- Fujifilm X
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Házimozi belépő szinten
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- Milyen nyomtatót vegyek?
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- OLED TV topic
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- GoPro Topic
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
Hirdetés
-
VR játék lesz az Alien: Rogue Incursion
gp Az év végén érkező program PC-re, Meta Quest 3-ra és PlayStation VR2-re érkezik a tervek szerint.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
Ellentmondást érzek a cikk következtetéseiben.
Egy technológiában vagy van üzlet, vagy nincs, azaz ha a blockchain jó üzlet, akkor érdemes vagy növelni a gyártókapacitást vagy külön arra a piacra specializált termékkel kell előállni.
Ráadásul ha a kriptobányászaton keletkezett haszon tényleg csak a kiskereskedőkön csapódik le, akkor a GPU gyártók még csak nagy kockázatot sem vállalnának.Az NVIDIA pl. elég hatékonyan tereli a pro felhasználóit a Quadro és a Tesla irányába és igyekszik megakadályozni, hogy ezeken a területeken gamer hardvert használjanak.
Tehát van példa arra, hogy ha a GPU gyártóknak érdekükben áll, akkor le tudják választani az egyik piacot a másikról. Ugyanezt simán meg lehetne tenni a blockchain és a gamer piaccal is, ha őszintén tenni akarnának valamit a kialakult helyzet kezelésére.Ha mondjuk az NVIDIA a Tesla mintájára kihozna egy direkt blockchainre fejlesztett kártyát és azzal egyidőben letiltanák a gamer kártyákról a blockchaint, máris normalizálódna a helyzet.
Elég lenne fél évvel előbb bemutatni az új blockchain hardvert és bejelenteni, hogy x napon le fogják tiltani a blockchaint a többi kártyájukról, a gamer VGA kisker árak már másnap bezuhannának, mert a bányászok kapásból menekülőre fognák.Persze lehetne trükközni régebbi driverekkel, stb. de az legfeljebb a már meglévő bányász rendszereket érintené, ha a specializált hardverrel jobb hatásfokot lehetne elérni, ráadásul hivatalos supporttal, akkor senki sem szenvedne a gamer cuccokkal.
Továbbá ha az egyik gyártó elkezdené, akkor a másik is kénytelen lenne követni, mert ha mondjuk az AMD leválasztaná a gamer piacot a blockchainről, azzal megzuhannának az AMD gamer kártyák kisker árai és azonnal érezhetően nőne az AMD gamer piaci részesedése, amit az NVIDIA nyilván nem nézne tétlenül.
Tehát egyáltalán nem áll meg az a következtetés, hogy a GPU gyártóknak nincs más lehetőségük, mint hogy tehetetlenül szemléljék a kisker árak elszabadulását.
[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
A piacok szeparálása független az árazástól. Specializált hardver alatt nem feltétlenül kell Quadro árat érteni, egy blockchain GPU akár olcsóbb is lehetne a gamer verziónál, ahogy a bányászatra kihegyezett kártyák is olcsóbbak a gamer kártyáknál.
Ha pedig nem éri meg a fejlesztési költségeket, de a blockchainre mint egy potenciálisan dollármilliárdokat érő piacra és nem csak spekulációs buborékra tekintenek, akkor miért nem növelik a kereslet arányában a gyártói kapacitást?
Szvsz nincs a gyártók hozzáállása mögött semmilyen stratégia vagy bármilyen logika.
A nagy céges tehetetlenség működik: van egy éves üzleti tervük, amit akkor is tartani tudnak, ha nem azok, nem arra a célra és nem olyan mennyiségben veszik a termékeiket, ahogy eredetileg tervezték, és egyszerűbb és biztonságosabb kommunikációs problémaként kezeli a helyzetet (értsd: szavakban szolidaritani a gamerekkel és áttolni a felelősséget a kiskerekre), mint változtatni az üzleti terven, ne adj Isten a termékpalettán. -
#54625216
törölt tag
De ha az NV-nek és AMD-nek valóban csak az üzleti, professzionális célú blockchain a fontos, akkor simán limitálhatnák a blockchaint a pro kártyákra, mert aki üzleti vagy mondjuk orvosi célból blockchain fejlesztésbe kezd, azt nem veri földhöz egy Quadro ára, pontosabban nem a hardver ára lesz a szempont ami miatt egyik vagy másik gpu típus mellett döntenek.
