- Az árnyak közül lépett spotfénybe az MSI 16 GB-os grafikus kártyája
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Milyen videókártyát?
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- AMD Navi Radeon™ RX 6xxx sorozat
- E-book olvasók
- Projektor topic
- Videós, mozgóképes topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Posztapokaliptikus Radeon kártya készül a Sapphire műhelyében
Hirdetés
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Deadlock - Kiszivárgott néhány kép a Valve Overwatch klónjából
gp A játék a hírek szerint nem egyszerűen a Blizzard játékának a másolata lesz, hanem több stílus is összekeveredik benne.
-
Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
ma Megnéztük, hogy tényleg okosóra lett-e a Huawei fitnesz karperecéből.
-
PROHARDVER!
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
attiati
veterán
A békeidők visszatérhetnek (bár én ebben sem hiszek egyelőre), viszont az elmúlt évtizedben tapasztalt robosztus növekedés nem fog visszatérni. Úgyhogy lassabb békeévek lesznek.
A beruházókon át a fogyasztókig mindenki tőkeáttételre (hitelre) játszott, ez már nem tér vissza. Helyette más lehet a növekedés és jólét alapja...
-
attiati
veterán
Aha, 29-33 után egy világháború segített, és azóta is él a mai napig a faji, vallási üldözés.
Olajválság után megy egy teljesen egészségtelen modellre épülő kapitalizmus, egy lufi, egy "fogyassz hitelre" világ, ami eddig tartott. És a korlátlan lehetőségek világa, a maximalista életfelfogás ki tudja meddig élni fog a mostani fiatal generáció beidegződésében.
Na ilyen kilábalást nem akarok. Inkább jöjjön 10 év pangás, míg munkával kitermeli a világ az előző évtizedek mértéktelen, és nem megérdemelt túlfogyasztását.
Ha a mohó vezetőkön múlik, megint "kitalálnak valami okosat".Talán nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a szolgáltatást helyett a termelésre. Mérnöki munkára. Hatékonyságjavításra, az emberiség jólétét szolgáló kutatásokra. Micsoda kiút lehetne, ha megszűnne az emberiség energiafüggősége, vagy a világűrben egy felfedezés.
Helyette a világ pár vezető csoportjának (olajtársaságokban, profitot hajszoló bankszektorban, korrupt nemzetközi szervezetekben, és kormányokban) érdekét szolgálja minden. Oda folyik el a pénz. -
attiati
veterán
Semmi értelme, mert pont a lényeget nem mutatja meg:
Hogy döntenél, ha érzed a saját pénzed, és döntésed súlyát.Gondold végig: ma vennél, vagy eladnál 1000 ft-ért? Tökmindegy, lesz ami lesz.
Ma vennél, vagy eladnál 1 évi fizetésedből?
Ma vennél vagy eladnál a megtakarításod feléből, amit az elmúlt 10 év alatt kerestél meg?Csak félrevezet, de amúgy egy sima excel tábla.
-
attiati
veterán
akkor papír és ceruza
Ez jó, hogy már annak is az online tőzsdén jár az esze, aki a számítógépet nehezen kezeli. Mondjuk ő a feelingjét akarjaPont mai cikk [link]
Tényleg hiába a játék, sőt olyan pénzen elért tőzsdei hozam / bukó se számít, ami ha elveszik, nem hiányzik sehonnan.
De ha már játszik, akkor legalább a másik kezét dugja jeges vízbe -
attiati
veterán
Ezek nagyon unatkoznak
Régen írtak ilyen jó összefoglalót a piacról, végre nem sablondumával.
[link][ Szerkesztve ]
-
attiati
veterán
válasz concret_hp #6408 üzenetére
elütötte, elnézte
-
attiati
veterán
válasz concret_hp #6446 üzenetére
mire gondolsz?
Hozamra ugyanazt kapod.
Esetleg a tranzakciós- és bankköltségeket érdemes összehasonlítani: folyószla, épszla vezetési díj...
De egy szlavezetésért eléred több alapkezelő termékét.
