tag
Attól, hogy mit hallok nem fog megváltozni a véleményem(de megszoktam hallgatni egészen addig a pontig, amíg az a rész nem jön, hogy az mennyivel jobb az Intelnél mert olcsóbb, mert jobb és mert AMD). Már jó ideje az Intelt favorizálom és nem azért, mert azt mondták a királynak. A bemutató cikkeket el szoktam olvasni az AMD vonalon is, de az biztos, hogy nem foglalkozok velük annyira, mint az Inteles bemutatókkal. Elhiszem, hogy nem lesz rossz (a legolcsóbb SB-ek sem rosszak).
-
Lompos48
nagyúr
Linket nem igazán tudok, de 2-3 éve lehetett pl. egy olyan kísérletről olvasni, amiben megállítottak egy fotont, aztán továbbengedték.
Volt egy ilyen CERN hír, tényleg [link]. Azért kicsit másról van szó, mint megállítani a fotont a rohanásából, megsimogatni/nézegetni majd továbbengedni. Mert ugye megállítás van állandóan. Jön a foton, tar koponyámba ütközik, "nagyot koppan akkor, azután elhallgat" (Arany Jánossal szólva) és barnítja azt, vagy - Isten ments - ha egy UVC foton, akkor nagyobb galibát is okozhat.
...én amellett vagyok, hogy a részecskék, mint olyanok, valójában látszólagos dolgok és a hullám állapot az elsődleges. Illetve, igazából nincs is semmi, csak információ....
Nem fognak a fotonok rád hallgatni, megtartják maguknak a kettős jelleghez való jogot. Lásd a példát kopasz fejemmel: jön hullámként, koppan és melegít anyagként.
hugo chávez:
...de szerinted ezeket a "dolgokat" le lehet gyártani, vagy egyenként elhelyezni, mint most egy tranzisztort, vagy akár egy atomot és ezek a "dolgok" csak úgy magukban, atomon kívül képesek stabilan létezni?"Dologja/dolga(?)" válogatja. Proton van magában, ha a hidrogént ionizálják. Neutron ugyancsak, ő az, aki a láncreakciót okozza az urániumban például, csak úgy repked, ütközget az atomok között. Elektron is, a CRT-n ugye képet alkot, kirepül az elektronágyúból, gyorsítja a magasfeszültség majd becsapódik és egy fényes pontot produkál. Gyártani nem lehet őket, csak vannak, mint... Mici Mackó.
Olyan ellenben, hogy veszek valamelyikből egy fél marokkal és lerakom az asztalra, aztán esetleg összekötözgetem őket (mondjuk kovalens kötésekkel ), az nincs és nem is lesz.Viccet félretéve: a kvantumszámológépek esetében, ha lesznek egyáltalán, mindent el kell felejteni, amit ma számítógépekről tudunk/képzelünk. Marad a funkció: számítás. Meg akkor már egy egész más világban fogunk élni.
[ Szerkesztve ]
-
#123
hcl
félisten
hugo chávez
#100
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
"(talán némi fizikai áttörés hatására) "
Az a legkisebb fetétel, majd ha a marketing, és a pénzügy azt mondja, hogy most kijövünk vele.@Lompos48 :Hát eredetileg a számítógépeket nem arra találták ki, hogy FPS-eket játsszon az ember otthon, vagy idióta képvicceket készítsen...
[ Szerkesztve ]
Mutogatni való hater díszpinty
-
jockas
senior tag
-
#126
Black Light
csendes tag
Black Light
csendes tag
Az én személyes vélemény az erről az INTEL VS AMDRŐL
Először is a múltat vázolom.A két gyártónál mindig megvolt az hogy az intel volt az erősebb de az amd procik olcsóbbak.Ezáltal A JÁTÉKOSOK mindig megkapták az AMD től azt mire szükségük van.Az utóbbi pár évben az AMD nem kicsit lemaradt az Inteltől és sem ilyen formában nem vette fel vele a versenyt processzor terén.Bár voltak kivételek drasztikus árcsökkentések stb...AMIT ÉN VÁROK A BULDÓZERTŐL?Az az mint ami a phenom korszak előtt volt.Nem kell erősebbnek lennie mint az intel de ár érték arányban gyalázza le.Énnekem nincs 100 ezer ft procira....De ha ez megúszom 60 ezer ft ból akkor már én jártam ról.Akinek meg van elég pénze az vegye meg az Intel méregdrága processzorait és a hozzá való alaplapot.ISMÉTLEM ÉN A BULDÓZERTŐL ÉS MEGJELENÉSÉTŐL EZT VÁROM.A másik a külön slussz poén lenne ha még fel is venné az Intellel a versenyt vagy le is verné.Nem tudunk sok mindent róla nem láttuk a teszteket nincs is róla.Ráadásul a hozzá való JÓ ALAPLAP is csak megjelenés előtt áll.(Ugye a mondás alaplap a lelke mindennek)Én megvárom a teszteket összehasonlításokat de nem véletlen titkol az AMD és én személyesen úgy vélem átlépi az AMD az Intelt persze csak ideglenesen az új pocikig.Az sem véletlen hogy reagál az Intel az AMD Buldózerjére. -
#128
MZperX75
addikt
hugo chávez
#100
MZperX75
addikt
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
Nagyon nagyon hangzatos dolognak tartom 22nm-20nm-14nm-5nm kicsinyítést.
Meg hogy tranzisztor sűrűség mennyire számít,szerintem ,ha majd ott tartunk mikor qvantum gépek idegsejt mintájára kiépülő modellekkel lesznek tele az üzletek,akkor ez számszerü dolog annyira nem fog számítani.
Vegyünk egy példát,az idegrendszer kapcsolatairól kapcsolódásairól.
Volt egy cikk nehány hónapja,mint érdekességkép elolvastam ,ha érdekel megkeresem, ami arról szólt ,hogy egy méhecske agyában kb
70.000db idegsejt helyezkedik el,és ez vezérli ez végzi az összes olyan számítást,ami a repülést,mind a látást(persze térben)
meg gondolom a méhecskével született kódolt viselkedésnormák.(Társadalmi hovatartozásukat+félelem,védekezés,tisztálkodás,)persze bonyolult életük kölönböző elemeinek számításával elboldogul.
összehasonlítván egy 1milliárd tranyóbol álló processzort ,akkor sajna sokkal kevesebb számítást végezne el ez a mostani technogia ,mint egy pici rovar agya,ami töredékét fogyasztja egy mai kvarcórának.
70.000 idegsejtek kapcsolódásának bonyolulsága miatt,akár több milliárd-és milliárdnyi idegi kapcsolatok jönnek jöhetnek létre,amit még egy szuperszámítogépet is jól lefárasztana ,(le is zsibbaszt rendesen)
Ezt a kis rovart a mai napon még csak szimulálni sem vagyunk képesek,de persze lehet ,hogy tévedek.
Egyébként 7-8 ével ezelötti technika gyártástechnológia határát 65-45nm közé jósolták,és addig is volt jó,azóta sokat változtattak az eredeti szilicium tányérok (szennyezetségén stb)
45nm-en is változtattak,32nm nem beszélve.
Ha a gyártástecnológia határáról beszélnek elméletben az általában gyakorlatban is müködik,ha már változtatnak ,akkor nem az a gyártástechnologia van...
Genetikai programózókéségéről a természetnek ,nem is beszélélek,akkor most jelen pillanatban ,az ember technológiája a bányaszbéka segge alatt van kb 2km-rel,de lehet hogy még lejebb......[ Szerkesztve ]
-
dezz
nagyúr
A véleményt procikkal kapcsolatban technikai részletekre szokták alapozni. Persze ha úgy érted a véleményt, hogy lehet, hogy jó, de te akkor is inkább Intel, mert csak, az más kérdés.