A bányász kártyákat azért nem veszik, mert rossz termékek: ugyanaz a gamer hardver felesleges limitációkkal, garancia nélkül. Ha viszont megjelennének a direkt blockchainre fejlesztett gpu-k, akkor semmi sem akadályozná a kereskedőket, hogy a bányász (pontosabban blockchain) kártyákhoz rendes garanciát adjanak úgy, hogy közben a hardver ára a gamer cuccok alá is mehet.
Ha pedig azzal egyidőben letiltanák a blockchaint a gamer kártyákon, akkor nem is nagyon lenne a bányászoknak más lehetőségük, mert minek szívjanak a drágább hardverrel, amihez hivatalos blockchain támogatás sincs.Persze, a jelen pillanatban az AMD és NV akkor is jól jár, ha nem csinál semmit.
Legalábbis rövid távon, mert ha még fél-egy évig ilyen magasan maradnak az árak, azt már a PC gamer piac egésze is meg fogja érezni. Ez a tendencia pedig azért veszélyes, mert ha valaki felad egy platformot (mondjuk konzolra vált), az nem fog egyhamar visszatérni csak azért, mert később mérséklődtek az árak. -
#54625216
törölt tag
válasz
zed juron
#945
üzenetére
Az ilyen célhardveres, minerfarm szolgáltatások olyanok, mintha valaki aranytojást tojó tyúkot kínálna bérbe vagy eladásra: ha valóban aranytojást toj, akkor hülyeség nem saját célra használni, tehát maga az eladás / bérbeadás ténye maga a bizonyíték, hogy átverésről van szó.
-
#54625216
törölt tag
A spekulációs spirálok néha kétségtelenül nagyobbra nőnek, mint azt elsőre az ember józan ésszel fel tudná fogni.
Romániában pl. 1992-ben működött a Caritas, ami klasszikus piramisjáték volt: amíg több volt a befizetés, mint a kivét, addig tudta teljesíteni a kötelezettségeit. Hiába mondta mindenki, hogy piramisjáték és sírás lesz a vége, tízezrek rakták bele minden vagyonukat. A korai belépők még nyertek is rajta, csakhogy a nyereséget visszaforgatták a Caritasba, hogy mégtöbbet nyerjenek, ami kitolta a piramis életidejét, emiatt pedig egyre többen hitték el, hogy mégsem piramisjáték, mert akkor már össze kellett volna dőlnie.
Aztán a végén csak összeomlott az egész.Albániában még izgalmasabb volt a piramisjáték sztori. Amikor román mintára elindították, a kormány be akarta tiltani, de akkora volt a közfelháborodás, hogy a politikusok elzárják a nép elől az ingyen pénzt, hogy majdnem belebukott a kormány. Így kénytelenek voltak hagyni, aztán amikor annak rendje és módja szerint összeomlott a piramis, a nép megbuktatta a kormányt, mert nem védte meg az embereket a csalóktól.
Tehát csak türelem, idővel bedől a BTC is, csak tovább tart, mint elsőre gondolták volna.
-
#54625216
törölt tag
válasz
Arpee78
#1128
üzenetére
A kriptopénz lényege ugyebár az lenne, hogy közvetítőeszközként működjön a kereskedelemben, azaz a valós értékét az adná, hogy az emberek valós termékek és szolgáltatások cseréjére használnák.
A bányászatot azért vették be, mert az elején valahogy szét kellett "szórni" a virtuális pénzt viszonylag sok ember között, hogy a rendszer beinduljon.
Random viszont nem lehetett virtuális pénzt osztogatni, mert akkor beárazódott volna játékpénznek, így a kriptopénz megszerzését bányászathoz kötötték: aki hajlandó érte többet kockáztatni, az többet is nyer rajta. Ebből a szempontból a kriptopénz nem sokkal különbözik mondjuk a wow gold-tól, csak ott a játék monoton, grindelős részébe fektetett szabadidődet jutalmazza a rendszer virtuális pénzzel.
Azaz a bányászat olyan, mint a wowban a grindelés: a teljesítmény illúzióját fizetik ki a pénz illúziójával.Erre jön általában az az érv, hogy de ha a kriptopénzt valódi pénzre váltom, akkor már nem illúzió, de ugyanez igaz a wow goldra is: lehet azt is valódi pénzre oda-vissza váltogatni, de attól még nem valódi fizetőeszköz, mert nem tudod közvetlenül valódi termékek vagy szolgáltatások értékközvetítőjeként használni, ahhoz előbb mindenképpen át kell váltanod valódi pénzre.
A fő probléma a kriptopénzekkel, hogy évek múltával sem látszik semmi jele, hogy bármiféle csereértékük lenne, vagy bárki valódi termékek és szolgáltatások cseréjére alkalmazná őket.
Pl. már önmagában is beszédes, hogy nem nagyon látni olyan bányászhardver hírdetést, amiben az eladó elfogadna BTC-t fizetőeszközként.
A BTC és tsai pillanatnyi értékét tehát 99%-ban a spekuláció mozgatja. Azért vesznek BTC-t, mert bíznak benne, hogy idővel többet fog érni, és a pozitív várakozás alapja, hogy majd mások is abban fognak bízni, hogy többet fog érni, és így tovább. Klasszikus buborék.Na most erre lehet az az ellenérv, hogy ez csak kezdeti gyerekbetegség, mert majd néhány buborék után az árfolyamot már a valódi cserekereskedelem fogja fenntartani és nem a spekuláció, de ennek se híre, se hamva.
Hogy miért nem, annak több oka is van, csak párat említenék:
1. A blockchain alapú pénzügyi tranzakciók drágábbak a hagyományosaknál, így nincs racionális oka a hagyományos tranzakciókat blockchain alapra helyezni.
2. A központosítás hiánya sokak számára vonzó koncepció, de egyelőre csak a hátrányait érezni az árfolyam kilengéseiben.
3. Amint felkapottá válik egy kriptopénz, azonnal megjelenik tíz konkurens. Így viszont egyik sem tud szabványos fizetőeszközzé válni, mert minden szereplő az új kriptopénz felfutásában érdekelt, hogy ha már az első pár alkalommal kimaradt a korai belépők hasznából, akkor legalább a következőt ne szalassza el. A bányászok ráadásul önmaguk gerjesztik a saját maguk által kitermelt pénz értékvesztését: mivel egy idő után a bányászat hatékonysága csökken, új kriptopénzre váltanak, amit a már meglévő hardverrel is nyereséggel bányászhatnak. Azaz a rendszer önmagában hordozza az elértéktelenedését.Ennek fényében a bitcoinból és a társaiból pont az a haszna az embereknek, mint minden spekulációs lufiból: aki korán belép és idejében kilépett annak a haszon, a többieknek a tanultság.
-
#54625216
törölt tag
válasz
Tamás9x
#1163
üzenetére
Ez mire bizonyíték?
Ha egy bolt hajlandó használt alkatrészeket beszámítani, attól még a leharcolt vga nem lesz fizetőeszköz. A BTC elfogadás is kb. ezen a szinten mozog.
Majd ha hajlandó leszel BTC-ben elfogadni a fizetésedet, akkor beszélhetünk valódi fizetőeszközről.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
válasz
Pendra37
#1167
üzenetére
Pont azért hoztam fel a játékpénzeket, mert azokon látszik a legjobban, mennyire nem valódi fizetőeszközről van szó.
Az ISK-nak van USD árfolyama, de azzal kb. a más játékoknál fizetős lootbox rendszert és egyéb mikrotranzakciókat váltják ki a játék virtuális valutájával: ahelyett, hogy közvetlenül a kiadónak tejelnél játékbeli előnyökért, inkább megveszed a PLEX-et a kiadótól valódi pénzért, azt eladod ISK-ért és azon veszel játékbeli cuccot magadnak.