Talán még annyi, hogy a pénzelszámolás napja eltérhet 1 nappal. Erre majd Fless mond többet, de ugyanaznapi árfolyamon számolják el, mintha bankban vennéd.Viszont most nézem, hogy hozamplaza felszámol 100-100 ft jutalékot eladásra, vételre is olyan alapra, ahol az alapkezelő csak eladásra számolja fel. Legalábbis hozamplaza honlapja szerint. Viszont simán benézhették, és lehet elírás lesz, tudom hogy megy
A lényeg, ha ugyanazt a 2-3 alapot fogod adni-venni, mint eddig a bankodnál, akkor maradj bankban. Hozamplaza előnye, hogy egyhelyen eléred rengeteg alapkezelő alapját.
Amiatt se érdemes, hogy eddig vetted x bank buxindexkövető alapját, és ezentúl y bank buxindexkövetőjét akarod. Kivéve ha van olyan szakmai rálátásod, amivel meg tudod indokolniAmiatt már érdemes lehet, hogy eddig a bankodban nem érted el az indiai piacot, ráadásul neked usd-ben elszámolt kell belőle, és mellé meg továbbra is váltogatni akarsz a $ betétalapodra.
-
attiati
veterán
válasz stangli #6459 üzenetére
Várjál, az egy heti bontású chart, a jelzése is olyan időtávra szól.
Mondjuk csak elképzelni tudom, hogy ahhoz a szinthez milyen tényezők együttállása kell a világban, realitását nem látom.
Kb egy "csak megrendezett válság volt" című világhangulat kéne, aztán még nagyobb kopp lenne.
-
attiati
veterán
ez egy jó összefoglaló, független vélemény:
A devizahitelektől az őszödi beszédig - Mit lát, ki Londonból ránk tekint?
2009.07.08 13:15Megosztás
Hol rontotta el a világ, hogy most ilyen súlyos válsággal szembesül? Amerika itt a ludas, vagy Európa pénzügyi rendszere is rosszul működött? A tengerentúlon vagy Európában kezelik jobban a válságot? Miként látják a világ egyik pénzügyi központjában, Londonban Magyarország helyzetét és devizahiteleinket? Meddig tart a válság és mi vár a pénzügyi szektorra a rossz idők elmúltával, s mi lesz ebben a szabályozás szerepe? Duncan Martin, a Boston Consulting Group londoni partnere, a Royal Bank of Scotland korábbi kockázatmenedzsere Budapesten járt, és készséggel válaszolt a Portfolio.hu kérdéseire.Portfolio.hu: Ön a kockázatkezelés területén szerzett kiemelkedő tapasztalatokat az elmúlt évtizedekben, mit gondol, melyek voltak azok a fő kockázatok, amelyeket a világ alulbecsült, és végül a válság kirobbanásához vezettek?
Duncan Martin: Az elsődleges kockázatok a jelzáloghitelekben rejlettek az USA-ban, és különösen az a technológia volt veszélyes, amellyel ezeket az eszközöket értékpapírosították. Az újracsomagolt termékek kockázatai nem voltak kellően felmérve, vegyünk egy számot: ha 62% helyett az emberek 68%-ának hiteleztek, azt gondolták, az újabb 6% csak annyira, vagy maximum kétszer annyira lesz kockázatos, mint az 56%-tól a 62%-ig terjedő réteg, de végül ők már tízszer olyan kockázatosnak bizonyultak. Minél tovább mentek, annál rosszabb és rosszabb lett ez a szám, rosszabb, mint korábban bárki gondolta volna, hisz ezt megelőzően nem is volt ekkora hitelboom. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt, s mivel a bankok el voltak halmozva a kockázatosabbnál kockázatosabb követelésekből összecsomagolt papírokkal, bekövetkezett az első hullám. A részvénypiacok zuhanni kezdtek, hatalmas összegeket buktak a befektetők, a hitelcsatornák kiszáradtak. Az emberek alapvetően alulértékelték a valószínűségét, hogy ez bekövetkezhet. Ha a főnököm azt mondja reggel, hogy ma este nem lesz forrásunk, azt mondom, őrült, pedig ez történt. Minden befektetési bankár azt mondta volna, na, ilyen nincs, de pontosan ez az, ami megtörtént. Azt gondolom, a két leginkább alulbecsült kockázat az USA-ban nem volt más, mint a strukturált hitelek felfuttatása és ezek minősége.