Végülis nagyjából én is így vagyok vele, csak az AMD irányában, aminek az az oka, hogy jobban szimpatizálok a kicsi, de kreatív céggel, ami sorra érdekes újításokkal próbálja kompenzálni a gyártástechnológiai lemaradását, mint az igazi nagy multival, aminek lényegében minden csak pénzkérdés (az pedig van bőven), ami azt hiszi, a fogyasztó van érte, és nem fordítva. Az utóbbi most se a fogyasztó kedvéért húzott bele, hanem az AMD minél inkább perifériára szorítása érdekében, hogy az így kialakuló kvázi monopolhelyzetben újra annyiért adhassa majd a procikat, amennyiért nem szégyelli. Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a Bulldozer elég jó legyen...
(#122) Lompos48: Végülis valahol a kettő között van a dolog, mert attól a "koppanástól" szokása elveszíteni bizonyos kvantuminformációkat, ami itt nem következik be.
"Lásd a példát kopasz fejemmel: jön hullámként, koppan és melegít anyagként."
Ez felfogható úgy is, hogy végig hullám, csak egy jelenleg ismeretlen szabály alapján meghatározódó ponton információt cserél egy másik hullámmal.
(#128) MZperX75: Csak nagyon részlegesen, "lebutítva" tudják leszimulálni, hiszen az élő idegsejtek sok olyasmit tudnak, amit nem értenek és magának a neuronhálónak a működése is csak részlegesen ismert. Olyan dolgokról nem beszélve, mint tudatos kontroll, amivel akár a rovarok is rendelkezhetnek.
[ Szerkesztve ]
-
jockas
senior tag
Valahogy így...
A P4-es korszakban northwood magos procim volt, a prescott korszakot kihagytam. A P4 után meg C2D jött nekem...hiába Intel felé húz a szívem, ha nem jó, akkor nem veszem meg. A technikai részletek és a teljesítmény is fontos...de nálam mindig is az Intel lesz az első helyen. Ez az amit sokan nem tudnak megérteni és csak azért is az AMD felé akarnak terelni, még akkor is amikor külön mondom, hogy AMD-vel engem hagyjanak, aztán még ők vannak megsértődve, ha nem veszem figyelembe azt, amit mondanak.
Volt anno K5-ösöm (amikor még nem voltam Intel fanatikus ) aztán K7 Duron-om is, ami nálam igen instabil volt (előtte P2 Celeron, amivel nem volt gondom). Ekkor döntöttem úgy, hogy csak Intel rendszer és azóta sem bántam meg. Lehet drágább egy kicsit, de jelenleg ez a fontosabb számomra.
Természetesen én is szeretném, hogy a Bulldozer ne legyen lemaradva...ez a piac érdeke (meg persze a vásárlók érdeke is). Nem szeretek AMD-Intel vitába belemenni, mert kinek a pap, kinek a papné (egy ismerősöm is ugyanígy gondolja, csak ő AMD mellett tette a voksát). Sajnos többnyire olyan AMD-sekkel kerülök szembe, akiknek azért az AMD a jobb választás, mert olcsóbb és habzó szájjal szidják az Intelt. De fordítva is lehetne nézni...amíg az AMD olyan procikat hoz ki, amik lassabbak az Intel prociknál, addig lesz olcsó játékgép alternatíva az Intel mellett!
Videokártyáknál viszont amióta megjelent az első Radeon, azóta van ATI-m... Az egész nV céget úgy utálom, ahogy van. Nem hasonlítanám össze az nV-t és az Intel-t...az Intel üzletileg csinált piszkos dolgokat (ez üzlet, ennyi), de nem hamisított meg teszteredményeket, hogy ezzel a vásárlókat becsapja. Azok alapján amit írtál, gondolom videokártyáknál is a Radeon-t részesíted előnyben... -
Lompos48
nagyúr
Ez felfogható úgy is, hogy végig hullám, csak egy jelenleg ismeretlen szabály alapján meghatározódó ponton információt cserél egy másik hullámmal.
Nem ellenkezem.
