- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- ASUS ROG Ally
- A régi node-okra koncentrál a szankciók miatt Kína
- TCL LCD és LED TV-k
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Androidos fejegységek
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Apple notebookok
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Projektor topic
Hirdetés
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
Új hozzászólás Aktív témák
-
inf3rno
nagyúr
Szerintem neked továbbra sem jött le, hogy veled ellentétben én egy általános szabályozásról beszélek, ami nem csak egy-egy gén átviteléről szól.
Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.
Igazából ennek nem sok jelentősége van, ha utána szekvenálják a teljes genomját, és megnézik, hogy mit kutyultak össze. A CRISPR-el meg úgy tudom, hogy már jóval egyszerűbb a dolog, és kevesebb a selejt. Nyilván még így is a többsége selejt lesz, dehát itt tart a biotechnológia ma.
Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.
Természetesen kettős mércét alkalmazok, mégpedig azért, mert mint már említettem általánosságban beszélek a technológiáról veled ellentétben. És bár nem túl nagy a veszélye annak, ha egyetlen jól ismert gént célirányosan ültetünk bele egy növénybe, itt hosszú távon valószínűleg egyáltalán nem erről lesz szó. A másik dolog, hogy keresztezésnél a legtöbb esetben ugyanabból a fajból kerülnek be gének az új fajtába, nem pedig eltérő fajból, és általában az expresszió mértéke lesz valamelyest eltérő. Szemben a csak GMO-val megoldható dolgokkal, amikor teljesen eltérő fajból kerülnek be új gének. A kettő között szerintem te is érzed a különbséget.
Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar.
Nem csak a GMO-val lehet célzottan létrehozni bizonyos tulajdonságokkal rendelkező élőlényeket. Régebben olvastam néhány olyan cikket, amiben előzetesen felmérték, hogy milyen gének kombinációját szeretnék elérni az új fajtában, aztán a "hagyományos módszerrel" tervezetten meg is csinálták. Ha már ennyire szidod a hagyományos növénynemesítést, akkor talán írj róla egy blog bejegyzést, ahelyett, hogy másokkal próbálsz vitát kezdeményezni ezzel kapcsolatban. Legalábbis engem hidegen hagy.
Buliban hasznos! =]