P.: Tehát elmondhatjuk, hogy a válság teljes egészében az USA pénzügyi rendszeréből indult el?
D.M.: Nos, az európai bankok és biztosítók nagy vevői voltak ezeknek az eszközöknek, így tulajdonképpen hitelezői voltak az eseményeknek. Ha nem finanszírozták volna mindezt, vagy nem tulajdonoltak volna ezekből az eszközökből, nem lett volna probléma, nem lett volna rövid távú pénzügyi válság Európában. Hosszú távon azonban az amerikaiak óriási fogyasztásán keresztül, a kereskedelmen, a turizmuson, a divaton, az élelmiszeriparon, a fogyasztáson keresztül befolyásolta volna egyébként is Európa gazdaságát a válság. Amerika GDP-je a világ GDP-jének negyede, az amerikai fogyasztás pedig ennek 80%-a. Efölött nem tud szemet hunyni Németország, de a többi európai ország sem.
P.: És mi a helyzet a válságra adott válaszokkal? Mi jobb, az amerikai vagy az európai út?
D.M.: Nincs európai út. Válasszuk szét egymástól a bankmentő csomagokat és a fiskális élénkítő programokat. Ami a bankokat illeti, mi Nagy-Britanniában szerintem elég jól véghez vittük a válságkezelést. A Northern Rock, a RBS és a Lloyds megmentése drága volt ugyan (50 milliárd tőke, 250 milliárd hitel és 100 milliárd font garancia ment rájuk), de helyes és sikeres lépés volt ezek stabilizálására. Az USA-ban minden intervenció másképp nézett ki. A Bear Stearnst eladták, a Lehmant csődben hagyták, a Washington Mutualt feldarabolták, a Fannie Mae és a Freddie Mac tekintélyes feltőkésítést kapott. Az amerikai intervenciós lépések nagyon sokfélék voltak. De Amerika rengeteg pénzt vesztett ezekkel, irdatlan pénzt beleöltek, ráadásul nem voltak elég konzisztensek, talán azért is, mert gyorsan kellett cselekedniük. Emiatt rengeteg pénz elfolyt a semmibe. Ami a kontinentális európai országokat illeti, nagy a vita arról, kell-e egyáltalán fiskális beavatkozás. Itt alapvetően jobban működnek az automatikus stabilizátorok (pl. a munkanélküliségi ellátás, a szociális juttatások). Írországban például nincs is erre lehetőség, elfogyott a pénzük.
P.: Vagy említhetjük itt Magyarországot is...
D.M.: Pontosan. Európában rendkívül különbözőképpen reagálnak a válságra az egyes országok, és nincs centralizált megoldás. Az Európai Központi bank nagyon konzervatívan cselekszik, de egy ilyen intézménynek konzervatívnak is kell lennie.
P.: Mi a vélemény Londonban Magyarországról és azokról a problémákról, amelyek az elfutott devizahitelezés miatt következtek be?
Különbséget teszünk az egyes kelet-európai országok között. Vannak - pl. Lengyelország - akiket kevésbé érint a válság, és ott vannak a balti országok, akiket jobban. Magyarország valahol a kettő között helyezkedik el. Magyarországon a devizahitelezés története immár hosszú időre nyúlik vissza, évekig hiteleken élt az ország. Ez számos meghasonlást és zűrzavart idézett elő. 2006-ban volt talán az a botrány, amikor a miniszterelnök azt mondta, hazudott, hogy újraválasszák?
P.: Igen.
D.M.: Nos, Magyarországnak nagyobb előnyöket kellett volna kovácsolnia a hitelboomból felépített gazdasági feltételekből. A késő 90-es években Mexikóban dolgoztam. Az emberek csak vették fel egymástól a hiteleket pezóban és dollárban egyaránt, és nagyon rossz vége lett. Nincs a pénzügyekben ingyen ebéd. Kelet-Európa most hasonló csapdában van: attól függetlenül, az emberek tudatában vannak-e annak, hogy árfolyam-kockázatot futnak, azt futnak. A szabályozók részéről nem volt szerencsés lépés, hogy ekkora arányban megengedték a devizahitelezést. Az ázsiai válság során is ez volt a helyzet, ahol a helyi valuták jelentősen leértékelődtek.
