Aktív témák

• #172 shtml őstag WN31RD #156

  2004-07-09 14:15:10 #172

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz WN31RD #156 üzenetére

  ''A társadalmi szabályoknak praktikus okokból viszonylag egyszerűnek és viszonylag könnyen, egyértelműen alkalmazhatónak kell lenniük''
  
  Na igen, lásd pl. PTK, BTK, adójogszabályok stb. Mindegyik egyszerű és könnyen/egyértelműen alkalmazható... Egyébként alapjában véve egyetértek veled ebben.
  
  ''Vagy nem sikerül. Vagy nem teljesen. És akkor nem fog örülni.''
  
  Vagy örülni fog a megmaradt kis életének is. Nincs jogom ezt eldönteni helyette.
  
  De visszatérve az előző gondolatmenetre, nyilván vannak olyan esetek, amikor szép lehetek, de okos nem. Ilyenkor pedig csak egyetlen vezérelvem lehet, mégpedig az, hogy ne okozzak visszavonhatatlan kárt. A megöléssel visszavonhatatlan kárt okozok, az életben hagyással nem - és ez itt a lényeg.
  
  ''Ha úgy döntesz, hogy életben hagyod, akkor ez is benne van a pakliban.''
  
  Értsd meg, hogy - az én erkölcsi elveim szerint - eleve nincs jogom úgy dönteni, hogy nem hagyom életben. Lásd az előző mondatomat a visszavonhatatlan károkozásról. Adnom mindig szabad, de elvennem nem szabad. Ha úgy tetszik, akkor ez számomra erkölcsi imperatívusz, ezért a mindenképpen szó.
  
  ''Az élet biológiai funkció, és mint ilyet szerintem nem érdemes erkölcsi kategóriák részévé tenni. [...]''
  
  A te szemedben talán csak biológiai funkció, az én szememben annál jóval több - mégpedig épp azért, mert nekem csak ez az egy életem van és a cicának is csak ez az egy van. A további gondolatmeneteddel egyetértek (emberi méltóság és önrendelkezési jog) és véleménynyilvánításra képes emberek esetében ezzel nincs is semmi gond. Gond csak ott van, hogy egy cica nem képes az önrendelkezésre -- ám ez messze nem ad nekem jogot arra, hogy én rendelkezzem az ő életével!!!
  
  A legutolsó bekezdésedben írtakkal is egyetértek. A felelősség alól nem lehet kibújni, de ez nem eredményezhet olyan önhatalmú cselekedetet, amellyel visszavonhatatlan kárt okozok másnak. (Persze sok olyan eset van, amikor mindenképpen kárt okozok valamely félnek, de ez nem olyan eset.)
  
  Az is a felelősségtudat megnyilvánulása, ha belátom, hogy egy adott esetben nincs jogom dönteni. A cica esetében pont erről van szó.
  

  A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Aktív témák