De hozzáfűzöm: új tartalommal bővül az információ fogalma, vagy az információ hiányos tartalma kiegészül. Ismét dualitás... Erre (még) új filozófia (fog) épül(ni).[ Szerkesztve ]
-
#133
kerelo
senior tag
Black Light
#126
kerelo
senior tag
válasz
Black Light
#126
üzenetére
"Nem kell erősebbnek lennie mint az intel de ár érték arányban gyalázza le.Énnekem nincs 100 ezer ft procira....De ha ezt megúszom 60 ezer ft ból akkor már én jártam ról" Az Intel az utóbbi években,már ár érték arányban sem volt rosszabb az AMD-nél.Lásd 1156 i3,hiába csak 2 mag 4 szálon,de teszt is bizonyította hogy a phenom 955 szintjén van teljesítményben.Fogyasztásban sokkal jobb,az ár pedig szinte ugyan az.A Sandy ezt még jobban fokozta. I5 2500 42000Ft!! Nem 60 000. Nagyon erős, jó proci,szinte mindenre elég.Kíváncsi leszek hogy pl ezen az áron milyen teljesítményű Bulldozert kapunk.Szerintem ne nagyon számítsunk arra hogy a régi idők szerint a bull sokkal olcsóbb lesz mint a sandy
Lássanak hát csodát,kicsik és nagyok,a becsületes ember én magam vagyok "bendeguz"
-
Paul119
addikt
-
#136
hugo chávez
aktív tag
dezz
#119
hugo chávez
aktív tag
"Megjegyzem, én amellett vagyok, hogy a részecskék, mint olyanok, valójában látszólagos dolgok és a hullám állapot az elsődleges. Illetve, igazából nincs is semmi, csak információ."
Én valahogy úgy képzelem el, hogy a részecskék (vagyis a részecskéket felépítő dolgok, talán húrok) tulajdonképpen a 4 dimenziós téridő "szövetének" "összecsomósodásai", "besűrűsödései", az elektromágneses hullámok pedig a téridő szövetén végigfutó "rezgések", számomra ezt bizonyítja az is, hogy minél rövidebb a hullámhossz, annál inkább részecskeként viselkedik az elektromágneses hullám, mert, ahogy rövidül a hullámhossz, úgy egyre jobban sűríti a hullám a téridő szerkezetét (sűrűbben követik egymást a hullámok), tehát annál jobban kezd részecskékként viselkedni a téridőben terjedő rezgés. Ezért is nem hiszem, hogy van értelme keresni a gravitont (gravitációs erőért felelős hipotetikus részecske), mert szerintem a gravitációs erő a téridő besűrűsödésének következménye, [amikor besűrűsödik, vagyis tulajdonképpen létrejön az anyag, akkor torzul (gyűrődik, hajlik) a besűrűsödés körül is a téridő szerkezete és az torzult (gyűrött, hajlott) is marad], nem pedig egy bizonyos típusú részecske hatása. Vagy, akár, az univerzum gyorsuló tágulása is erre utalhat, mert lehet, hogy a téridő "ki akar" "simulni", meg akarja szüntetni a besűrűsödéseket és minél több helyen "simul ki", (minél kevesebb benne a "besűrűsödés", vagyis az anyag és következménye, a gravitáció és/vagy minél távolabb vannak egymástól ezek a pontok), annál gyorsabban képes "simulni". Ez a 4 dimenziós "szövet" valószínűleg az úgynevezett ősrobbanásban alakult ki, de az is valószínű, hogy van még "mögötte" egy, vagy több "réteg" (plusz dimenziók, vagy valami egészen más) amik vagy egy időben alakultak ki a téridővel, vagy már korábban (az "ősrobbanás" előtt) is léteztek és ezekben a "rétegekben" nem feltétlenül érvényesek a 4 dimenziós téridő szabályai, erre lehet bizonyíték a kvantumteleportáció is, bár, hogy ezeknek a plusz rétegeknek, amennyiben léteznek, milyen egyéb hatásai lehetnek az általunk érzékelt téridőre, azt nagyon jó lenne tudni. Persze az is lehet, hogy az elméletem teljesen hibás, végül is nem vagyok fizikus.