P.: Sajnos nekünk ez késő bánat, de tekintsünk a jövőbe: meddig tarthat a válság?
D.M.: Néhány évig el fog tartani. Még egyszer tehát: az első hullám az USA-ban volt, utána a pénzügyi szektoron keresztül átterjedt Európába, a nyersanyagpiacok összeestek, majd az export is összezuhant. A kelet-ázsiai válság során is így volt ez, az érintett országok GDP-je több mint 10 százalékkal esett, a bankok között megrendült a bizalom, nehezen lehetett hitelhez jutni, az emberek nem vásároltak kocsit, tv-t, és nem mentek nyaralni sem. A válságnak több szakasza
-
attiati
veterán
sláger rádió, boros bochkor, márta nénis rész....
Feliratkozott egy hírlevélre, amiben még az ő hetvenx éves agyának is felfogható módon nagyon jókat írnak. Szó szerint így mondta, nem én gúnyolódom.
kiről van szó?
tótandrás....[ Szerkesztve ]
-
attiati
veterán
válasz concret_hp #6502 üzenetére
veszel, veszel, veszel
az erre szánt tőke mekkora részét varázsoltad eddig oda?
és milyen időtáv ez a hosszútáv? -
attiati
veterán
válasz concret_hp #6504 üzenetére
hát nem tom
Az a 2-3 év nagyon gyilkos időtáv, a hosszútáv 10+ évnél kezdődik.
2-3 éven belül lesz még itt csúnya világ, nem is olyan soká.Nálam sokkal tapasztaltabb ember szerint DJI-ben egy 2-300 pontos atomfal található éppen itt. Közben bux-ot valahogy 19k-ra kellene varázsolniuk, úgy hogy dow már nem sokat mehet, EURHUF-nak meg ennek ellenére nem szabad már sokat gyengülni.
Érdekes együttállás lesz.Ha DJI szignifikánsan áttöri, és felette marad, akkor überhappy lesz minden. De sok jót az nem jelent, mert a fundamentumoktól durva elrugaszkodás kezdődhet, amit a mostaninál csúnyább kijózanodás követhet.
-
attiati
veterán
-
attiati
veterán
válasz concret_hp #6513 üzenetére
Gondolom nem. Betolod a partiba a házadat - ami nincs - és visszacsorgatják.
de everest bankroll-t is szívesen látnak
[ Szerkesztve ]
-
attiati
veterán
válasz pH érték #6511 üzenetére
Minden bankban megkapod.
Mindenhol levonják a kamat 20%-át kamatadó címén, hála állambácsinak.
Ezen kívül fizetned kell a számlavezetési díjat, bankkártyadíjat (alapesetben kapsz bankkártyát), aztán ha szükséged van a pénzre, akkor majd a pénzfelvét vagy az utalás díját.Ezek az összegek minden bankban más-más összegűek.
Remélem nem mondtam újat -
attiati
veterán
alakul ez, hogy mivel fogják 19k-ra varázsolni buxot
nem számít a mi kis atombull buxunknak, hogy mi alakul a világban
-
attiati
veterán
két egymásnak ellentmondó tényezőt hangoztatnak folyamatosan
- eleget ment már a rvpiac, érik a korrekció
- történelmi rekordmagasságban van a befektetésre váró kp állományItthon meg elképesztő, hogy milyen csúcsvadászás folyik, főleg otp-ben.
Ki-be ugrálás itt a hezitáló 19k-s bux alatt elég szép forgalommal.
"Kimaradni nem akarunk, de hátha esni fog" -
attiati
veterán
válasz concret_hp #6530 üzenetére
Az állami költségvetés semmit nem szív fel abból, mert a minuszos költségvetési egyenleg csak egy szám, az államok jövőbeli fizetési ígérete (mint a világ legjobb adósa) rá a fedezet, nem a kp (kp alatt a szabad pénzmennyiséget értem). Nem kell mögé valós fedezet. (egy darabig)
A világban per pillanat (meg bretton woods-i egyezmény felmondása óta eddig is) pofátlan módon fedezetlen pénzkibocsátás megy.
