Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • hm74

    aktív tag

    Rica,
    elolvastam a "Magányosan és üresen" című fejezetet. Azért ezt először, mert az előzőek már a címük alapján sem érdekeltek.
    Szép és tiszta szándék jön le belőle. Tetszenek az ideális családi és közösségi életről vizionált gondolataid. De sok negatív hozzáállásbeli motívum is végigkíséri. Az egyik a véget nem érő önsajnálat, azaz minden egyes magyarnak sajnálnia kéne magát amiért ilyen világban élünk. A másik pedig a folytonos ellenségkeresés, avagy gyűlölet, ami ugyebár a multikra és a bankokra vonatkozik. Szerintem nem ver szét minden családot multikultúra, legfeljebb veszélyes lehet rá.

    Hadd idézzek tőled:
    "Ha vannak céljaink, jók és értelmesek, akkor nem fog érdekelni, hogy a rózsaszín inges fickó a szürke kockás nyakkendőjében a félévenként esedékes dolgozói kompetencia értékelés gyenge eredményét érthetetlenül magyarázza. Nem is szabad, hogy érdekeljen. Ő azt sem tudja, mit csinál, vagy egyáltalán mit keres ezen a bolygón. Nekünk muszáj tudni. Gondoljunk szeretteinkre, és csak bólogassunk megértően. Ő a szerencsétlen és kilátástalan sorsú vesztes, és nem mi. Ne irigykedjünk öt méter hosszú szolgálati autójára. Az úgy sem fér bele egy koporsóba, még kevésbé egy urnácskába, és átölelni is igen nehéz. Neki nincs más senkije. Gyerekei kifejezetten boldogok, hogy csak az éjszaka közepén ér haza és nem kell látniuk."

    Ez a bekezdés is jól kezdődött, de agyon lett csapva egy általánosítós gonosz főnök képpel, aki embertelen, gyűlölni való és legszívesebben már a föld alatt látnád.
    Én is egy multinál dolgozok, mérnöki pozícióban. Több főnököm is van, akik normális családos emberek. Szeretik a gyerekeiket és velünk, alkalmazottakkal is emberségesen bánnak. Persze nekik vannak rossz napjaik és nagy a felelősségük, ezért tudnak kemények és indulatosak lenni, de nem sátánfajzatok.

    Ne gyűlölj ennyire senkit és semmit, mert ezzel csak mérgezed magadat és az olvasóidat!

Új hozzászólás Aktív témák