- Az NVIDIA lett a világ legértékesebb vállalata
- Rekordokat döntöget a Gigabyte új SSD-jének terhelhetősége
- Halasztja a Recall funkció aktiválását a Microsoft
- A Palit fekete VGA-szörnye nem kér a színes pislákolásból
- Programajánló: idén sem marad el a Bacsis-tuning Retró Számítógép kiállítás
- Hobby elektronika
- Nikon Z MILC fényképezőgépcsalád
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- OLED TV topic
- Apple notebookok
Hirdetés
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Az NVIDIA lett a világ legértékesebb vállalata
ph A 135,58 dolláros záró árral a cég elérte a 3335 milliárd dolláros kapitalizációt, átvéve a vezetést a Microsofttól.
-
Az USA tisztifőorvosa figyelmeztető címkét ragasztana a közösségi médiára
it Figyelmeztető címkéket szeretne látni az USA tisztifőorvosa a közösségi médiában, ami főleg a serdülők számára lenne emlékeztető a platformok súlyosan káros hatásairól.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Alchemist
addikt
Ha már hasonlat, akkor mindenki ugyanoda tüzel, csak a GM távcsöves puskával a többiek sörétessel.
Ezt a hasonlatot kiegészíteném azzal, hogy az "összerakott spéci távcsöves puska" hatásmechanizmusával nem vagyunk teljesen tisztában, csak néhány próbalövés alapján gondoljuk, hogy a célon kívül másfelé nem fejt ki hatást... vannak tanulmányok, amelyek szerint van mellékhatás.
Két faj összeolvad és szaporodóképes marad, sőt végül invazív faj lesz.
Na ja, de mint anno a Micsurin-viccben, vajon a bolhák és dinnyemagok kereszteződnének-e maguktól is..?
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
Ghoosty
őstag
válasz
Alchemist
#51
üzenetére
Én nem ismerek olyan tudományos szempontból elfogadható tanulmányt, ami kimutatott volna káros hatást. Csak olyat, mint az a Seralini féle teszt, ahol olyan patkányokat használtak, amik minden nélkül 60-80%-ban rákosak lesznek. Szóval lehet mutogatni sok szép fényképet óriási daganatokkal. A patkány törzs önmagában nem probléma, alkalmas a feladatra, de nem olyan mintaszámban, mint ahogy használják. Ráadásul, ha jól emlékszem, pont ez a Seralini mutatta ki, hogy mennyire rákot okoz, de a mintáiból pont az derült ki, hogy gyakorlatilag rák megelőző hatása van a felnőtt hím populációnál.
"Na ja, de mint anno a Micsurin-viccben, vajon a bolhák és dinnyemagok kereszteződnének-e maguktól is..?"
Igen, gének szintjén igen, ez a horizontális gén transzfer.
-
#54
Crystalheart
senior tag
Crystalheart
senior tag
Nem akartam, hogy a GMO miatt ekkora flame kerekedjen. én annyit akartam írni, hogy Magyarország gazdasági érdeke a GMO-mentesség - tulajdonképpen a vetőmagexportunk nagy része abból adódik, hogy tőlünk biztosan nem génmódosított vagy azzal fertőzött vetőmagot lehet vásárolni. Ezért akármi is van a génmódosítással, Magyarországnak és még néhány termelőnek mindenképpen előnyös a GMO körül kialakult kételkedés, így megéri fenntartani is.
Egy USA-EU paktum pedig ebbe nem szólhatna bele. -
#55
Ghoosty
őstag
Crystalheart
#54
Ghoosty
őstag
válasz
Crystalheart
#54
üzenetére
Két dolog jutott erről eszembe.
1. A vetőmag export jelent-e annyi többletet, mint amennyit bukunk a GM előnyeinek a lemondásával összgazdasági szinten
2. Ez csak addig jelent előnyt, amíg él a GM para. Amint megszűnik, onnantól semmilyen előnye nem lesz ennek, viszont onnantól meg lemaradásban leszünk másokhoz képest, ami vagy be tudunk hozni, vagy nemSzerintem, ha módosul is az EU-s szabadalmi rendszer az USA irányába, az önmagában nem fogja érinteni a GM helyzetet. Hiába ismerik el a Monsanto szabadalmait, ha közben termeszteni meg tilos.
-
azbest
félisten
Azért azt is meg kell nézni, hogy most mennyi export megy ki és mennyi mehetne ki, ha több lenne. Ha EU-n belül a jelenlegi helyzetben is lenyomnak minket, mert más tagállamban sokkal olcsóbbak, akkor a génkezelt piacon nem csak az többi tagállam, de amerika is lenyom minket. Valamilyen szinten a szabályozás védi az olcsóbb konkurenciától a piacot.
Valószínűleg a gazdák számára sokkal többet számítana anyagilag, hanem fillérekért adnák át a felvásárlónak, hanem összefognának és szövetségben jobb árat alkudnának ki. A tsz szitokszó, pedig a törpe gazdaságokkal a kis mennyiség miatt a lehúzós felvásárlón kívül más nem áll szóba.
-
looser
addikt
Egy bulvárabb(?) megközelítés, ami ennek ellenére nekem, szkeptikusnak hihető. Nem vagyok konteóhívő, de teljesen elképzelhetőnek tartom a Monsanto tisztességtelen (de nyilván nem törvénytelen) működését. Kizártnak tartom, hogy bárki jóérzésű ember ezt elfogadja. A multi kérdésben nem tudok állást foglalni, gondolom több az eszköze, mint egy mikrónak.
S egy tudományos alapozás a témában, tele referenciákkal. Régen olvastam, de szintén hitelesnek tűnt (szociális munkás vagyok, szóval nem szakértője a témának).
Nem különösebben kapcsolódik ide, de szívemből ajánlanék egy könyvet mindenkinek: Bjørn Lomborg - Cool it - Hidegvér!
Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
mekker
őstag
Érdekes kérdés ez a GMO. Elvileg itthon is folynak GMO-s kutatások. Majd körülnézek, érdekelnének hazai összevetések termésátlagról, a termények minőségéről, méreganyag-tartalomról, hosszútávú környezetei hatásairól stb.
Szerintem hazai körülmények között nem érné meg sokkal jobban GMO-t termeszteni. Termésátlag és a termés "hasznosanyag-tartalma" szempontjából sem vagyok biztos, hogy ezek a növények jelentősen jobbak lennének a ma kapható fajtáknál, meg hibredeknél.