Bretton woods-ig volt egy gát, azóta elszakadt a pénzmennyiség a fundamentumtól. Ki amennyit nem szégyell. (karöltve mindenki érdekelt volt ebben a szabályozatlan helyzetben) Kúrva nagy biznisz volt megszüntetni az aranyhoz rögzített árfolyamrendszert.Azóta évtizedek óta a fedezetlen pénzmennyiség a magánszektor/ vállalati szektornál csapódott le, de nem baj, mert most a jegybankok pénzteremtéssel a semmiből kitömik a magánszektor és a vállalati szektor mérlegeinek minuszait, a saját terhükre, vagyis az állam terhére. (ha nem ezt tették volna, az emberi természet bepánikolt volna)
De semmi nem történt, eltolódott a világban évtizedek óta keringő felesleges pénzmennyiség mögötti értékhiány oda, ahonnan már tovább nem tolható.... az államok mérlegébe.
Úgy látszik ez ilyen több évtizedes játszma, elhúzható volt eddig.
Olyan ez, mint amikor egy föld nevű álomvilágban engedélyezett az, hogy mindig az nyer, aki nagyobbat mond. Aki meg kívülről nézi a bolygónkon ezt az őrült játékot, azt várja, mikor omlik össze.Ami a kúrva nagy baj, hogy az államok valós értékteremtésre "adták" ezt a pénzt (vállalták át a mérlegükbe a hiányt). Csakhogy ez a likviditás nem a reálszférában csapódott le, amint látszik. Bizalmi indexek, meg alacsony tavalyi bázishoz képest javuló vállalati eredmények tartják lélegeztetőgépen az egészet.
De ahogy a fedezetlen pénzkibocsátás is évtizedekig ment, úgy hiába "kéne" esni most mindennek, ha az nagytőke érdeke az kívánja, hogy új játékszerekkel tovább menjen a buli. Ha tud.
-
attiati
veterán
válasz concret_hp #6530 üzenetére
"a sok kp jelentős részét felszívja sztem a sok állam -os költségvetése, amit valakinek csak meg kell finanszíroznia..."
Sztem arra gondolsz, hogy az államadósság finanszírozói elköltik a pénzüket, és az felszívja a pénzt.
De itt a buli nagyban megy. Ha egy egész zárt rendszert nézel, akkor most a full pénzpuffer mennyisége lett megdobva jegybankokkal karöltve. (pontosabban csak helyben maradt, mert az elértéktelenedő eszközök - ingatlan, ép.-ok - miatt beeső érték lett visszapumpálva) Lehet mérlegfőösszeget növelni, az eszköznek lesz valahol egy forrás oldala. (most a buli végén már az állam áll forrásként, biztos volt ilyen a történelemben, utána elég elhúzódó restriktív időszak jött)
Annyi pénzt rajzolsz, amennyit akarsz. (hitelminősítő haver, állam a jegybanknak haver, jegybank az államnak haver, lobbiérdek és vállalatok haver - ha minden kötél szakad) (De mondom, büntetlenül csak egy ideig, ezt az időtávot meg nem tudni, amint mutatja a történelem is. De előbb utóbb meg kell dolgozni a felesleges pénzmennyiség értékét, mert az csak rajzolva, papíron létezik/létezett/ki tudja meddig fog létezni)
De ha olvasol híreket, látszik, hogy érdekellentét van németo. és bankrendszere között, és az egyes országok között, hogy ki hogy akarja szigorítani a szabályozást.
Szorult államok szigorítani akarnak, szorult bankok lazítani. A tőkebizniszben nyerészkedő államok keresztbe akarnak tenni a megszorult államok szigorítási törekvéseinek (ők leginkább csak szenvedik a pénzmaffia nyerészkedési érdekeit). Meg egy-egy nép a vérmérséklete szerint (tipikus szorgos német, felelőtlen kihaénnem amerikai).Ha meg nincs egységes világszintű szabályozás, akkor úgyis oda menekül a pénz, ahol kevésbé van szem előtt, vagyis megoldás nem lesz.