Az persze jó kérdés, hogy miért fizet valaki egy játékban azért, hogy kevesebbet kelljen játszania, de ez már az emberi hülyeség kategóriába tartozik. -
#54625216
törölt tag
Senki sem akarja meggyőzni a bányászokat, hogy hagyják abba és ők sem akarnak meggyőzni másokat, hogy más ugorjon bele a bányászatba (kivéve talán a bányászhardver kereskedőket).
Van egy általános vita arról, hogy a kriptopénz bányászat valójában piramisjáték-e vagy sem, ezzel kapcsolatban vannak pro és kontra érvek.
Nyilván aki bányászik, az hajlamosabb elfogadni, hogy nem egy spekulációs buborékba fektetett százezreket, ezért amellett érvel, hogy a bányászat nem piramisjáték. -
#54625216
törölt tag
Argentín mezőgazdasági gépgyártásba se fektetek pénzt, mégsem mondanám rá, hogy piramisjáték csak azért, mert másoknak jó üzlet én meg kimaradtam belőle.
A kriptovalutákról azért mondják sokan, hogy spekulációs buborék, mert pontosan azokat a tüneteket produkálják, amiket a spekulációs buborékok szoktak.
A spekulációs buborékokat jellemzi elsősorban, hogy egészen az összeomlásig úgy tűnik, mintha alacsony kockázattal lehetne magas hozamot elérni, mert a kockázati tényezőket a rendszer átláthatatlansága, a pénzügyi ellenőrzőrendszer hiánya vagy korruptsága, a nettó emberi hülyeség - vagy ezek valamilyen kombinációja - elrejti vagy a valóságosnál kisebbnek tünteti fel.A legtöbbször az szokott a fő érv lenni, hogy magyarázhatsz, amit akarsz én beraktam 100ezer forintot majd kivettem belőle 300ezret, ez a nyereség itt van a kezemben, valóságos.
A magas hozam önmagában viszont nem mond semmit a kockázatról.
Ezen az alapon kaszinózás is remek befektetés: a pirosra raktam, megdupláztam a pénzem, nosza mindenki rakjon eztán a pirosra.Anno hallottam egy matematikustól egy nagyon jó példát a piramisjátékra: egy ember megszólít az utcán és ezer forintért felajánl egy üzleti lehetőséget, amivel pár perc alatt háromezret kereshetsz. Odaadod a pénzt, mire közli, hogy menj oda ugyanezzel a dumával további három emberhez.
Valójában az összes spekulációs buborék ugyanezen az elven működik: a korai belépők nyeresége inspirálja a többieket a belépésre és ez a növekedés termeli ki a korai belépők nyereségét és tartja fel a rendszert... amíg nem telítődik a piac.A kriptovalutáknál is ugyanez figyelhető meg: azért emelkedik az árfolyam, mert akik előtte az árfolyamemelkedésre játszottak nyertek, ezért az ő példájukon felbátorodva még többen szálnak be a spekulációba.
Holott pont a nagy nyereségeknek kellene visszatartó tényezőnek lenniük: minél nagyobb a haszon, annál jobban nő a kockázat, hogy telítődik a piac és bedől a rendszer.
Ez viszont mindig csak utólag derül ki, mert a játékban aktívan résztvevők nagyon kis százaléka hajlandó az elején beismerni, hogy spekulációs buborékban játszik, így mikor szembesül a rendszer valódi természetével már késő, mivel pont az jelenti a spekulációs buborék végét, ha a résztvevők felfogják, hogy spekulációs buborékban vannak.Amikor tehát arról vitatkozunk, hogy a kriptovaluta spekulációs buborék-e, nem lehet elhanyagolni azt a kérdést, hogy van-e, vagy lesz-e valamikor valódi vásárlóértéke a virtuális pénzeknek, alkalmasak lesznek-e valódi cserekereskedelemre (értsd: hajlandó leszel-e egyszer majd BTC-ben felvenni a fizetésed), mert ezen múlik, hogy az árfolyamot ne a tömegpszichózis, hanem valódi gazdasági tranzakciók határozzák meg.
Ez a kriptovaluták valódi kockázati tényezője és eddig akárhány elemzést olvastam a témában, egyik sem tudta elmondani konkrét számok formájában, hogy mikorra várható, hogy egy adott kriptovaluta valódi pénzzé váljon, a legoptimistább is csak azt taglalja, hogy egyáltalán van-e rá esély.
Innentől meg kb. lehetetlen megmondani, hogy melyik kriptovaluta bányászata esetén milyen hosszú távon, milyen hozammal és milyen kockázattal lehet számolni.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
válasz
Pendra37
#1204
üzenetére
A gazdaságban a természeti erőforrások hatékony felhasználására mondják, hogy nem zéró összegű a játék.
Pl. egy szélerőmű nem A felhasználótól transzferálja az energiát B felhasználóhoz, hanem a természetben addig fel nem használt energiaforrásból nyeri.
Ugyanez a helyzet az emberek közötti együttműködéssel: ha A és B összedolgozva 150%-os hatékonyságra képes ahhoz képest, mint ha egyedül dolgoznának pusztán attól, hogy mindegyik arra a munkafázisra tud koncentrálni, ami az erősége, akkor nem A, B, C vagy akárki kárára történik a hatékonyság növekedés, tehát a játék sem zéró összegű. -
#54625216
törölt tag
válasz
#00137984
#1212
üzenetére
Első sorban az a kérdés, hogy mikor veszed ki a pénzt.
Ha időben kilépsz és egyáltalán hozzájutsz a pénzedhez, akkor a saját befektetéseden túl azok pénze kerül hozzád, akik a rendszer későbbi összeomlásakor majd nem jutnak a pénzükhöz, pont azért, mert az Te már előttük kivetted. -
#54625216
törölt tag
válasz
Pendra37
#1217
üzenetére
Bármekkora környezetben nézed is pozitívra jön ki, mert az általad említett tényezők csak bonyolítják a rendszert, de az alapszabályokon nem változtatnak.
Pl. egyáltalán szó sem volt cégről, A és B mindenféle szervezeti forma nélkül is együttműködhet. Ugyanígy teljesen irreleváns, hogy A máshol másvalakivel együttműködve esetleg még hatékonyabb lehetne.
A lényeg, hogy pusztán A és B együttműködése nem vesz el senkitől semmit, az általuk közösen termelt extra haszon pozitívumként jelentkezik, mert a rendelkezésükre álló erőforrások hatékonyabb kihasználásán alapul és nem valakinek a megkárosításán. -
#54625216
törölt tag
"azzal hogy én beszállok a bányászatba nem adok semmit sem annak aki előttem szállt be, sőt pont hogy elveszek tőle, mert általam megnő a hálózat hashrate-je és automatikusan hozzánehezedik a számítás, tehát ő kevesebb coint kap miattam. Nem én fizetem ki az ő nyereségét."
De igen, mert befektettél a valutába, amivel növelted az értékét. Ha ő időben kiszáll, Te meg nem, akkor az általad befektetett pénz (egy része legalábbis) nála landol.
-
#54625216
törölt tag
válasz
Pendra37
#1230
üzenetére
Ha valaki megerőlteti magát és 100% helyett 200%-ra kapcsol, akkor valóban kiéghet és valóban van ára a hatékonyság növelésnek.
De ha A összeáll B-vel, akkor külön-külön továbbra sem dolgoznak többet 100%-nál. A hatékonyságot a kettejük együttműködése növeli, nem az, hogy több energiát préselnek ki magukból.Ami a Bill Gates vs. favágós hasonlatot illeti, azt a közgazdaságtanban "komparatív előnynek" hívják és megint csak semmi köze ahhoz, hogy egy játék zéró összegű-e.
Valaki egy adott struktúrában együttműködve a többiekkel nem feltétlenül azzal tudja a legtöbb hasznot hajtani, ha azzal foglalkozik, amiben személy szerint a legjobb, hanem ha azt csinálja, amitől az adott struktúra hatékonysága összességében jobban nő.