Aztán ott van az is, hogy egy valamivel jelentősebb gazdasági függést jelentene a GMO termesztés.
Ellene van az is, hogy ha bevezetésre kerülne, simán meglehet, hogy kevesebb támogatást kapnának a GMO-s gazdálkodók, illetve a terményeiket is valószínű, hogy csak a piaci ár alatt lehetne eladni (mint az USÁban is).
Jelenleg Magyarországnak nem hiszem, hogy létszükséglete lenne, hogy átálljon a hagyományos nemesítési módszerekkel előállított vetőmagokról. Szóval én elég szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Egyszerűen egy újabb teljesen felesleges fogaskeréknek érzem a gépezetben.
Vannak olyan országok, ahol olyan viszonylag szélsőséges helyzetek vannak mezőgazdaságilag (pl. járvány, szárazság, perzselő nap stb.) , ott talán hasznos lehet ez a technológia a "ló helyett jó a szamár is" elv alapján, bár ott is gyakran olyan dolgok hiányoznak inkább, mint a stabil politikai háttér, erőforrások és szaktudás.Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.
-
bambano
titán
"A vetőmagon kívül mindent pont ugyanúgy kell csinálni, mint a nem GMO esetében. Mi az, hogy minden drágább?": majdnem. a gmo-s cuccokhoz komplett termesztési rendszert adnak, a gyártó által ajánlott műtrágyát és permetezőszert kell hozzá használni. azt meg annyiért adják, amennyiért akarják.
"Mivel minden ugyanúgy megy, mint nem GMO esetében, amikortól már nem véd, másik magot veszel és pont.": ha lesz.
"Azért nem létezik EU-s kártevők elleni GMO": nem az volt a kérdés, hogy miért nem létezik európai kártevők elleni gmo, hanem az, hogy az amcsi kártevők elleni gmo-t minek hoznád ide?
"Értem, mit akarsz mondani a nitrogénnel, de megkérdőjelezem, mert a hibrid vetőmaggal is jobb a hozam, mint a hagyományos vetőmaggal.": megkérdőjelezni szabad, igazad nem lesz. a jelenlegi fajtáknál sem hagyják, hogy kifussa a teljes genetikai lehetőségét, mert nem szabad annyi nitrogént adni neki. Következmény: a jelenlegi növénytermesztés (ahogy a játéktesztelők megalkották a cpu és vga korlátos szavakat) nitrogénkorlátos. tehát a jelenlegi fajták hozamát is lehetne emelni, ha több nitrogént lenne szabad adni, de nem szabad. vagyis ha egy nitrogénkorlátos termesztési rendszerre ráborítod a nagyobb hozamúnak hitt gmo-t, miközben a nitrogén mennyisége továbbra is konstans korlátos, akkor a nagyobb hozamúnak hitt gmo sem fog nagyobb valós hozamot hozni. végeredmény: amíg az eu nem enged több műtrágyát, addig pazarlás a nagyobb hozamú fajta.
"Ráadásul akkor is jobb a hozamod, ha egy részét nem viszi el valamilyen kártevő, vagy nem fagy el, jobban bírja az aszályt/túl sok vizet, stb.": ezek elviekben igazak. a gyakorlat azt mutatja, hogy a decemberi +22 fokban az elfagyás marginális probléma lett.
"Ezt nagyon erősen megkérdőjelezem, mert ha olcsóbb és jobb, akkor ki az a hülye, aki nem így tesz?": aki nem hosszú távon gondolkodik?
"GM növényt is lehet bio műveléssel termeszteni.": ne is haragudj, de ekkora ökörségen felröhögtem. a bio vegyszermentességről szól (többek között). annak az értelme, hogy bio módon termessz egy növényt, ami saját maga termeli a bioságát meghazudtoló mérgeket, nulla. a kártevő rezisztens gmo arról szól, hogy betolnak valami idegen gént a növénybe, mint borg alkatrészt az egyszeri hajóskapitányba, amitől a növény maga fogja termelni az inszekticidet. Ezért nem kell mellé adott rovar ellen permetezni, mert a növény magát permetezi. Hogy a fenébe lehetne ez bio?
"mert a nagyüzemi mezőgazdaságok nem igazán a biológiai védekezést használják." téves, eu-s előírás, hogy integrált növényvédelmet KELL alkalmazni, aminek a szerves része a biológiai védekezés.
"Míg GM esetében csak azt, amelyik a terményből eszik.": ja, meg magadat, mint embert.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
a piac azt mutatja, hogy a gm para egy lendülettel megy át bio imádatba.
tehát lehet, hogy megszüntetik a gmo tiltását, nekünk akkor is egyértelműen sokkal jobb lesz biot exportálni gmo mentes környezetben. mert egyre több gazdag mondja azt, hogy neki már a hagyományos sem elég jó.[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#61
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#55
Crystalheart
senior tag
Itt most vetőmagról volt szó, főként kukoricában - és nagyüzemi kukoricában Magyarország az egyik legnagyobb exportőr Európában, szinte mindenki tőlünk vásárol, még jó, hogy megéri. A szigorú GMO-mentesség az eleve meglévő vezető pozíciót betonozza be. Gyakorlati hátrányunk magyar viszonyok közt nemigen keletkezik, így is többet termelünk, mint amennyit a piac képes felvenni. (A kukorica árának felverése mindig inkább a kereskedői spekulációknak köszönhető.) A gabonafélék termelése megfelelő szakértelem mellett nálunk csak akkor lehet lokálisan veszteséges, ha természeti csapás érkezik, ami mondjuk elég gyakori, de jégeső ellen a génmódosítás sem véd. Mindamellett a csemege-élelmiszerek nemesítésében Hollandia jár az élen, de takarmány-növények, krumpli és gabonák terén hazánk is jól teljesít. (Pl. hazai az egyetlen, minden jelentős betegséggel szemben rezisztens burgonyafajta is, igaz, még mindig megy a huzavona a licencelése körül, a vetőmaglobbi ugyanis elég erős.)
-
#63
kavics325i
őstag
#06658560
#18
-
Ghoosty
őstag
"majdnem. a gmo-s cuccokhoz komplett termesztési rendszert adnak, a gyártó által ajánlott műtrágyát és permetezőszert kell hozzá használni. azt meg annyiért adják, amennyiért akarják."
Ajánlják, de nem muszáj azt használnod. Te dolgod. Ha meg így már nem éri meg, akkor miért termelne így. Ha hülye, piaci alapon kihullik, nincs is vele probléma, megszűnik az egész GM ügy magától. Az meg, hogy legyen később is más vetőmag, már GM-től független dolog. Megfelelő és alkalmazott monopol/tröszt ellenes törvények kellenek.