És csak nagy nyertesek, és nagy vesztesek lesznek.[ Szerkesztve ]
-
attiati
veterán
válasz concret_hp #6530 üzenetére
gyakorlatilag talán mindenhol hiány lesz idén, a gdp pár %ig, azaz kb. 1 évnyi gdp pár %ának alapból van helye
A mérleg: Magán/vállalati szektornál a lufiértékű ingatlan, ép., egyéb vagyonok forrása a bank hitelállománya volt. Ez az érték eltűnt. Erre usa állam kibocsát papírokat, amit a FED vesz meg (ő annyi pénzt rajzol mennyit akar) (a jegybanktörvény ki is mondja, hogy jegybank nem finanszírozhatja államadósságot, ezt kőbevésett szabálynak hittem), és usa a befolyt pénzt visszaadja bankoknak bankmentő csomag keretében, és visszaadja az embereknek.
Mi változott? Semmi. Azon kívül, hogy az értékvesztés "készpénzre" cserélődött az állam terhére. 14k-s DJI lefeleződött, és "pénz" formájában került be a rendszerbe.
És ahelyett, hogy most "egyhelyben" maradnánk hosszú időre, és elkezdenénk végre ezt a pénzfelesleget megdolgozni (amivel eltűnne a fundamentum és a pénzmennyiség közötti különbség), ehelyett ez a pénzmennyiség újra lufit fúj érdekparancsra. Káros, persze annak nem, aki mozgatja. -
attiati
veterán
válasz Flashcash #6534 üzenetére
hja, az is egy jó forgatókönyv
1. árak mennek a pénzmennyiség értékéhez
2. pénzmennyiséget visszaszívják a piacról, ha elmúlik a deflációs veszély, vagy látják az infláció felpörgését. Hát nem tudom. Már a pénzmennyiség visszaszívásának "bejelentésére" újból esni fognak majd az árak. Ez amúgy se biznisz, mert felértékelnék a jegybankok az államadósságokat.[ Szerkesztve ]
-
attiati
veterán
"Az MKB legfrissebb makrogazdasági elemzésében úgy látja, a napvilágot látott konjunktúra mutatók és makrogazdasági adatok megerősítették, hogy a recesszió Amerikában az év közepén véget érhetett. A III. és IV. negyedév határozott, akár a potenciális ütem feletti növekedést hozhat. Elhúzódó kilábalásra számítanak, de nem tartják kizártnak azt sem, hogy a gazdasági stimulus hatásának elenyészésével ismét visszaesik a GDP..."
Szerintem holnap vagy esik, vagy nem és vagy süt a nap, vagy nem, de még ez se biztos
-
attiati
veterán
Gyors kamatemelést sürget Plossner
2009.09.03 12:06Megosztás
A kamatemelési ciklusnak legalább olyan agresszívnak kell lennie, mint amilyen a kamatcsökkentési volt - váli Charles Plossner. A philadelphiai Fed kormányzó szerint a jegybankároknak mindenképpen keménykezűeknek kell lenniük akkor, ha nem szeretnék azt, hogy egy komoly áldozatokkal járó inflációs időszak köszöntsön az amerikai gazdaságra.Plossner a CNBC-nek adott interjúja során hangsúlyozta, hogy a Fed-nek megvannak azok az eszközei, amelyeket szükség esetén bevethet a likviditásfokozó intézkedések semlegesítésére. Kilépési stratégiánk viszonylag egyszerű: szükség esetén elkezdjük visszavonni a korábbi intézkedéseket, és csökkentjük a jegybanki mérlegfőösszeget - mondta Plossner. Ha erre nem kerülne sor, akkor jelentős inflációs nyomás nehezedhetne az amerikai gazdaságra - tette hozzá.
Plossner szerint az infláció egyelőre (a következő néhány negyedévben) nem jelent problémát, később viszont nem kizárt, hogy igen. Az ugyanis, hogy a szükséges eszközök megvannak még nem jelenti azt, hogy azokat sikerül is a megfelelő időpontban alkalmazni. Éppen ezért agresszív kamatemelés kell. A riporter kérdésére válaszolva Plossner elmondta, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a kamatemelésre már idén sor kerül a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy minden azon múlik, hogy a válságból való kilábalás milyen pályát ír majd le.
A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Plossner optimista, az exportvolumen, a készletállomány és az ipari termelés emelkedésében bízva pozitív növekedési dinamikát vár a második félévre.