Mindenesetre én azért, sokakkal ellentétben, akik szerint: "minek ez a nagy rohanás", örülök, hogy ilyen tempóban csökken a csíkszélesség, mert így hamarabb érjük el a gyártástechnológiai határt és hamarabb leszünk kénytelenek használható, sok qubites kvantumszámítógépeket készíteni, amikkel, elsőre talán kissé paradox módon, lehet, hogy pont a saját működésüket fogjuk jobban megérteni, de ezáltal a szubatomi világ működését is, vagyis végső soron a téridőt és, talán valamikor a távoli jövőben azt is, ami "mögötte van", bár ehhez szerintem nem biztos, hogy elég fejlett az emberi agy, de, talán majd azon is tudunk fejleszteni a kvantumszámítógépek és a nanotechnológia segítségével... Szóval, hajrá Intel, hajrá AMD/GF, hajrá TSMC!
(#122) Lompos48:
"Proton van magában..." "Elektron is..."
Persze, lehet magában, mozgásban, vagy különleges körülmények között még akár le is lassítjuk valamennyire, de egy helyben nem fog megállni és nem fog azon a helyen maradni, tehát nem lehet egy protonból vagy egy elektronból megépíteni egy tranzisztorhoz hasonló, valamilyen műveletet végrehajtó dolgot, ami csak úgy van, egy helyben, persze, mint már többször írtam, lehet, hogy a jövőben fel lehet használni szubatomi, vagy elemi részecskéket is, különösen a kvantumszámítógépekben, qubitként, de megépíteni egy "processzort", vagyis egy "processzor" legkisebb állandó elemét, atomnál kisebb dolgokból egyszerűen nem lehet, vegyük például a Single-Electron Transistor-t ahol egyesével mozgó elektronok végzik a "munkát", de attól még a SET nem pusztán egy (vagy több) elektronból áll, hanem rengeteg atomból.
(#123) hcl:
"Az a legkisebb fetétel, majd ha a marketing, és a pénzügy azt mondja, hogy most kijövünk vele."
Ja, csak nehogy úgy jöjjenek vele, mint a DX11-el, mert, ha igen, akkor a kardomba dőlök (vagy, inkább a marketingeseket és a pénzügyeseket döntöm bele
).[ Szerkesztve ]
"sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari
-
dezz
nagyúr
Hát, én nem akarlak sehova terelgetni, de azért ehhez hozzáfűzném, hogy nekem is volt Duronom (előtte Intel volt), de nem emlékszem instabilitásra. Azt viszont tudom, hogy akkoriban eléggé érzékenyek voltak a procik a lesarkazásra (amit kupak híján nem volt túl nehéz elkövetni), ha nem romlottak el tőle, kimondottan instabillá váltak. Később már csak AMD-im voltak, de mind teljesen stabil volt. Egyszer volt olyan, de ez sem a proci hibája volt, hogy egy alaplapon kifolyt 2-3 tápáramköri kondi, na az fagyogatott, de kondicsere után teljesen rendben volt. Ma már ilyen csak a leggagyibb alaplapokkal történhet meg, jó ideje szilárdelektrolitos kondik vannak még az olcsóbb lapokon is.
(#122) Lompos48: Ezt elfelejtettem linkelni, itt kicsit részletesebben van leírva a korábbi dolog: [link]
(#135) Paul119: Most nem tudom, hogy ezt komolyan írod-e, de ha igen, nos, akkor itt kezdődik a "fanatizmus", mert egyrészt ezt sosem lehet tudni, másrészt volt már, hogy beérte, sőt túl is tett rajta (K8 vs. P4, K8-X2 vs. P-D). A Bulldozernek is megvan erre az esélye, nem azért, mert "vadi új és most aztán nagyon odatette magát az AMD", hanem mert tényleg jócskán más felépítésű, mint jópár éve az x86 procik. Na persze nem csak a változatosság kedvéért más.