"nem az volt a kérdés, hogy miért nem létezik európai kártevők elleni gmo, hanem az, hogy az amcsi kártevők elleni gmo-t minek hoznád ide?"
Tényleg kötekedsz. Ki mondta, hogy ide akarnak hozni? Nem, senki nem fog idehozni, csak az aki idióta. (Amúgy van átfedés a kártevők között.) Legalább olyan hülye kérdés, hogy miért akarna bárki Magyarországon banánt termeszteni.
"a jelenlegi fajtáknál sem hagyják, hogy kifussa a teljes genetikai lehetőségét, mert nem szabad annyi nitrogént adni neki."
Elsőre is értettem, mit mondasz a nitrogénnel kapcsolatban, de ahhoz, hogy ezt elfogadjam, több ismeretre lenne szükség, ami se nekem, se neked nincs meg. Leginkább azért, mert akkor a hagyományos nemesítést is abba lehet hagyni, úgyse lesz jobb hozamú fajta. Már pedig zömében 5-10 éves fajtákat termesztenek. Pedig a 25 éveseket szabadon termesztheti bárki, azoknak már nincs jogvédelmük. Ebből számomra az következik, hogy vagy hülyék a gazdák, vagy mégsem a nitrogén a korlát."az elfagyás marginális probléma lett." Aha persze: [link] [link] [link] [link]
Bár végülis mindenre rá lehet fogni, hogy marginális.""Ezt nagyon erősen megkérdőjelezem, mert ha olcsóbb és jobb, akkor ki az a hülye, aki nem így tesz?": aki nem hosszú távon gondolkodik?"
Sok buta ember van, de ekkora tömegekben nem hiszem. Ha voltak is, ki kellett volna szorítania azoknak, akik a hosszú távú olcsóbb és jobb megoldást választották.
"bio vegyszermentességről szól"
Muhahhhaaaahaaahaaa. Mint például a DIPEL permetszer, amit bio gazdaságok használnak BT toxint tartalmaz. Érdekes módon pont ugyanazt, mint amit a rettegett GMO kukorica termel. Szóval ez nem igaz, csak más fajta vegyszereket használnak.
"annak az értelme, hogy bio módon termessz egy növényt, ami saját maga termeli a bioságát meghazudtoló mérgeket, nulla."
Mint például a hagyományos paradicsom, meg a krumpli?Lásd még
Ezen kívül nem csak mérget termelő GM létezik, hanem különböző ellenálló fajták is.
""Míg GM esetében csak azt, amelyik a terményből eszik.": ja, meg magadat, mint embert."
Igen, olyan méreggel, amit kiskanállal is ehetsz és semmi bajod nem lesz tőle. Mint említettem, ugyanez az anyag bio permetszer. Ugyanezt permetezik repülőből a szúnyogok ellen mindenkire mikor biológiai szúnyogirtás folyik. Ennyire nehéz felfogni, hogy más a méreg egy rovarnak és más az embernek?"eu-s előírás, hogy integrált növényvédelmet KELL alkalmazni,"
Hajlamos vagyok elhinni, de a falunk határában ameddig ellátok, csak búza volt. Nem tudom, itt miben valósul meg az integrált növényvédelem. Tényleg érdekel.
"sokkal jobb lesz biot exportálni gmo mentes környezetben."
Én ezzel egyetértek. Ha valaki rákeres a neten én is érveltem más fórumon ezzel. Egyedül azt nem lehet tudni, hogy meddig marad fenn a bio imádat és tényleg hoz-e annyi többletet.
(#61) Crystalheart
"s nagyüzemi kukoricában Magyarország az egyik legnagyobb exportőr Európában, szinte mindenki tőlünk vásárol, még jó, hogy megéri."
Nem akarok állást foglalni, de országos szinten sose egy iparágat kell nézni. Ennyire mélyen nem ismerem az agráriumot, hogy megmondjam, hogy mennyi hasznot kell hozzon, hogy megérje feladni a GM mentességet.
"így is többet termelünk, mint amennyit a piac képes felvenni." Ilyen sosincs amíg nem vagy monopol helyzetben. Ha olcsóbban adsz jobbat, akkor a tiedet fogják megvenni.
" de jégeső ellen a génmódosítás sem véd." - Ha nem tudsz nagyobb nyereséget elérni, akkor hülye aki GMO-t használ.
(#57) looser
Pusztai Árpád kutatásai hibás metodikával készültek, ráadásul komoly etikai vétséget követett el. Ha jól emlékszem, a patkányos kísérletében nem is volt kontroll csoport és a patkányok se viselik jól a csak krumpli kosztot szóval mindenképpen lesz bajuk. Mivel nincs mihez hasonlítani, elég nehéz megmondani, hogy volt-e a GM-nek bármi köze ahhoz, hogy a patkányoknak baja lett.
(#56) azbest
Egyetértek. Azt viszont meg kellene nézni, hogy miért termelünk annyival drágábban, mint mások. Sokan egyből rávágják, hogy sokat dotálnak más EU országokban, de nálunk is.
-
azbest
félisten
Pár apróság, aminek lehet némi valóságalapja a food.inc dokumentumfilmből:
komplett termesztési rendszer:
A génmódosított növény mellé hozzá passzoló gyomírtó kell. Nem fajtaoltalom, hanem jogvédelem alá esik a gmo. Szerződés szabályozza a magok használatát, gyakorlatilag a gént tartalmazó mag a gyártó tulajdona. Szerződést kötsz velük, nem pedig magot veszel. Ha kritizálod a terméket, akkor beperelnek üzletrontásért.Más vetőmag is lehet:
az átporzás miatt a jogvédett gén átkerült más fajtákba is. Már gyakorlatilag nincs nekik tanusítvánnyal rendelkezdő gmo mentes magjuk. A magtisztító gép használata illegális, mivel alkalmas a jogvédett mag tisztítására is. A gép bérbeadását jogsértésre való felbújtásként kezelik. Ha gmo kén kerül a máshonnan származó magodba, akkor neked kell bizonyítani, hogy nem sértetted meg a jogaikat. Az éveken át elhúzódó, millió dolláros perköltségek miatt hamarabb fogy el a gazda pénze, mintsem végetérne a per. Kénytelen peren kívül megegyezni. A trösztellenességről annyit, hogy a döntési pozícióban lévők felváltva ülnek a hivatali székben és a gmo cég vezetőségi székében.kinek éri meg a gmo mag:
Kínát kritizálják amiért állami pénzből finanszírozzák a vállalataikat, amelyek így alá tudnak ígérni a nyugati konkurenciának. Ugyanezt teszi az usa a gmo terményekkel. Amikor mexikóba beengedték a usa gmo kukoricáját, abba belerokkant az ottani termelés. Másfél millió ember vesztette el a munkáját a csődbement gazdaságokban.Szóval nem olyan nagy baj, ha nem engedik tönkretenni az egész európai mezőgazdaságot. A gazdasági és jogi része az ami problémás. Azt még nem is néztük, hogy van e más kockázata.