Ez a lényeg:
"Kilépési stratégiánk viszonylag egyszerű: szükség esetén elkezdjük visszavonni a korábbi intézkedéseket, és csökkentjük a jegybanki mérlegfőösszeget - mondta Plossner"Mert oda most rajzoltak nullákat. Nem a meglévő mérleg eszköz-forrás oldalát rendezgették. Hanem megnövelték... és a forrás oldal terhére nincs eszköz. Sehol.
Csak átkerült a magán/vállalati szektor hiánya, értékpapír, ingatlan... stb. vesztesége a FED mérlegébe. -
attiati
veterán
válasz stangli #6547 üzenetére
Azért kezdem nem bírni őket, mert olyan irónikusan, a szakmát kigúnyolva összegzik utólag, hogy mi történt. Olyan az olvasata, mintha ők megmondták volna előre.
Pedig még csak jóslatokba se bocsátkoznak. (azon kívül, hogy lefelé várnak mindent majd egyszer). De ez a cikksorozat hoz nekik egy pár ügyfelet.
Egyébként hogy lehet a linkhez szöveget írni? Soha nem tudtam.
-
attiati
veterán
válasz stangli #6557 üzenetére
A baj majd igazából pszichológiai jellegű lesz. Első összeomlás megfékezve, de a gond nincs megoldva. Aztán a hirtelen hurráoptimizmusból hirtelen egy újabb világvége hangulatot már nem tudni, hogy hogy kezel a világ. Aztán egy esetleges háborút majd mondvacsinált okokra fognak, de valójában gazdasági eredetű "lesz".
Érdekes, mert 2 embert szoktam olvasni, akik 20 éve aktívan végigkövették a piaci eseményeket (gyakorlattal, és nem munkahelyen), és ugyanúgy a "vég"-et emlegetik.
na mind1
-
attiati
veterán
ezzel tudok azonosulni sajnos
"Bár az általánosan elfogadott szakértői vélemények alapján talán már vége a recessziónak, a hosszú távú potenciális növekedési pályához történő visszatérésre még jó ideig, valószínűleg évekig várniuk kell a szereplőknek. A hihetetlen szárnyalást követően a legtöbb részvénypiac immár a 2003-2007 közötti - akkor jelentős gazdasági növekedés által támogatott - értékeltségi szintek mellett, túlvett tartományban mozog, de a profitkilátások vizibilitása - a bizonytalan időtartamú világgazdasági felépülés miatt - még mindig nagyon alacsony." - hívja fel a figyelmet mai elemzésében Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő részvényportfólió menedzsere.
"Miközben a V-alakú gazdasági felépülés víziója még mindig él, a meglévő és még mindig látható kockázatokkal egyelőre nem foglalkoznak a befektetők. A piac normál, ciklikus gazdasági felépülést áraz, de nem veszi figyelembe, hogy a válságot megelőző esztendőkben kialakult pénzügyi és ingatlanbuborék eltorzította a globális gazdaság szerkezetét: az olcsó hitelek és a mesterségesen felfújt eszközárak túlburjánzó iparágakhoz és globális egyensúlytalansághoz, összességében strukturális problémákhoz vezettek." - emeli ki Pallag Róbert, majd hozzáteszi: "A Kína és a fejlődő világ termel, Amerika és a fejlett világ népessége fogyaszt modell több alapvetése már nem állja meg a helyét. A legnagyobb problémát a túlzott mértékű eladósodottság jelenti, amely a fejlett világban könnyen szakítópróbája lehet az eddigi, "hitelekből korlátlanul vásárolni" címkéjű pénzügyi kultúrának. A feltörekvő piacok bővülő belső keresletére épülő modellváltás a jövő irányát mutatja, de a kereslet és kínálat globális, új egyensúlyának kialakulása még hosszú időt vesz igénybe."