Ha pl. valaki a csak világ 10ezredik legjobb ügyvédje, de közben hobbiból gyors és gépíró világbajnok, akkor is célszerűbb, ha más gépeli a leveleit, mert a munkaideje ügvédként annyival többet ér mint gépíró kisasszonyként, hogy nem éri meg neki végezni azt a munkát.A komparatív előny pont azt támasztja alá, amit mondtam: az emberek együttműködésének alapvető célja a rendelkezésükre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása, a plusz nem úgy kerül hozzájuk, hogy valakitől elvonják, hanem hogy ugyanazokból az erőforrásokból többet tudnak hasznosítani.
-
#54625216
törölt tag
Ha bányász hardverbe fektetsz, akkor is pénzt tolsz a rendszerbe csak nem direkt módon. A hardverrel hozzáadsz a blockchain rendszer infrastruktúrájához, ami a rendszer fenntartásához szükséges, ezzel automatikusan növeled a kriptopénz értékét.
Persze nem olyan hatékonyan, mintha az összes pénzt direktben a kriptovalutába fektetnéd, de a haszonból is ennek arányában részesülsz. Hogy cserébe csökken-e a kockázat, az jó kérdés, pont az a baj a kriptovalutákkal hogy szinte lehetetlen kiszámolni a bányászatban rejlő kockázatokat. -
#54625216
törölt tag
"Az értékük ezeknek attól növekszik, hogy egyre több ember / embercsoport / cég fogadja el őket fizetőeszközként, így egyre többen szeretnék birtokolni és használni."
Ez az, hogy nem fizetőeszközként fogadják el, hanem csak azért akarják birtokolni, mert deflálódik. És azért deflálódik, mert egyelőre több a belépő, mint a kilépő.
Nem közvetlenül a kriptovaluták iránti vágy értékeli fel ezeket, mert hogy sokan hinnének a decentralizált pénzforgalom hasznosságában, hanem a könnyű pénzkeresetbe vetett remény. Akárcsak az összes spekulációs buborék esetén.Ami a hardvert illeti:
A kriptovalutákat üzemeltető infrastruktúrát a mögöttük álló közösség biztosítja.
Az emberek beruháznak hardverbe, fizetik a villanyszámlát és ezt az erőforrást a kriptovaluta infrastrukturájának szolgálatába állítják. A részvétel arányában pedig részesülnek valamennyit a haszonból.
A blockchain számítás a rendszer szempontjából mellékes pótcselekvés, a lényege, hogy a kinyerhető haszon arányos legyen a rendszer szolgálatába állított erőforrás mértékével, mert ezzel tudja a rendszer az őt eltartó közösséget a leghatékonyabban motíválni.
Minél többen bányásznak, annál stabilabb az infrastruktúra. Itt nem csak a technikai háttér biztosításáról van szó, hanem a trend, a hit fenntartásáról. Ha ugyanis holnaptól mindenki egyszerre leállna az ether bányászással és a tranzakciókkal, akkor egycsapásra megszűnne az ether. Ezért úgy kellett megalkotni az infrastruktúrát, hogy ha csökken a résztvevők száma, akkor növekedjen a kinyerhető haszon, ami vagy újabb résztvevőket vonz, vagy a meglévők elkötelezettségét erősíti.
A lényeg, hogy a hardverbe fektetett pénz (illetve csak egy része, mert hogy a befektetés ezen formája nem a leghatékonyabb) a végén a rendszerben köt ki, mert a hardver a használat során amortizálódik, illetve időarányosan veszít az értékéből és ezt a használati időt az adott kriptovaluta infrastruktúrája használja el.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
Ha a miner átáll másik coinra, azzal az addig kitermelt kriptopénzt teszi tönkre, mert a kriptopénz akkortól érne egyáltalán valamit, ha az emberek elkezdenék valódi kereskedelemre használni, de ha mindig egy új - könnyebben bányászható - pénz lesz a trendi, akkor egyik kriptopénz sem tud valódi pénzzé válni.
#1256
Ez valóban jó kérdés, mert ha a bányász nem csak a buborékon akar nyerészkedni, azaz beugrik az elején, kiugrik a csúcson, hanem valóban hisz a kibányászott pénz valódiságában, akkor váltaná át más valutára valaha is a kibányászott pénzét?
Hiszen ha - a spekuláción túl - egyszer majd valóban értékes lesz, akkor hülyeség most átváltani. Ha viszont átváltja, akkor azért teszi, mert ő is pontosan tisztában van vele, hogy elkerülhetetlen a rendszer összeomlása.
Az egyetlen kivétel, ha azért adja el a kibányászott pénzt, hogy további bányászhardverbe fektesse.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
Egy coinnak akkor lesz a spekuláción túl is valódi értéke, ha az emberek valódi fizetőeszközként fogják használni. Minél több fajta coin létezik, annál jobban fragmentálódik az amúgy is kicsi piac. Azzal, hogy a bányászok mindig azt bányásszák, amit éppen a legkönnyebb, ezt a fragmentálódást erősítik, mert mesterségesen gerjesztenek konkurenciát a már kibányászott pénznek, amivel ellehetetlenítik a coinok esélyét, hogy valaha is valódi fizetőeszközzé váljanak.
Én sem feltételezem a bányászok többségéről, hogy örökké tartó kánaánnak fognák fel a bányászatot.
Én abban kételkedem, hogy ha egyszer a bányászatnak vége lesz, akkor a kibányászott kriptopénznek lesz bármilyen valós értéke és nem fog az egész rendszer összeomlani. Így viszont az egész üzlet sokkal kockázatosabb, mint amilyennek tűnik, mert a kibányászott pénz egyik pillanatról a másikra fog elértéktelenedni és aki nem száll ki időben, az minden addigi befektetését elbukja. -
#54625216
törölt tag
Én ott látom az ellentmondást, hogy míg a bányászok többsége bizonyára egyetért a blockchain forradalommról szóló pozitív jövőképeddel, közben:
"Bányászok többsége néhány hetente átváltja a cryptóját valós euro/usd/huf-ra."
Tehát a kriptopénzbe vetett bizalom még az aktív közreműködők részéről is csak elméleti szinten érhető tetten.
Sok értéktelen pénz létezik a világon, de attól azok még valódi pénzek. Etióp birr-be se tenném a pénzemet, de ha Etiópiában venni akarnék egy sárkunyhót meg három kecskét, akkor etióp birr-el tudnék érte fizetni.
A BTC ezzel szemben lehet, hogy ma éppen sokat ér, sőt az árfolyam ingadozáson még nyerni is lehet, de a nagy kérdés az, hogy ha telítődik a piac és nem lesz több új belépő, aki valós pénzt költene BTC-re vagy a bányászatára, akkor nem fog-e egyik percről a másikra értéktelen számhalmazzá válni az egész.Ami a technológia jövőjét illeti: ha csak magát a blockchaint nézzük nem igazán világos, hogy mi a bányászat szerepe az egészben, leszámítva a fentebb már kitárgyalt pszichológiai tényezőt, azaz hogy azzal tartja játékban a bányászokat, hogy a teljesítmény illúziójáért cserébe a haszon illúzióját adja.
Azaz simán előfordulhat, hogy maga a blockchain technológia ugyan továbbfejlődik, és átveszi a jelenlegi tranzakciók helyét, de bányászat nélkül. Ez esetben a bányászott kriptovaluták alól ugyanúgy kifut a talaj, mintha maga a blockchain technológia csődölne be. -
#1269
#54625216
törölt tag
Blazs120gl
#1268
#54625216
törölt tag
válasz
Blazs120gl
#1268
üzenetére
Még a konzolos játékokat sem optimalizálják rendesen, pedig ott évekig ugyanaz a hardver.
Amúgy a magas VGA árak most éppen a VR fejlődésének tesz keresztbe, mert lehetne sokkal jobb HMD-ket is gyártani, de ha elszállnak a VGA árak, akkor nem lesz, aki ki bírja fizetni a meghajtásukhoz szükséges grafikai teljesítményt. -
Új hozzászólás Aktív témák
ph A kereskedőknek ráadásul jó is ez, hiszen magas profittal adhatják a hivatalos csatornákon beszerzett kártyákat.