-
looser
addikt
Még annyit tennék hozzá, hogy egy rakat "kvázi tesztszakaszban" lévő cuccról sem tudjuk, mit okoz(hat) a szervezetünkben, az élővilágban. Az amalgámtömésről, fluoridos fogkrémről (ivóvízről), mobiltelefon (-és átjátszóállomás)-sugárzásról, lézeres szemműtétről, gyógyszerekről, táplálékkiegészítőkről, növényvédő-szerekről is kiderülhet bármi. Nyilván az általam, általunk megbízhatónak vélt dolgokról is, amelyekkel kapcsolatban még nincsenek több évtizedes tapasztalatok.
Néha ijesztőnek tartom azt, hogy egy konteóra (de legyen az bármilyen ezoterikus elképzelés) adott válasz kimerül az illető(k) elmeproblémáinak feltételezésében, holott ez egy akár megfigyelésen, tapasztalatokon nyugvó vélemény is lehet, amely nyilván a tanultakból, környezeti hatásokból (barát, rokon, ismerős) is építkezik, alkot egy egységet bennünk s fogalmaz meg egy választ az adott dologgal kapcsolatban. Nem érdemes a tapasztalatok híján elítélni az újat, de mindenképpen figyelni kell rá. Ha nem is akadályozható meg a gmo magyarországi elterjedése, azt akkor is figyelembe kell venni, ha valaki nem kíván vele élni. A választás lehetősége fontos kritérium. A vásárlók pedig eldöntik, fogyasztják-e a gmo alapú élelmiszereket. Nem tudom, az USA-ban kötelező-e feltüntetni, de ehhez a mindenkori kormány helyében én ragaszkodnék, de - ismétlem - fontosnak tartom a tapasztalatokat és a tájékoztatást; hogy független laborok vizsgálják ezeket a terményeket amelyek eredményeit mi, uniós polgárok, ingyen és bérmentve megkapjuk. A "hiszti" szerintem ezzel csillapítható.
Más. Ha a terményhozam növelése az elsődleges cél (s persze a kórokozóknak való ellenállás), akkor a feltehetőleg a 2050-re datált 9Mrd ember ellátása a fő cél. E topicnak nem témája, de esetleg a születésszabályozás nem egyszerűbb módja annak, hogy ne kelljen gmo-t alkalmazni?
Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
Ghoosty
őstag
"A génmódosított növény mellé hozzá passzoló gyomírtó kell."
Csak abban az esetben, ha gyomírtó rezisztens GMO-ról beszélünk. Ebben az esetben is használhatsz másikat, csak azonos hatóanyagú legyen.
"Ha kritizálod a terméket, akkor beperelnek üzletrontásért."
Mint bármilyen más esetben, ha nem tudod alátámasztani a jogosságát.
"az átporzás miatt a jogvédett gén átkerült más fajtákba is."
Szinte kizárólag hibrid vetőmagok vannak forgalomban. Hiába történik átporzás, vetésre nem használható a termény, mert elveszíti előnyös tulajdonságát. Ha esetleg valaki utána ebből akar nemesíteni újra hibrid vetőmagot, akkor teljesen jogos a jogtulajdonos perelése.
Pont ebből kifolyólag nekem gyanús ez a nagy peres dolog. Mint a híres Monsanto vs Bowman perben, ahol a szándékosságot nem sikerült bizonyítani, de egyértelműen átporzást akart tovább nemesíteni. Ha nem veszik észre, akkor árulhatja a "természetes" glyphosate tűrő kukoricát. A pert megnyerte a farmer, de gyakorlatilag veszített és monsantonak kellett állnia az írtás költségét."A magtisztító gép használata illegális, mivel alkalmas a jogvédett mag tisztítására is."
Remélem nem haragszol, de ezt így bemondásra nem hiszem el. Itt valami nem stimmel.
"A trösztellenességről annyit, hogy a döntési pozícióban lévők felváltva ülnek a hivatali székben és a gmo cég vezetőségi székében."
Akkor szarul végzik az "aknamunkájukat", mert még azt sem tudták elérni, hogy EU-ban engedélyezzék a GMO-t.
Amúgy ez már végképp független mindentől. Ha törvényileg mindent el tudnak érni, akkor tök mindegy.A Mexikói és egyéb dél amerikai esetek elsődlegesen szintén nem GMO kérdés, hanem nagybirtok vs kis birtok. Ha a saját kormányuk nem tudja megvédeni őket a nagyüzemi mezőgazdaságtól, akkor tök mindegy, hogy GMO vagy sem. Egyszerűen nagyban olcsóbb a termelés, a kicsik meg tönkre fognak menni. és lesz egy valag munkanélküli. EU-ban pont ennek a kompenzálására van dotáció, pont ezért születnek birtok maximum törvények.
Fura érv, hogy ne engedélyezzük, mert úgyis felülírják a törvényeket, közben meg nem képesek elérni, hogy egy sima engedélyezést elérjenek. Nem érzed az ellentmondást?
Itt van pl az indiai gyapot termesztőkre gyakorolt GMO hatás: [link]
-
looser
addikt
Még egy megjegyzés. Valaki linkelte a Critical Biomass blogot. A legelső cikk, amely szembejött velem és élvezettel olvastam ez volt. Az USA mégis a legelhízottabb országok között van, az elterjedt gmo ellenére...
Kieg.: kicsit olyan érzésem van, mint amikor a cannabis támogatói annak sokoldalúságát hirdetik (kenderből készült ruhák, kötél, építkezés, élelmezés) s állnak ki lényegében a legalizáció mellett egyúttal, pedig nyilván a szabad fűszívás lenne az elsődleges cél. Magam is legalizáláspárti vagyok, de a fentiek mindig megmosolyogtatnak. Az orvosi célra való engedélyezést pedig már ma áttolnám a parlamenten :-)
[ Szerkesztve ]
Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
Ghoosty
őstag
Olvasd el ezt: [link]
Le van írva benne pár GM módszer, ami után nem számít GMO-nak egy növény. Valamiért, egyetlen módszert kiválasztottak és azt utálják az anti GMO-sok.
Az 1-es példában említett lr9 gént rekombináns dns technológiával berakjuk egy búzába, akkor az GMO, nem jó. Ha a leírt példa alapján csináljuk (röntgennel darabokra zúzott kromoszómával) akkor nem GMO így jó.Ezért nem értik sokan, hogy mire fel a nagy GM para.
(#68) looser
Legalább a cikket olvasd el mielőtt fikázod.
Arról szól, hogy ha eszel egy speciálisan módosított GM baktériumot, akkor az csökkenti a felszívódást, tehát zabálhatsz, mint a hülye, nem hízol el. Ez egy kísérletben lévő cucc. Nem pedig arról, hogy ha GMO-t eszel nem hízol el.
[ Szerkesztve ]
-
looser
addikt
Végigolvastam (az Elhízás cikket) és ezért írtam. Azt nem mondom, hogy mindent értettem, de most hogy felhívtad rá a figyelmem, újraolvastam és valóban úgy van, ahogy írod és ezért a saját bejegyzésem - belátom - bizony csúsztatás. Tehát maga a gmo technológia egy eszköz, ami nem jelenti azt, hogy minden gmo növény alkalmas az elhízás ellen. Végigolvasom a teljes blogot.
Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
erdoke
titán
Mióta tudjuk, hogy gének között átfedések lehetnek, transzkipciókor pedig szövet specifikus szabályozás is beléphet (pl. egy egyszerű mRNS csonkolás az apolipoproteineknél), a távcsöves puska csak hiú ábránd. Az a veszélyes, ha azt hiszi az ember, hogy mindent tud és teljes kontroll van a kezében. Elég visszanéznincsak nemcsak az elmúlt 50-100 évet, ez mennyire nem volt igaz. Semmi garancia nincs rá, hogy újabb 50-100 év múlva ne ugyanúgy verjük a fejünket a falba, mint sok, egykor abszolút "biztonságosnak" vélt növényvédőszer, tartósítószer, élelmiszeradalék, stb. esetében jelenleg.
A legjobb aláírás a héten
-
Ghoosty
őstag
Azt nem értem, hogy mitől veszélyesebb ez az eljárás, mint a mutagénes eljárás. Az egyikkel ha csak hellyel közel, de célzott eljárást használunk, a másiknál meg teljesen véletlenszerű.
"Az a veszélyes, ha azt hiszi az ember, hogy mindent tud és teljes kontroll van a kezében."
De ezt miért csak egyetlen technológiára használjuk, mi alapján állítjuk, hogy egy technológia veszélyes, sőt veszélyesebb, mint az ugyanazt a terméket elérő másik technológia?
(#70) looser
Örülök, hogy ezt tisztáztuk. Személy szerint pont ettől a GM baktériumtól én félnék. Előbb ennék bt toxinos kukoricát, mint ezt.
GMO az konkrétan a létrehozott élőlény, de csak az a génmódosított élőlény, amelyik rekombináns DNS technológiával készül. Bármilyen egyéb GM techológiától nem lesz GMO az élőlény.
(Én sem értek mindent a cikkekben, nem vagyok biológus, de mindegyik állításuk visszakereshető, megfelelőek a hivatkozások, nem csak anekdotákkal dobálóznak.)[ Szerkesztve ]
-
erdoke
titán
Én egy szóval se mondtam, hogy az egyik technológia előnyösebb a másiknál. Csak azt vonom kétségbe, hogy közel tökéletesen értik azt, amit csinálnak. Nyilván azt gondolják, de nem volt ez másképp 50 éve sem. Folyamatosan derülnek ki új dolgok a molekuláris genetika, a géntranszkripció, ill. ezek szabályozása területén. Mérlegelni kell az előnyt, és a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása okozta kárt, ha a sötétben tapogatózunk.
A legfontosabb ellentét a pártolók és az ellenzők között az kellene legyen, hogy mennyire tapogatózunk. Nyilván a Monsanto és a Pioneer vezetői és részvényesei szerint teljes a kontroll, tökéletesek az ismeretek.A legjobb aláírás a héten
-
#74
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#64
Crystalheart
senior tag
Magyarország éghajlata elég ideális ahhoz, hogy ne legyen szükség GMO-ra. Ennyi a sztori, mi nem amerikai préri és nem fagyos észak vagyunk. Amelyik évben rossz a termés, abban az évben a génmódosított növények is rosszabb termést eredményeznének.
A magam részéről sokkal nagyobb lehetőséget látok a biológiai védekezésben, azaz hogy különböző tenyésztett gombákkal és baktériumokkal, valamint növényi hormon kivonatokkal eredményesen védekezhetünk az amúgy is ellenállóságra nemesített növények esetén. Én például ebben a rendkívül csapadékos évben még nem permeteztem a paradicsomot fitoftóra ellen, mert Trifendert alkalmaztam, ami egy agresszív gomba spóráit tartalmazza és felfalja a károkozó gombát a talajban. hernyók ellen növényi kivonatú kitinszintézis gátló is létezik rövid ideje, amely felszívódik és meggátolja az átalakuló rovarok fejlődését. Aztán ott vannak még a paraziták, de azok inkább üvegházban eredményesek. Sorolhatnám még...
A lényeg, hogy a GMO-val elért változások, ha azok többek, mint a sima nemesítés, és kivált ha káártevők ellen irányulnak, akkor sajnos egy idő után rezisztenciát eredményeznek. Ez nem új dolog, a vegyszereknél ugyanez van, ha huzamosabb ideig vagy évente túl gyakran használunk egy fajtát, erre való a szerrotáció. A rovarok elleni génmódosítás viszont például egy folyamatos permetezésnek felel meg. Mintha állandóan antibiotikumot szednénk. A kártevők alkalmazkodnak mindenhez, ami állandó jelleggel fennáll. Ezért vagyok inkább híve a blokkszerű, időszakosan kijuttatott szereknek, legyen az bio vagy nem bio. Ezeket lehet váltogatni, sőt az EU szándékosan kivonja a túl hatástalanná vált hatóanyagokat is; az okos gazda így elkerülheti a szerrezisztenciát. A kártevők ellen irányuló génmódosítással azonban, legyen bármilyen hatása is a fogyasztóra magára, hosszú távon biztos, hogy a kártevők szelekcióját érjük el, és egy még nagyobb átkot hívunk magunkra. (Egyéb génmódosításoknak pedig idehaza nem volna sok értelme, mert az éghajlatunk mérsékelt, és ráadásul igen kiszámíthatatlan, nem lehetne tudni, hogy az adott évben a túl sok víz vagy a túl kevés víz ellen vessünk-e. Ezért jobbak a hazai viszonyok közt kinemesített saját fajták általában, mert azok ellenállósága széles skálán mozog, és nincs igazán velük semmi baj. Bőven többet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk mi magunk vagy az állataink.)
Különben nem zömével 5-10 éves fajtákat termesztenek. Nem csak azokat. Például az almatermesztésben kerülnek elő régi tájfajták, amelyek egy kis nemesítéssel vagy akár anélkül is lekörözik a mai bevett fajtákat, és adott esetben semmivel sem kell permetezni. A Sárpo rezisztens burgonyát nagyon korai, génbankokban fellelhető burgonyafajtákból nemesítették hazánkban. A nagyüzemi paprikatermesztésünk egészen a régi fajtákon alapszik, ahogy a hagyma is. Gabonában pedig elég nagy a szórás, sokan térnek át most az újabb fuzárium-rezisztens fajtákra, de az egyik legellenállóbb még mindig a tönkölybúza.
A várható maximális hozamnál sokkal fontosabb a betegség-ellenállóság. Ha tehát a gazdák új fajtákat használnak, az általában azért van, hogy még ellenállóbb növényeket termesszenek.
Ami pedig a génmódosítást illeti, mint mondottam, nekünk, magyaroknak még mindig az éri meg a legjobban, ha tiltják, és ha külföldön paráznak tőle. Addig vásárolnak tőlünk vetőmagot. És mivel a GMO nem eredményezhetne sokkal nagyobb termelést hazánkban - és ha eredményezne is, annak nem volna piaca -, úgy szinte kizárt, hogy bevételről essünk el.
Jól eltértünk a tárgytól.
[ Szerkesztve ]
-
Ghoosty
őstag
"Én egy szóval se mondtam, hogy az egyik technológia előnyösebb a másiknál."
Te lehet, hogy nem, de jelenleg egyetlen technológia van van tiltva és megy ellene a félelem keltés. Még csak nem is termék ellen.
"Csak azt vonom kétségbe, hogy közel tökéletesen értik azt, amit csinálnak."
Lehet, hogy nem értik tökéletesen, de nem lesz tőle nagyobb kockázat, csak azért mert célzottan változtatnak géneket és nem véletlenszerűen.
Ha nagyon akarnám tolni a GM cégek szekerét, mondhatom, hogy az biztonságosabb, mert bevezetés előtt vannak etetési tesztek, míg más technológiánál nem kötelező.
-
#76
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#75
Crystalheart
senior tag
Nem hallottam még olyanról, hogy a kinemesített növény véletlenül mérgezővé vált volna (inkább ellenkezőleg, lásd pl. lóbab), de olyat sem, hogy rovarölő növényt nemesítsenek ki...
A nemesítésnek megvannak a természetes korlátai, amit nem lehet átlépni. Az alany bizonyos tulajdonságai mindig megmaradnak. Persze nem vagyok növénybiológus, így erről túl sokat nem értekezhetek, de bizonyára megvan az ok az óvatosságra. Mindez nem képez lemaradást egyetlen terület esetén sem, hiszen ha egyszer valaha beigazolódna, hogy a legbiztonságosabb dolog a világon a génmódosítás, úgy egyetlen év alatt el lehetne vetni a teljes skálát. Egynyári növények esetén igazán nem lehet lemaradni.[ Szerkesztve ]
-
#77
Ghoosty
őstag
Crystalheart
#74
Ghoosty
őstag
válasz
Crystalheart
#74
üzenetére
Ha könnyebb az engedélyezés, lehet több féle rovarölő gént belerakni és akkor évente cserélgetheted a GMO-t is. Ugyanígy, ha könnyebb és olcsóbb az engedélyezés, lehet oszágspecifikus GMO-t csinálni, akár úgy hogy "feltúrbozzuk" a tájfajtákat.
"Különben nem zömével 5-10 éves fajtákat termesztenek."
Találomra megnyitottam egy búzamagokkal foglalkozó oldalt. És nem nagyon van 2000 előtt magjuk.
[link] [link]"mi paprikatermesztésünk egészen a régi fajtákon alapszik,"
A GMO is régi fajtákon alapszik, csak hozzá van téve 1 gén.
Amúgy leírod, hogy nem is régi fajtákat termesztenek, közben meg írod, hogy ki melyik új fajtára áll át. Meg hogy elővesznek régit és tovább nemesítik. Pont erről beszéltem.
(#76) Crystalheart
Nézz utána a Lenape krumpli-nak. Visza kellett vonni, mert nemesítés során túl sok lett benne a szolanin ami mérgező.
De említhetnék a magas pszoralén tartalmú zeller, amit természetes úton nemesítettek, hogy távol tartsa a rovarkártevőket. Azonban a vele dolgozó munkások védőfelszerelést kellett, hogy viseljenek, mert annyira irritáló. -
dabadab
titán
Amennyire a mobiltelefon sugarzasarol kiderulhet barmi, annyira kb. barmirol kiderulhet barmi. Szulettek-e megbizhato vizsgalatok abban a kerdeskorben, hogy az alma fogyasztasa noveli-e az autizmus eselyet? Nem szulettek. Akkor most kiabaljunk tele minden forumot azzal, hogy vigyazzunk az almaval, hatha autizmust okoz. Sot, inkabb ne is egyunk, mert autizmust okoz. Csak eltitkoljak.
DRM is theft
-
#79
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#77
Crystalheart
senior tag
De a szolanin egyébként is jelen van a burgonyában és egyébként is mérgező. A nemesítés során a meglévő tulajdonságok erősödnek fel vagy gyengülnek el, nemigen keletkeznek új tulajdonságok. Még az olyan mutációk, mint a sárga vagy fehér paradicsom vagy a lila burgonya is a meglévő tulajdonságok gyengülésével vagy erősodésével jött létre. A zellerre is igaz ez, hiszen a zellerfélék egyébként is enyhén bőrirritáló hatásúak. A génmódosítások jó részében - igaz, nem mindben - idegen gént adnak hozzá vagy arra cserélnek le. Ilyenkor többek közt nem lehet előre látni, hogy ez milyen hatással lesz például a környező régi fajokra és fajtákra, ha mondjuk kereszteződik velük, és az új hibrid kivadul. Nemesített növények hibridjei esetén az utód minden generációval egyre inkább hasonlítani fog a szülő fajtákra, azaz visszafajzik, de ez épp azért van, mert a génkészlete azokén alapul.