"A pénzügyi rendszer összeomlásának megakadályozása elképesztő méretűvé duzzadó, folyamatos likviditás injekciót igényelt, amelyet a világ vezető jegybankjai és a globális intézmények biztosítottak. A példamutatóan koordinált globális monetáris intézkedéseknek azonban ára van, véleményünk szerint a kialakult likviditási buborék utolsó szakaszához érkeztünk. Az általános nézet szerint gyenge gazdasági környezetben, alacsony kapacitáskihasználtság mellett jó ideig nem kell inflációs veszéllyel számolni, így a jegybankok tartósan alacsony alapkamattal akár évekig segíthetnek a gazdaság újraélesztésében.
Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben ez nem feltétlenül állja meg a helyét, mivel a rendszer strukturális egyensúlyi problémái miatt a korlátlan rövidtávú likviditás csak tüneti kezelés, miközben a tiszta likviditási buborék könnyen gerjeszthet inflációs várakozásokat, majd inflációt, amelyet a gazdasági felépülésbe vetett téves hit és a spekulánsok forró pénzei együttesen támogatnak. Az idei évet jellemző deflációs környezet után jövőre már az inflációs problémák (és annak megoldási módjai) kerülhetnek a figyelem középpontjába." - mondja a Generali Alapkezelő részvényportfólió menedzsere.
A likviditási buborék jellemzői:
• óriási likviditásnövekedés a globális pénzpiacokon
• hirtelen árfelhajtó hatás pénz- és tőkepiaci eszközosztályoknál (tőzsdén jegyzett nyersanyagok, kötvények, részvények), elszakadva a valós fundamentumoktól
• a multiplikátor hatás a széles értelemben vett reálgazdaságra nézve limitált
• a jellemzően vagyonhatáson keresztül megjelenő, fogyasztásra gyakorolt hatás szintén korlátozott
• lefutási ideje rövidtávú, függ a kormányzati és jegybanki döntésektől"A következő időszaknak arról kell szólnia, hogy a jegybankok felismerik a likviditási buborék veszélyeit, de elképzelhető, hogy jövőre megoldhatatlan dilemmával szembesülnek, ha egyszerre kell menedzselniük a vártnál gyengébb növekedési és a vártnál erőteljesebb inflációs kockázatokat. Véleményünk szerint a Fed az optimista befektetői várakozásoknál hamarabb kényszerül likviditáscsökkentő lépésekre (és kamatemelésre), hogy megállítsa az inflációs várakozások (és a nyersanyagárak) gazdaságra gyakorolt káros hatásainak terjedését." - véli Pallag Róbert, hozzátéve: "Összességében a befektetők az előző krízisek utóéletének megfelelő gazdasági felépülést áraznak, miközben a válság strukturális problémáinak megoldási módja még nem látható, s fennáll a veszélye, hogy a reális fundamentális pályától még inkább elrugaszkodó eszközbuborékok alakulnak ki. Ezeknek a nyersanyagpiacokon már látható jelei vannak, de az elmúlt hónapok elképesztő részvénypiaci szárnyalásában is meghatározó szerepet játszottak."
"A jelenlegi környezetben igen óvatos befektetői magatartást tartunk indokoltnak, arra számítunk, hogy bár még egy ideig emelkedő trendben maradhatnak az árfolyamok, inkább előbb, mint utóbb növekszik majd a piacok volatilitása. Az elmúlt hónapokban vásárló befektetők döntő többsége már komoly nyereséget tud realizálni, részben emiatt egy-egy újabb, a várakozásokhoz képest csalódást jelentő információ napvilágra kerülése még az eddigieknél is erőteljesebb kilengésekhez vezethet az árfolyamokban.
A piacot az a remény támogatja, hogy a stimulusok és likviditásfokozó intézkedések segítségével a stabilizálódás után megkezdődik a fenntartható reálgazdasági élénkülés. Várakozásaink szerint ebben csalódnak majd a befektetők, így az év vége felé vagy 2010 elején alapvető változás áll be a globális piaci hangulatban. Javaslatunk szerint a piaci szereplőknek érdemes lehet az abszolút hozamú befektetések felé fordulniuk." - foglalja össze várakozásait a Generali Alapkezelő portfólió menedzsere.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Fotók, videók mobillal
- Motorolaj és szűrő topik
- Ubuntu Linux
- Automata kávégépek
- Az árnyak közül lépett spotfénybe az MSI 16 GB-os grafikus kártyája
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- BestBuy topik
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- EAFC 24
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen