Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • StLui

    veterán

    válasz jjeahh #140542 üzenetére

    Én nem hurrogtalak le egyszer sem, te ellenben nem kevés ironiával poénkodsz sokszor a pályázáson. Én spec mindkettőt szeretem (fiam nem, ezért járunk "többet" bikeparkba, 3x voltunk összesen, a többi mind lift nélküli bikeparkozás, még a János hegynél is van elég sok mászás akkor is ha fogasozol), legutóbb is írtam Hasaggymegnek itt a topicban, hogy egyre jobba szeretem a technikázós mászást. Imádok pl Csóványos NHH kört menni, van fel és van le is, más dolog ha ezen múlik akkor inkább megyek Kamaraerdőre, hogy a fiam is élvezze a bringázást, ahol szintén nincs lift, de ugratósabb a pálya, és max még hárman vannak rajtunk kívül.
    Most vágom a Sölden videót alig van rajta ember rajtunk kívül. Persze kis helyeken mint Kalnica többen vagyunk... a liftnél..., de egy 1km-es nyomon kb 3-6 ember egyszerre összesen!
    Se tőled se Meszestől nem láttam szerintem még single track-es videót, ezért gondoltam, hogy csak olyanokon mentek ami duplanyomos. Ez sem egy agyon épített nyom szerintem (én le sem mennék rajta mondjuk) Ezt csak azért mutattam, hogy nem csak Flow trail-ek (porszívózott, döntött kanyaros) vannak a bikeparkokban, sőt, és milyen tömeg van körülötte! Legtöbb felvonós mind síterepnél, ahol télen sokan vannak, de ez még a látszat ellenére nem az a sport.

    [ Szerkesztve ]

    Könyvelőirodába önállóan dolgozni tudó könyvelőt, bérszámfejtőt keresek Dunakeszire

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz jjeahh #140542 üzenetére

    A pályázásra (parkozásra) azért van szükség, hogy fejleszd a lejtőzési technikádat. Nyilván a veszély benne van minden csapatásban, ugratásban, de a lényege szerintem az, hogy itt épített, karbantartott körülmények között tudsz gyakorolni. Ezt utána tudod kamatoztatni a természetes ösvényeken, terepeken. Természetes közegben sokkal veszélyesebb gyakorolni az ugratásokat, ott már sokkal precízebben kell végrehajtani. Nyilván mindenkinek mást jelent a montizás, és én abszolút megértem a Te álláspontodat is, mert végső soron pont ez a montizás lényege, hogy a természetbe, vadregényes tájakon kalandozzunk. A technika fejlődésével gyakorlatilag folyamatosan változott az, hogy mi tekinthető éppen úgymond a MTB esszenciájának. :) Anno a 90-es években ehhez elég volt egy minőségi, acél vázas, merev villás, vagy max 5cm-t rugózó villás, mai szemmel inkább cross trekking geometriás MTB kerékpár, mondjuk 3 X 7 sebességgel, 11-28-as sorral, kanti fékekkel, de minőségi Shimano szettel. Egy ilyen géppel anno a hegyek császárának érezhette magát a bringás, ma már más szelek fújnak. Én úgy gondolom, hogy jelenleg az igazi MTB, amivel legintenzívebben meg lehet élni magát a MTB-os élményt, az egy közép vagy felső kategóriás, össztelós Trail/Enduro gép, kb. 140-160mm-es rugóutakkal, 12-14kg közötti tömeg mellett, vagy pedelec verzióban ugyan ez. Miért? Miért nem XC? Azért mert a terepek változatosak, számomra az az igazi MTB ami nem korlátoz le, amivel tényleg árkon bokron nagy biztonsággal lehet közlekedni, nagyjából bármerre is visz az utam, nem a bringa lesz a szűk keresztmetszet. Ha ismeretlen terepre tévedek, akkor a bringában marad tartalék, nagyon nem mindegy, akár csak 40km/h tempónál is, ha rámész egy avar alatt megbújó nagyobb kőre, vagy bármire, kisebb-nagyobb gödrökbe, vízmosásokba, akkor nem dob le a bringa magáról, hanem a 140-160-as telók kimozogják, úgymond megmentenek téged egy perectől. Nekem számtalanszor volt olyan szitum amikor a bringa mentett meg, ha XC-n ülök, tuti, hogy nem fogom meg. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy minőségi, modern XC-nek nincs létjogosultsága a vadregényes, igazi MTB élmény kereső felhasználók között, de nyilván sok szempontból lekorlátoz, bizonyos keretek közé szorít, kétszer is meg kell gondolni, hogy melyik utat választod ha jobban bedurvulna a terep. Az mondjuk igaz, hogy gyorsabb fölfelé az XC, (persze ha pedelec Trail/Enduro-val hasonlítom össze, akkor már ez sem igaz) :D de összességében egy modern Trail/enduro gép mindenképpen sokoldalúbb, szerintem jobb partner a vadregényes kalandozásban mint egy modern XC. Függetlenül attól, hogy valaki nem egy vaddisznó lefelé, akkor is sokoldalúbb már egy 120-140-es Trail fully is mint az XC. Amennyit nyersz fölfelé az XC-vel, annál sokkal többet veszítesz a lefelé élményből. A skála egyik végpontja, míg a Trail sokoldalúbb, annyival nem másik szarabbul mint amennyivel jobb lefelé. Én így gondolom. Tehát nagyjából ugyan arról beszélünk, ugyan azt szeretjük, csak én nem akarom magam annyira korlátok közé szorítani, mint Te az XC-vel. És gondolom StLui sem, ezért vett össztelós Trail/Enduro bringákat.

    Más téma.
    Úgy tűnik, hogy végül a zsugorcsöves megoldás lett a befutó a kábel zörgős problémámra. Sikeresen behúztam az alsó csőben futó 4db kábelt 2db zsugorcsőbe. A kijelző és váltó kábelnél könnyű volt, mert csak rá kellett húzni, de a hátsó féket és a dropper kábelét nem akartam megbontani, így ott középen felnyitottam az egyik zsugprcsövet, majd úgy húztam rá a kábelekre, és szigetelő szalaggal, apró lépésenként haladva végig ragasztottam. Feltűnt még a dropper vezetékénél is, hogy talán az is kopoghat ahogy rugózik a váz, így ott marsh guard slaper tape-el körbetekertem a vezetéket egy pár centis szakaszon, így a zörgés ott is kizárva.
    A hátsó váltónak behúztam egy új vezetéket, érdekes, hogy gyárilag ezt 3 szakaszból oldották meg, középen, ahol kibújik a vázból, az alsó forgáspontnál, egy rugalmasabb nokon házzal, de a váltás minősége csapnivaló volt gyárilag, az XT váltókarral, bekapcsolt váltókuplunggal már komoly erő kellett a váltáshoz és pontatlan is volt, kissé zajos bizonyos fokozatokban. Most bekötöttem úgy, hogy végig fut egy vezeték, ég és föld. Valószínűleg gyárilag azért döntöttek a három részes kábel mellett a váltónál, mert a nokon ház nem olyan merev és nem dörzsölte annyira a vázat, de cserébe fos volt a váltás minősége. Arra kell figyelni, hogy legyen fólia a bovden ház alatt.
    Amikor megvettem a Meridát, nem gondoltam volna, hogy ezt is szét kell borítanom, de itt alighanem némi tervezési hiba, átgondolatlanság bejátszott a belső kábelezést illetően. Holnap reggel összerakom teljesen, aztán éles teszt, ha nem sikerült megszüntetnem a rejtélyes zörgő, kattogó hangokat, akkor megy fel az apróra az tuti. :D nem szenvedek tovább, már gyakorlatilag csavarjaira szedtem, meg összeraktam újra, múltkor a forgáspontok, most meg a teljes vezetékelés.

    [kép]
    [kép]
    [kép]
    [kép]

Új hozzászólás Aktív témák