[ Szerkesztve ]
-
looser
addikt
A (z elektromágneses) sugárzás hatásait ismerjük, ehhez nem kell diploma, hogy elfogadjuk, valamilyen mértékben bizonyosan roncsolja a sejteket. Egy ideje fogorvoshoz járok és ott valami csúcsszuper (digitális) röntgengéppel készítettek több röntgenképet is (több hónap alatt kb. 15-öt) és megerősítettek abban (plusz írtam a parám miatt egy Radio Dental nevű cégnek is...), hogy ez a sugárzás töredéke annak, ami az űrből érkezik és halad át az emberen. Egyszóval mobilparám sincs (nagyon :-), de azért alacsony sugárzású készüléket vettem, biztos ami biztos :-)
Nézd, mindenkinek megvan az, miben bízik, miben nem. Számomra a tej egészséges, inkább vajat eszek mint margarint, inkább olajat használok mint zsírt és gyakran iszom light kólát (light sört nem!!!) és gyümölcsleveket (sűrítményből készülnek, ami kvázi csak a gyümölcshús kiszárítva (gondolom) majd a célhelyen visszavizezve) és nem aggódom. Kinek hol a határ, tök egyszerű :-)Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
dabadab
titán
"A (z elektromágneses) sugárzás hatásait ismerjük, ehhez nem kell diploma, hogy elfogadjuk, valamilyen mértékben bizonyosan roncsolja a sejteket"
Igazabol ennek az elfogadasahoz nem hogy nem kell, hanem hatarozottan ellenjavallt a diploma, ugyanis ez igy nem igaz. Elso korben javasolnam az ionizalo meg nem ionizalio sugarzas kozti kulonbseg megismereset.
DRM is theft
-
#82
Ghoosty
őstag
Crystalheart
#79
Ghoosty
őstag
válasz
Crystalheart
#79
üzenetére
"nemesítés során a meglévő tulajdonságok erősödnek fel vagy gyengülnek el, nemigen keletkeznek új tulajdonságok."
Akkor nézd meg, hogy a búza levélrozsda ellenállása hogyan jött létre. Egy olyan fajt nemesítettek bele, ami alapból nem képes szaporodni a búzával. Egy ilyen akció során akár mérgező tulajdonság is bekerülhet. (Korábban linkeltem az eset leírást.)
"A génmódosítások jó részében - igaz, nem mindben - idegen gént adnak hozzá vagy arra cserélnek le. Ilyenkor többek közt nem lehet előre látni, hogy ez milyen hatással lesz például a környező régi fajokra és fajtákra, ha mondjuk kereszteződik velük,"
Mint ahogy bármilyen egzotikus növény termesztése során, vagy bármilyen protoplaszt fúzióval előállított növény esetén sem. Sőt, ha tájidegen fajtával hibridizálok, akkor sem.
-
#83
fordfairlane
veterán
looser
#80
fordfairlane
veterán
A (z elektromágneses) sugárzás hatásait ismerjük, ehhez nem kell diploma, hogy elfogadjuk, valamilyen mértékben bizonyosan roncsolja a sejteket.
Vicces, ahogy zárójelbe tetted az elektromágneses részt. A vízsugár is roncsolja a sejteket, ha nagynyomású.
[ Szerkesztve ]
x gon' give it to ya
-
#84
kavics325i
őstag
kavics325i
őstag
Nagyon el mentünk a pattogatott kukorica irányába. Csak,hogy ne a levegőbe beszéljek és on legyek. A Témához:-http://hungarian.ruvr.ru/2014_07_16/A-BRICS-csucs-az-uj-vilag-kezdopontja-lehetne-7695/
Az eu és az usa ezért kapálódzik." A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért amik vagyunk.” ( Széchenyi Zsigmond )
-
#85
dabadab
titán
kavics325i
#84
dabadab
titán
válasz
kavics325i
#84
üzenetére
Nem mondod, hogy Putyin keziiranyitasu hircsatornaja azt mondja, hogy Oroszorszag milyen fenyes jovo elott all? Mi lesz a kovetkezo? Idezed a KCNA-t az eszak-koreai gazdasag sikereirol?
DRM is theft
-
#86
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#82
Crystalheart
senior tag
A hibridizáció már nem szelekció, az egyes hibridek felhasználását ki-ki maga döntse el. (És mint írtam, a hibridek visszafajzanak az alanyra, a hibrid nem képes örökíteni a saját génkészletét. Azon kívül például paradicsom esetén egyáltalán nem is veszélyes, mert önbeporzó és az izolációs távolság is csak 4 m. De a vetőmagtermelő cégek mindig be kell, hogy tartsák az izolációs távolságokat.) Én leginkább a magnemes fajták híve vagyok, a hibridek ritkán annyival jobbak a magnemeseknél, amennyivel többe kerülnek. Sőt, paradicsomban a tájfajták a legjobbak, esküszöm - már ha nem az a cél, hogy több száz négyzetméteres és soha meg nem haló paradicsomokat termesszünk a hiperintenzív földnélküli tápoldatos üvegházban.
(Octopus F1 pari, ha jól emlékszem.) -
looser
addikt
Hát nem biztos, hogy képben vagyok, de eddig úgy tudtam, hogy van az elektromágneses sugárzás (mikrosütő, mobiltelefon, "űrből érkező") és a radioaktív elemek sugárzása. Szerintem legtöbbünknek ennyi infója van a témáról. De azért beszélgetünk, hogy legyen több, nem magam égetni járok ide :-)
Hogy ionizáló vagy sem, ezt eddig nem hallottam. Nem tudom, ez az oldal antalvali vagy tudnodkell "mélységű"-e, de a címoldal első bekezdése mindkét fajta általad említett sugárzást károsnak véli. A mobiltelefon sugárzása akkor ionizáló sugárzás?Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
#88
Ghoosty
őstag
Crystalheart
#86
Ghoosty
őstag
válasz
Crystalheart
#86
üzenetére
"És mint írtam, a hibridek visszafajzanak az alanyra, a hibrid nem képes örökíteni a saját génkészletét."
Attól, hogy visszafajzik, még képes örökíteni a saját génkészletét. Csak minden mag más tulajdonságokkal fog rendelkezni. Így nem alkalmas további gazdaságos termesztésre, mert újra ki kellene válogatni a megfelelőt ami kvázi lehetetlen. Ha nem örökítenék tovább, nem lenne ma levélrozsdának ellenálló fajta búza. Az is hibridként kezdte a pályafutását.
Attól, hogy a paradicsom esetében nem veszélyes, lehet még ezerféle másik növény ahol veszélyes lehet.
Ha nem veszélyes, akkor mehet a GMO is?Lehet, hogy te magnemesre esküszöl, de pl kukorica termelés legalább 80%-ban hibrid kukoricából van Magyarországon.
[ Szerkesztve ]
-
#89
kavics325i
őstag
dabadab
#85
-
#90
dabadab
titán
kavics325i
#89
dabadab
titán
-
dabadab
titán
Ja, ez igy sokmindent megmagyaraz
A napsutes, a mikrohullamu sugarzas (ami a mikroban meg a mobilban van), a rontgen, a radioaktiv elemek kulonfele sugarzasai mind elektromagneses sugarzas. Elettani hatasait illetoen ezt szokas szetvalasztani ionizalo es nem-ionizalo sugarzasra. Az elobbi az, ami kepes arra, hogy atomokbol vagy molekulakbol elektronokat szakitson ki es ez tenyleg tudja karositani a sejteket.
A nem-ionizalo sugarzas viszont ilyet nem tud, a mobil mikrohullamu sugarzasa legfeljebb csak melegiteni tud, de azon a teljesitmenyszinten, amit produkalnak, ez sem jelentos.A linkelt oldalt meg teljesen nyilvanvaloan valami idiota szulemenye, akit a tenyek csak kevesse zavarnak. Valojaban eleg kiterjedt kutatasok voltak arrol, hogy a mobiltelefonok sugarzasa karos-e, es a szeleskoru konszenzus az, hogy nem, nem az.
DRM is theft
-
#92
fordfairlane
veterán
kavics325i
#84
fordfairlane
veterán
válasz
kavics325i
#84
üzenetére
Az Usa szoros szövetségest keres, és lehet, hogy Európának ez megéri. Nem tudhatjuk előre.
Anno a KGST is versenyképes szövetségnek tűnt, még az űrverseny elején is nagyjából így nézett ki a dolog. Aztán hirtelen az energiahordozók durva átárazódása miatt a keleti blokk gyengeségei gyorsan a felszínre kerültek, és még így is kellett +20 év ahhoz, hogy egyértelmű legyen a lemaradás.
Szerintem óriási hiba lenne leírni az Usa gazdasági, katona erejét, a szövetség előnyeit csupán azért, mert az Usa hegemóniája, úgy tűnik, valóban visszaszorulóban van.
Az erős ázsiai (orosz-kína a lényeg) szövetség egyelőre csak álom. Eddig is minden adott volt ahhoz, hogy Oroszország és Kína szövetséget kössön, de még Mao idejében sem voltak képesek erre, megfelelő ellenpólust képezni a Nyugati világgal szemben. Most meg Kína elképesztően ki van szolgáltatva a Nyugatnak, nem fog tudni csak úgy összeölelkezni a Medvével.
[ Szerkesztve ]
x gon' give it to ya
-
mekker
őstag
Sugárzás
Ez csak egy érdekes infografika (bár ott vannak alatta a források is), de kb. helyére rakja a dolgokat.Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.
-
#94
kavics325i
őstag
fordfairlane
#92
kavics325i
őstag
válasz
fordfairlane
#92
üzenetére
Az usa teljesen el van adósodva. A kina-orosz nagy összeölelkezés meg nem annyira távlati--halkan jegyzem meg Sógorom HAVONTA!!! megy tárgyalni Kínába. Szal a leírtak szinte teljes egészében fedik a valóságot. A cikk arról nem szól,hogy a brics között egy sajátos pénznem lesz és azt használják valutának. Úgy,hogy a VILÁG valuta tartalékainak 50%-át a BRICS országok birtokolják.
" A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért amik vagyunk.” ( Széchenyi Zsigmond )
-
-
#96
dabadab
titán
kavics325i
#94
dabadab
titán
válasz
kavics325i
#94
üzenetére
"Az usa teljesen el van adósodva."
A "teljesen" eros tulzas, raadasul ez igazan csak a kormanyzatra igaz. Na meg hat azert az ilyen egyszerusito kijelentesekbol valahogy ki szokott maradni az, hogy megis csak a vilag egyik legerosebb gazdasagarol van szo - ellentetben a BRICS-szel, ami a vilag nepessegenek 40%-aval termeli meg a GDP 20%-at, vagyis eleg csorok (ugye tolunk is inkabb a rothado nyugatra mennek a fiatalok, nem Moszkvaba)
"a VILÁG valuta tartalékainak 50%-át a BRICS országok birtokolják."
Erre van valami forrasod? (Mert a fentiek tukreben azert nem tunik tul hihetonek)
(#93) mekker: ez ionizalo sugarzas, most meg pont nem arrol volt szo
(#95) Alchemist: tudsz adni konkret tanulmanyokat, vagy csak nem szakmabeliek kavarasarol van szo?
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
#97
kavics325i
őstag
dabadab
#96
kavics325i
őstag
De most tényleg azt gondolod le fogok állni veled vitázni meddő dolgokon???
Szerintem maradj te is a kis világodban és maradok én is az enyémben..." A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért amik vagyunk.” ( Széchenyi Zsigmond )
-
Alchemist
addikt
"a VILÁG valuta tartalékainak 50%-át a BRICS országok birtokolják."
Kína meglehetősen tele van dollárral és amerikai államkötvénnyel.
"tudsz adni konkret tanulmanyokat, vagy csak nem szakmabeliek kavarasarol van szo?"
Az ionizáló sugárzás élettani hatása (egy bizonyos dózis felett) egyértelmű, az EM sugárzásé nem, de ezzel együtt pl. az EU is különféle hatérértékeket ad meg az utóbbira - volt is ilyesmivel dolgunk az egyik pályázatnál. Kulminatív hatás esetében nehéz egyértelmű bizonyítékot összeszedni, viszont senki sem akar kockáztatni.
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
Új hozzászólás Aktív témák
it Egyértelmű, hogy a 21. század elejének egyik legfontosabb gazdasági történése lenne az európai-amerikai szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Ám az akadályok is számosak, és az egyik legfontosabb a szellemi tulajdonjog kérdése.