Szóval, az Intel több kisebb lépésben fejlesztett az elmúlt években (ehhez képest nem semmi, amit elértek), miközben az AMD (látszólag) csak a K8-at farigcsálta, és most egy nagyobb változtatással állnak elő. Megjegyzem, nem pont így tervezték, már jóval korábban nekiálltak a Bulldozernek és eredtileg 45nm-en jött volna, aztán kiderült, hogy a 32nm fog igazán feküdni neki. Így miközben a háttérben tovább dolgoztak rajta, pl. áttervezték 32nm-re, kénytelenek voltak 45nm-en továbbra is a korábbi vonalra támaszkodni, itt-ott finomítgatva rajta. (Azért ahhoz képest a maga nemében az Ph2 sem olyan nagyon rossz, de mindegy.) -
#138
dezz
nagyúr
hugo chávez
#136
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#136
üzenetére
Akár így is lehet... Bár én sem vagyok fizikus, de szerintem itt már ők sem tudják egyértelműen eldönteni, hogy mi lehet és mi nem. Pl. a jelenlegi tudászinten a húrelméletet sem lehet bizonyítani vagy cáfolni. Egyes vélemények szerint ez talán sosem fog változni. De legalábbis benne van a pakliban, hogy egy ponton jó időre el fogunk akadni, és bár tudni fogjuk, hogy "valami van", de hogy pontosan mi...
Na igen, ami közelről nézve nagy rohanásnak tűnik, az kicsit távolabbról így is túl hosszú "tökölés", egyelőre pl. vesztésre állunk a civilizáció fenntarthatósága tekintetében.
-
-
Lompos48
nagyúr
Kissé sok idő fog még eltelni a qubitek gyakorlati alkalmazásáig. Nagyon durva hasonlattal élnék egy tegnapi hír kapcsán. A régen emlegetett téridő görbülést, amit az 1920-ban elfogadott relativitáselmélet defineált (90 év) egy 1963-ban elkezdett kísérlettel (43 év késés) 2011-ben sikerült igazolni olyan 9-10%-os pontosságal (még 48 év). Ez se fog nagyságrendekkel gyorsabban menni. Sarkítottam!
A linkelt cikket annak idején olvastam, tudományos bravúr, elsőoldalas cikk pl. az American Scientist számára, tudományos szenzáció.
De ha figyelmesen elolvasod még az elején ezt:
...slowed the pulse's "group velocity" to zero and (2) stored its information in the form of an atomic "spin wave," a collective excitation in the Rb atoms. (A spin wave can be visualized as a collective pattern in the orientation of the atoms, which spin like tops and hence act like tiny bar magnets. "Spin" is merely the name for the tiny magnetic vector in each of the atoms.) The atomic spin wave is coherent and long-lived, which enables the researchers to store the light pulse's information and then convert it back into a light pulse with the same properties as the original pulse.
...akkor rájössz, hogy nem a klasszikus mechanikában nevelkedett ember percepciója szerinti száguldás-lassítás(vagy megállítás)-továbbszáguldás szekvencia az, ami lejátszódik.
...After a relatively long delay the control beam can be turned back on, reverting the polariton to being a light wave by coaxing the atoms to emit the exact signal light pulse that entered the medium....
Még kérdés mit jelent az ilyen természetű kísérletekben a relatív hosszú késés (valahol a picosecundum és az örökkévalóság között)? És arról se tesznek említést, hogy mivel tudják megfordítani a folyamatot (kiolvasni egy kvantummemóriát?
), meggyőzni a polaritont, hogy ismét fotonná "metamorfozálódjon".Még ne felejtsük azt se mekkora berendezésekben folyik egy ilyen kísérlet, még akkor is, ha a céltárgy atomi szintű méretekkel rendelkezik.
Szóval nem fog közülünk senki kvantumszámítógépen Tetris-t játszani (nemcsak én nem fogok a korom miatt
). -
#142
hugo chávez
aktív tag
MZperX75
#128
hugo chávez
aktív tag
válasz
MZperX75
#128
üzenetére
"Volt egy cikk nehány hónapja,mint érdekességkép elolvastam ,ha érdekel megkeresem..."
Persze, jöhet
"Ezt a kis rovart a mai napon még csak szimulálni sem vagyunk képesek,de persze lehet ,hogy tévedek."
Hát, ez elég képlékeny terület, vannak bizonyos eredmények, de ezek az eredmények még nem teljesen egyértelműek:
Macska agykérgének szimulációja [link] és bővebben: [link]
Meg itt van még szó erről és ugyaninnen egy érdekes jóslat: [link]Azt azért mindenképpen figyelembe kell venni, hogy például az emberi agyban lévő neuronok működési sebessége tudomásom szerint kb. 200 Hz-nek felel meg [link], viszont egyrészt az agy (vagyis a neurális hálózat) nagyon párhuzamosan működik, másrészt meg, jelenleg még nem igazán ismerik a pontos működését, lehet, hogy a kvantummechanika is komoly szerepet kap a működésében, tehát a teljes és hiteles szimulációig még sok mindent meg kell tudni az agyról.
(#138) dezz:
Hát, én remélem, hogy az LHC (vagy az utódja) némi eredményt azért fog produkálni ezzel kapcsolatban.
"...vesztésre állunk a civilizáció fenntarthatósága tekintetében."
Nos, én is hiszek (szeretnék hinni
) a fúziós erőművekben, ami remélhetőleg az energiaszükségletet megoldja, ami meg a túlnépesedést illeti, én a kínai módszerrel értek egyet, csak globálisan (azokban az országokban, ahol túlnépesedés van, vagy a közeljövőben várhatóan lesz) kéne alkalmazni, de ez már tényleg nagyon off itt.(#141) Lompos48:
"Szóval nem fog közülünk senki kvantumszámítógépen Tetris-t játszani (nemcsak én nem fogok a korom miatt
)."Tartok tőle, hogy igazad lesz, de azért még reménykedek...
[ Szerkesztve ]
"sajnos ez a beszélgetés olyan alacsony szintre jutott, hogy a továbbiakban már nem méltó hozzám" - by Pikari
-
#143
hcl
félisten
hugo chávez
#142
válasz
hugo chávez
#142
üzenetére
A fúziós erőmű sztem nem hit kérdése. Hinni abban hihet valaki, amit nem érzékelhet, nem bizonyíthat egzakt módon. Erre épülnek a vallások.
Fúzió viszont van, és ha egy csillag tud belőle energiát nyerni, akkor mi is, csak meg kell találni a módját. Csak nem háborúzással, meg idióta marketingfogásokkal kellene magát elfoglalni a kedves emberiségnek, ha nem értelmes dolgokkal (pl. fúziós erőművel) foglalkozni.
Mutogatni való hater díszpinty
-
Oliverda
félisten
"The three transistor options that Intel evaluated at 22nm were conventional planar, tri-gate and fully depleted silicon-on-insulator (FD-SOI, sometimes referred to as extremely thin SOI). Scaling bulk transistors to 22nm was the low-risk fallback plan. It is known to work, but with much smaller performance gains and complications from variation. FD-SOI has very similar benefits to a tri-gate device, but is planar. It relies on placing a ~10nm oxide layer between the wafer and a thin layer of silicon, which achieves slightly better isolation than tri-gate and similar benefits. One advantage is that FD-SOI is compatible with body-biasing techniques, which can improve performance. Despite this, there are significant challenges; as with all SOI, it is very hard to build diodes (for static electricity protection) – the oxide layer must be removed. More importantly, it is very expensive. Intel estimates that FD-SOI increases the cost of a finished wafer by 10%, compared to 2-3% for tri-gate. The cost for FDSOI is prohibitive for Intel (and TSMC), precluding it as an option. So the decision came down to whether Intel’s manufacturing group was confident that they could get tri-gates into high volume at 22nm."
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
-
erdoke
titán
válasz
Oliverda
#144
üzenetére
A másik oldal érdekesebb:
"In practical terms, Intel’s 22nm tri-gate transistors are a significant advantage for the company. Moving to a smaller node typically improves performance by around 10-15%. For operating voltages near 0.85V, Intel is essentially improving performance by an entire extra process generation, and more at 0.7V. Even taking Intel’s estimates conservatively, that suggests a performance/watt advantage of 10-20% for power optimized chips versus a planar 22nm process."
Ill. a mobilos lehetőségekről:
"The impact of tri-gate transistors is most pronounced for power constrained products, such as those targeting tablets or phones – coincidentally, where Intel also needs the most help. The logical approach is to primarily use the benefits of 22nm to reduce operating voltage and drive down power consumption by 20-30% versus 32nm/28nm and ~10-20% compared to 22nm/20nm. The market for smartphone SOCs is held by a number of entrenched competitors that all license their processors from ARM – Qualcomm, Texas Instruments, Samsung, Apple, ST-Ericsson and others. Going up against this ecosystem is very challenging, and Intel will need a concrete advantage to make significant inroads."[ Szerkesztve ]
A legjobb aláírás a héten
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A gate first technológia adja a legtöbb előnyt a HKMG megvalósítások között. Akár 20%-kal kisebb tranzisztorsűrűség érhető el. Ezt a TSMC is elismeri, mert tudományosan bizonyított. A gond ott van, hogy 22 nm alatt már nagyon kevés tranzisztorkészlet bírja ki az 1000 fokos gyártási hőmérsékletet, vagyis a tervezés korlátozott. Ha ez nem lenne korlátozó tényező, akkor rá se néznénk a gate last megvalósításra, mert technikailag több a hátránya. Az előnye, hogy gyártható a legtöbb tranzisztorkészlettel, de a gyártása drágább és a viszonyított tranzisztorsűrűség is rosszabb.
Az nem érdekes. Két éve is ez volt a terv. Az IBM, a Samsung és a GF összeállt a Common Platformban. A GF és a Samsung gate first technológiákon dolgozott, míg az IBM a háttérben fejlesztette a gate last node-okat. Ez egy egyszerű döntés volt, hiszen 32-28 nm-en még bőven van választási lehetőség a tranzisztorkészletben, így érdemes kiaknázni a gate first előnyeit. Ezért hasonlította Charlie a CP 28 nm-es technológiáját az Intel 22 nm-eséhez. A gate first előnyei ezen a csíkszélességen számottevőek. Persze ezek 22 nm-en eltűnnek, mert a gate last az egyetlen út.[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
" Így legalább egyensúlyba kerül a rendszer a sok Bulldozert a világ 8. csodájának kikiáltó emberke után 
Miközben az Intel nagyjából konkrét dolgokat is közölt már az Ivy-ről is, mint hogy kb. 20-30%-al lesz gyorsabb a SB-nél. Olyan rengeteg információm nincsen a Bulldozerről...a kis hasznot hozó dolgokat kidobálták a prociból meg hogy nem lesz benne IGP. Na most...ez nekem olyan, mint a 100 magos proci, hogy ugyan 100 mag van benne, de nagyon egyszerű magok. Ugyan magasabb órajelre lesz képes és több magot fog tartalmazni (azonos kategóriában) a Bulldozer, mint a konkurencia, de az egyszerűbb felépítés miatt erre szüksége is lesz, amennyiben versenyben akar maradni. Feltéve, ha így is képes lesz felvenni a versenyt a Sandy-vel. Ugyan nem ítélkezek látatlanba, de ha csak a Sandy-vel képes felvenni a versenyt, akkor ugyanaz lesz ezzel az AMD procival is, mint a Phenom-mal, hogy 1 lépéssel az Intel mögött jár...
De hozzáfűzöm: új tartalommal bővül az információ fogalma, vagy az információ hiányos tartalma kiegészül. Ismét dualitás... 
).
) a fúziós erőművekben, ami remélhetőleg az energiaszükségletet megoldja, ami meg a túlnépesedést illeti, én a kínai módszerrel értek egyet, csak globálisan (azokban az országokban, ahol túlnépesedés van, vagy a közeljövőben várhatóan lesz) kéne alkalmazni, de ez már tényleg nagyon off itt.
Új hozzászólás Aktív témák
ph A 22 nm-es technológiánál a processzorgyártó egy komoly újítást vezet be.
- Beszámítás! Intel Core i7 6700K 4 mag 8 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Intel I7 13700K 16mag/24szál - Új, Tesztelt - Eladó! 128.000.-
- Garanciális Intel Core i5-13600K
- Beszámítás! Intel Core i3 9100 4 mag 4 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Beszámítás! Intel Core i5 4690K 4 mag 4 szál processzor garanciával hibátlan működéssel