2. Fórumok
  3. BLOGOUT
  4. fLeSs: Milyen biztos alapokon áll a magyar őstörténet?
Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #18 HuMarc addikt
    Új Válasz #18
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    HuMarc

    addikt

    A bejegyzés célja számomra nem teljesen világos.

    A tudományban nincsenek lezárt ügyek. A tudomány nem valami szekta felkent papjai által kőbe vésett dogmák gyűjteménye, amelyeket erőszakkal lenyomnak az ember torkán, hanem a tudományos módszer eredményei. Bár a középiskolában számos elméletet tényként közölnek a könnyebb érthetőség jegyében, a tudományos elméletek sosem lesznek tények. Vannak olyan elméletek, amelyek nagyon biztos alapokon állnak, ilyen a lemeztektonika és az evolúció.

    A nyelvcsaládok elmélete is elég szilárd alapokon áll, ezért övezi széleskörű konszenzus nyelvészek köreiben. De a tudomány működésének köszönhetően ha valaki színrelép új, eddig nem ismert bizonyítékokkal, amelyek felülírják az eddigi eredményeket, akkor a tudományos konszenzus meg fog változni. Ez eddig azonban nem történt meg (és nem is valószínű, de persze nem zárható ki, nem is zárja ki senki).

    A nyelvcsaládba való erőltetést én nem látom: vannak nyelvek, amelyeket nem sorolnak nyelvcsaládokba (ilyen a baszk), ha a magyart sem tudnák besorolni, nem sorolnák be, ilyen egyszerű. De azt is látni kell, hogy a magyar nyelv finnugor eredetét először kb. 250 éve írták le, az már elég régen volt, ha ennyi ideig nem sikerült cáfolni (tudományos módszertannal, nem pedig ideológiai alapú sárdobálással), lehet, hogy van alapja az elméletnek.

    Az általad linkelt publikáció fordítója Imre Kálmán építészmérnök, a lektor pedig Végvári József, akinek a neten rákeresve a nevére egy olyan előadás jön fel, amelyben a magyar nyelvről az ikrek csillagjegy fényében beszél(?) és komolyan nem vehető népetimológiákat ad el, mint tudomány. Ezt a pár percet érdemes megnézni, tanulságos. Teljességgel komolytalan állítások. Ez persze a könyvet csak kis részben minősíti, csak gondoltam leírom, ha már megtaláltam az interneten.

  • #62 HuMarc addikt Cathfaern #59
    Új Válasz #62
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    HuMarc

    addikt

    válasz Cathfaern #59 üzenetére

    Egy konkrét gén azonossága, egyezése és a teljes genom bizonyos százalékának egyezése nagyon nem ugyanaz. Egyébként a banán genomja 600 Mb (millió bázispár) hosszú (haploid), az emberi genom pedig kb. 3000 Mb hosszú (haploid). Így már a 60%-os egyezés jelentésének megértése sem triviális feladat véleményem szerint.

    Az emberi rokonság- és leszármazásvizsgálatnak két elterjedt módja van (én ezeket ismerem), az egyik az Y-kromoszóma vizsgálata. Az Y-kromoszóma meiózis során nem rekombinálódik, így rendellenességektől és pontmutációktól eltekintve a fiú az apja Y-kromoszómájának pontos másolatát örökli (tudjuk, hogy átlagosan két pontmutáció történik az Y-kromoszómában generációnként, így a pontmutációk számából következtethetünk a rokonsági fokra két férfi között). A másik a mitkondriális DNS-vizsgálata, ez sem rekombinálódik, az utód minden esetben az anyja mitokondriális DNS-ét örökli, így ez az anyai leszármazás vizsgálatára alkalmas. Y-kromoszómás vizsgálat (R1A/R1B haplotípusok Európában), mitokondriális DNS-teszt, ezen az oldalon szó esik más DNS-tesztekről is.

    Nyilván nagyon szellemes ez a banános 60%-os megjegyzés, csak a biológiai valóságtól messze áll.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák