- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
Hirdetés
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
-
Xbox Game Pass [2024] - A májusi lista
gp Az elkövetkező időszakban többek között megkapjuk a Kona II Brume című játékot.
-
Samsung Univerzum: Így ismerhető meg a Galaxy AI bármilyen telefonon
ma A Try Galaxy webalkalmazás kontrollált környezetben mutatja meg, mit tud a One UI 6.1-es rendszer és a mesterséges intelligencia.
Új hozzászólás Aktív témák
-
GombócArtúr
senior tag
a filozófiában nincsenek teljes igazságok. Csak vélemények vannak. Ahogy a való életben is. Csak éppen azt a véleményt tekintik igazságnak, amit a (vitában) legnagyobb pofájú illető, a leghatásosabban tud elmondani. Tudjon hatni, az emberek azonosuljanak a véleményével, (ezáltal támogassák akár támogassák is őt). Ez van a politikában is, ezért van ez a széthúzás. Ezért aljas a média, a birkákat iszonyatosan tudja manipulálni, akiknek nincs saját véleményük, csak másokét szajkózzák.
(talán nem tartozik szorosan a témához, bocs, ez jött ki.)
[Szerkesztve]''Ha meghalok, az angyalok, a dossziém láttán, fejüket csóválják hogy bizony, ez csúnya látvány.''
-
MarKoo
őstag
Nos én se vagyok filozófus, de nemrégiben én is olvastam a kötődésről, így tudok neked egy linket adni. Nem fogsz olyan sok mindent megtudni róla, de jelenleg csak ezzel tudok szolgálni.
Bővebben: link -
nagyúr
Rövidke leszek, kevés az időm.
A kötödéssel (aminek metszete a szeretettel nem üreshalmaz) kapcsolatban kicsit megingatott valaki jópár hónappal ezelőtt.
A racionalitás, az emocionálisnak mondott dolgok racionalizálása életelemem. Időnként határt kell szabnom neki, mert fura módon rendszeresen olyan következtetésekre jutok, amik nem arra mutatnak, hogy akár egy plusz percet is érdemes élve eltöltenem itt. A kötődésről racionálisan gondolkozva szerintem oda jutunk el, hogy egy nagyon mélyre kódolt túlélési ösztönről van szó, azaz ahhoz kötődünk, aki valamilyen módon segít az életünkben - nem fontos, hogy ''objektív'' segítségről legyen szó, tehát olyan kötődések is kialakulhatnak, amelyek kívülről - sőt, belülről... - nézve is illogikusak, a kötődő fél vagy felek számára hátrányosak. Általában viszont ilyenkor (pszichiátriai módszerekkel legalábbis )fellelhető valamilyen mélyben rejtőző félelem, vágy, ami indokolja a kötődés meglétét.
Én szeretném, ha a kötődés, meg a szeretet megkérdőjelezhetetlenül irracionális, vagy legalábbis ''magasabbrendű'' valami lenne, ami nem 100%-ig önzésből vagy ösztönből állna. Nem kell, hogy egyáltalán ne álljon abból, csak 1%-ig ne. Ezt viszont nem lehet bebizonyítani.
Na olvasom tovább azt a forráskódot.while (!sleep) sheep++;
-
tildy
nagyúr
Érezni nem érzem. Kopromisszumokat meg mindig kell kötnie az embernek. Viszont a legjobb társ
[Szerkesztve]"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
nagyúr
Válasszuk ketté azt, amikor valakiben már az igény sincs meg a kapcsolatra, kötődésre, illetve azt, amikor annyira magas a mérce, amit senki - vagy nagyon kevesen tudnak megütni. Persze mindkettő indulhat ugyanarról a pontról, és értem, hogy nagyon hasonló, néha ugyanaz az ok állhat a háttérben - mégis, válasszuk ketté.
A második esetet ismerem egy kicsit, személyesen is, és láttam másokat is. Ez akár barátságnál, akár párkapcsolat esetén előfordulhat. Ennek szerintem fontos komponense a mély - hangsúlyozottan mély, gyerekkorban gyökerező - önértékelési probléma.
.. most ezt abba kell hagynom, épp akkor betegszem le, amikor végre hosszú idő után egy számomra is érdekes téma... de nem tudok itt ülni sokáig.while (!sleep) sheep++;
-
rdi
veterán
Pontosan mit is értesz azon, hogy kötődés?
Mert itt Tyldi(ék) egy másik személyhez való kötődést értették rajta. Csakhogy a fogalom ennél sokkal tágabb (illetve tágabban körüljárható), mert pl. amíg az emberek közötti kötődés racionális (is) addig pl. egy tárgyhoz való kötödés már nem biztos. Mondjuk az ejtőernyős kötődése az ernyőhöz igen csak racionális, legalább is, amíg a levegőben van. Ugyanez a kötődés már mulatságos lehet, amikor már földet ért...
Én pl. ezer szállal kötődöm több ezer valamihez, amik között tárgyak, szokások, élőlények és kiemelten emberek, valamint eszmék és attitűdök vannak. Ha jól értelmezem, egy emberi lét valóságát a kötődéseken keresztül tudjuk a legjobban megismerni.
[Szerkesztve]
Illetve közben eszembe jutott, hogy lehet -e ennek a szociálpszichológiai kérdésnek számítástechnikai érintezése és van: végül is egy relációs adatbázisban is a relációk, az adatok közötti kapcsolatok (kötődések) a legfontosabbak: a vázát alkotják a rendszernek...
[Szerkesztve]Fej! Tor! Potroh!
-
Pala
veterán
én a kötődést valamilyen szinten egy egyszerű emberi ösztönnek tulajdonítom (már ha ilyen értelemben vesszük a szó jelentését), ami abból ered, hogy társas lények vagyunk... nem igazán idevág, és picit a racionalitás felé húz el, de szvsz mint ahogy a matematikában is vannak nem bizonyítandó alapigazságok (axiómák), úgy az életben is jelen vannak olyan elemi dolgok, amelyeket nem kell / lehet / érdemes megmagyarázni, pontos meghatározást adni rá... persze pont ettől lesznek érdekesek..a miértre még nehezebb pontos magyarázatot adni
[Szerkesztve] -
mahatma
aktív tag
A kötődésről nekem a tanultak ugranak be. A kötődésnek három fajtáját tanultuk:
- biztonságosan kötödő
- elkerülő
- bizonytalanul kötödő
Ezeknek a kifejtésétől most eltekintenék, mert a megnevezésük elég jól körülhatárolja őket, mindenki el tudja képzelni. Ami nekem eszembe jut a kötödésről, az önmagunk megerősítése a választott szerelmünk által. Hiszen a kötődés tulajdonképpen egyfajta vonzalom és szerelem után alakul ki, márpedig a vonzalom egyik meghatározó alapja, a másik hasonlósága felénk. Azért kötödünk hogy tudat alatt önmagunkat erősítsük, keressük önmagunkat a másikban.
Hirtelen ez jutott eszembe, bár kicsit fáradt vagyok és nem elég pontos, de később talán...Két hirdetésre jelentkeztem, és mindkét helyen felvettek. Az elsőnek nagyon munkaszaga volt, így a második mellett döntöttem.
-
rdi
veterán
szerintem amiről beszélsz nem feltétlenül értékelendő elörelépés, vagy visszafejlődés stb. kategóriákban. Ebben a kérdésben maradjunk annál az eredménycentrikus erkölcsi értékelésnél, hogy hasznos az, ami a közösség számára hasznot hoz, előre lépés az, amit feljődésnek tekinthetünk, fejlődés az ami haszonnal jár (milyen szép ezoterizmus ) tehát egy emberi kapcsolatokat nélkülöző humanista entellektüel tevékenysége, mivel hasznot hoz a közösnek az előrelépés, míg ugyanez egy félhülye alkoholistánál nem.
Vagyis irreleváns, hogy visszafejleszted emberi kapcsolataidat vagy sem.
:8)Fej! Tor! Potroh!
-
mahatma
aktív tag
azért keresed önmagad, mert csak olyan emberek társaságában érzed jól magad, akik megerősítenek téged, valamennyire közös az ízlésetek.....te sem szeretsz olyan emberekkel lenni, akikkel állandóan különbözik a véleményed
a kötődés és a vonzalom, szerintem nem elválasztható egymástól, és én a vonzalmat erősebbnek tartom, alapjának a kötődésnek.....
túl sok a kérdés vigyázz, azt hiszük hogy egy racionális és törvényeken alapuló világban élünk, ezzel szemben az emberi lény megmagyarázhatatlan jelenségei csak összezavarnak minket, nem tudunk vele mit kezdeni......
[Szerkesztve]Két hirdetésre jelentkeztem, és mindkét helyen felvettek. Az elsőnek nagyon munkaszaga volt, így a második mellett döntöttem.
-
rdi
veterán
Én még azt sem értem, hogy miért keresném magamat saját magamban ?
Ez szerintem nem elsősorban erről szól, hanem arról, hogy kisebb nagyobb csoportban nagyobbak az esélyeink a túlélésre, a számunkra hasznos eredmény elérésre, érdekeink érvényesítésére. Ugyanez a helyzet a szerelmen túli (tehát nem túlfűtött) személyes helyzetekben. Ha valakivel biztonságban érezzük magunkat, akkor ahhoz vonzódunk, ahhoz szívesen kapcsolódunk, kötődünk.Fej! Tor! Potroh!
-
tildy
nagyúr
Szerintem az embernek muszáj több nézőpontból figyelnie mind a világot, mind önmagát. Véleményem az az általad leírt példával kapcsolatban, hogy igen lehet te vagy egyedül a normális, de ez nem ok arra , hogy másoknak azt mond , hogy csak a te értékrended a követendő...
Tudom tudom, én beszélek, mikor... Istenem, én sem vagyok még megvilágosodott emberke, fejlődnöm kell.
pala: ebben a témában semmit nem szoktam kiokításnak venni. SŐt.Nagyon érdekes megfigyelni az emberek reakciót ebbena témában, többek közt a sajátomat is.
MAhatma : de képes. Csak el kell érni azt a szintet aholez tudatosul. Azt a szintet , ahola miértekre az lesz a válasz, , hogy mert ez az élet rendje, így van egyensúlyban a világ.
[Szerkesztve]"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
mahatma
aktív tag
azért érzem, mert egyfajta vonzalom nélkül nem tudunk kötödni (vonzalom alatt ne a szexuális oldalát nézzük), a barátság is vonzalmon alapszik szerintem....ezért tartom erősebbnek
a deviáns magatartást definiáltad, nem abszurd példa....ők tényleg elveszettnek érzik magukat, viszont nem rekednek kívül a társadalmon v. csoportokon, hiszen bármilyen megmagyarázhatatlan, de megtalálják saját közegüket és társaikat, ahol saját értékrendjük szerint élnek, ezt követik......ez is egy abszurd példa, és nem is biztos hogy mindenki így látja
Tildy: hol az a szint egy embernél, ahol képes felfogni a lét értelmét? egy saját magunk által definiált világban élünk, amelyeket azért hoztunk létre hogy legyen fogodzónk.....
mi az hogy ez az élet rendje? és a világ abszolut nincs egyensúlyban.....
[Szerkesztve]
[Szerkesztve]Két hirdetésre jelentkeztem, és mindkét helyen felvettek. Az elsőnek nagyon munkaszaga volt, így a második mellett döntöttem.
-
rdi
veterán
Közösségben (tehát két ember közösségében is) közös érdekek vannak, olyan cselekvéseket folytat a közösség, hogy minden tagjának hasznos legyen. És ez nem negatív folyamat.
A közösség tagja mindíg feladja énje egy részét, fizikailag értelmezve ''beadja a közösbe''.
Ebben most nem vagyok annyira magabiztos, mint az elején, de valahogy úgy működhet a dolog, hogy a csoportban való létezésnek feltétele több is van ezek közül az egyik belső kötődés (nem kötődés kifelé), a másik az egyéni érdek és a közösségi érdek harmonizációja.
Na ebből most az jött ki, hogy a kötődés a közösségi lét alapfeltétele (cementje)
[Szerkesztve]Fej! Tor! Potroh!
-
rdi
veterán
Na ez az ami a legnehezebben valósul meg:
''Ugyanakkor az eltérő vélemény új megvilágítást adhat egy általam ismert dolognak, amiből következhet az, hogy korábbi elveimet átértékeleve teljesen más álláspontra jutok. Találkozik a véleményem egy olyan emberével, aki nekem a szöges ellentétem. ''
ezt a legnehezebb elérni.Fej! Tor! Potroh!
-
mahatma
aktív tag
Persze, ez is igaz részben. ezeket a kapcsolatok és kötödések szétszedése után lehetne csoportosítani,
bizonyos témákban nyilván a vélemények ütköztetése nagyon is hasznos lsd. politika, tehát itt keresheted a tőled eltérő véleménnyel rendelkezők társaságát, viszont nem hinném hogy tudatosan vennéd magad körül egy-egy párt véresszájú fanatikusával, csak azért hátha új nézőpontot tud neked mutatni.....
úgy érzem ebben a topikban mindenkinek igaza van
szerintem, de nagyon szerintem.....az a baj az emberi elmével, hogy nagyon korlátos, tényleg csak a racionálisra tud támaszkodni, lefektetett alapokra, ezeket pedig alattomos módon tudatalatti cselekvésekkel befolyásolja....sokkal több dolgot nem tudunk felfogni, mint azt hinnénk, csak nem merünk belegondolni.....
[Szerkesztve]Két hirdetésre jelentkeztem, és mindkét helyen felvettek. Az elsőnek nagyon munkaszaga volt, így a második mellett döntöttem.
-
rdi
veterán
Én nem látok itt logikai problémát:
egyrészt egy magányos tevékenység nem zárja ki a hasznot a közösség számára, másrészt nyílván vannak egyéni érdekekek (hasznok) is, melyek nem szükségszerűen hasznosak a közösségnek de semmiképpen nem lehetnek károsak.
Nyilván célszerűen különítsünk el két dolgot, vannak a közösség számára irreleváns, semleges dolgok pl. hogy bezárkózol a spájzba és degeszre eszed magad (mindaddig, amíg odakinnt nincs éhínség), másrészt vannak a közösség számára releváns dolgok.
Az irreleváns tevékenységek a közösség szempontjából nem értékelhetőek.Fej! Tor! Potroh!
-
tildy
nagyúr
Mondjuk irracionálisan.
Igazság szerint úgy, hogy nem szabad semmit sem túlbonyolítani , mert akkor nem látjuk a fától az erdőt.
Például miét van világ, miért van ez miért van az.
1. mert ez az élet rendje
2. mert unalmas lenne a világ ha nem lenne semmi.
Persze ezt én sem mindig gondolom így, például ha kerget egy kutya, valószínűleg nem gondolok bele abba a helyzetbe, amikor én ''kergetek'' valakit, azaz a kutya én vagyok.
Pedig, pedig...
[Szerkesztve]"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
tildy
nagyúr
Hát igen... A kígyó a farkába harap effektus.
''A félelem az elme gyilkosa. A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.
Szembenézek félelmemmel. Hagyom, hogy áthatoljon rajtam, fölöttem.
És amikor mögöttem van utánafordítom belső tekintetem, követem az útját.
Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam.''
/Düne - Paul Atreides/
De mondhatám azt is, hogy elég sok helyen ajánlják, hogyha jöna sárkány, nem emgijedni kell tőle, hanem átengedni magunkon.
[Szerkesztve]"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
rdi
veterán
A párkapcsolat megszűnése olyan is lehet, amilyet leírsz, de vannak még más lehetőségek is. Az egyik, hogy visszamenőleg derül ki, hogy az általad a kapcsolatba fektetett érzelmi tőke haszontalan volt és egyoldalú (gyakran derül ez ki csak évek multán), a másik hogy mindkét fél részéről elmúlik az érzelmi töltet (aurousal ? már nem eméxem pontosan) és a két fél
a) befektetés optimalizálásra, B) később minimalizálására törekszik,
a esetében a kapcsolat átalakul, b) esetében lassan megszűnik.
De mindezek a folyamatok csak kémia, vegyészet.
[ Szerelmem Kémia ) ]Fej! Tor! Potroh!
-
finest
őstag
A fizikai világ miatt beszélek cselekedetekről, vagyis, h hatással vagyunk a környezetünkre.
Miért lenne jobb a gondolataink mozgatórugójáról beszélni?
(Én a gondolatokat úgy képzelem el, mint egy zseblámpa fényét egy sötét padláson. A fény ide-oda vetül a sötétben és rávilágít egy-egy tárgyra...nem tudni előre, h mit világít meg és azt sem, h mit világít meg utána. Mozog ide-oda, és így egymástól függetlenül jutnak eszünkbe gondolatok is. Természetesen itt nincs szó a saját gondolatait irányító, Console-féle emberről.)“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
tildy
nagyúr
Jól fogalmaztad meg. Részemről pontosan erről van szó. Minden itt van bennünk.A világ összes jója , és rossza.
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
finest
őstag
-
tomcica
addikt
Jajj,nem azt akartam megírni,hogy miben keressük a teljes boldogságot,hiszen azt mindenben megtalálljuk(hatjuk).Azért írtam,hogy összegezzem a meglátásom és hogy bemutassak egy módját(útját?) annak,hogy még hogyan lehet élni a boldogságot.
A jelenlegi korban ez a szeressük felebarátainkat már szinte nem is él,csak leírtam hogy van ilyen út is.Még mielőtt bekategorizállnál,ami persze úgy is megtörténik,megtörtént,tudnod kell,hogy ez nem valami ultrakeresztény maszlag vagy megváltó szöveg.Az aki úgy éli meg a szeretetet,hogy az nincs egy személyre kivetítve,az attól még úgy is tudja élni,hogy kivetíti egy személyre.(ez visszafelé kompatibilis ) Mondjuk aki csak egy személyt tud kedvelni,”szeretni” az még nem jelenti,hogy ki tud „tágulni” és mindenkit szeretni.(pl: én sem tudom ezt,de attól még beszélhetünk róla) Nem akarnám,hogy az egóink rangsoroljanak,nagyon is értekelem azt az embert aki csak egy embert tud szeretni,sőt néha átérzem azt is aki csak magának él.(ez szinte velünk született,az egó dominál ebben a társadalomban,nincs ezzel gond,csak jó tudni – hogy teljesebben megérthesd,megélhesd a dolgokat)
Mas...
Önzés ez is – érdekes,hogy azt amikor pl: kedvesek,odaadóak vagyunk a partnerünkhöz,úgymond szeretjük.A figyelmünkkel megajándékozzuk arról nem gondoljuk,hogy önzés.Pedig vizsgáljuk csak meg! Ritka az önzetlen „befektetett” figyelem,sokszor igénylünk valamit érte,esetenként hasonló intenzitású figyelmet,energiát,szeretetet,mert mi szeretjük őt.Az az ember aki tényleg önzetlen(ne tessék féreérteni,én nem vagyok még ilyen) az észre sem veszi,hogy nem viszonozták a figyelmét,kedvességét,de ettől még tud 1 partner felé(is) kedves,odaadó,szerettel teli,figyelmes lenni.
A forma mindegy,fontos ami mögötte van,úgy érzem te szeretnél a forma mögé is latni,sőt talán be-be is kukucskálsz oda.
Meg azt se feledjük,hogy bármit is mondunk,teszünk,érzünk a Teljességbe az ellentétpárja is belefér,az is helyes! (ha most azt gondolod,hogy ez nem így van akkor az is helyes )There are two mistakes along the way to Mastery: Not starting it and not going all the way."
-
tomcica
addikt
Úgy gondolom ebben az esetben az elvárom és a kiérdemlem szinte ugyanaz,csak egyik picit agresszívabb egóra vall.Hiszen a kiérdemlem is valahol egy elvárás,elvárom a figyelmét a figyelmemért stb.(attól függetlenül,hogy lehet kiérdemelt az elvárásod a mai társadalmi nomáink szerint) Tapasztalatom (ami ugye azért igen csak rám korlátozódik ) szerint az egónk diktálja azt,hogy így „kiemeljük”,különböző valós és vélt dolgokkal feluházzuk a párunkat,hiszen a mi párunk,mi szeretjük,a csodálatos tüneményünk.Az egó azt diktálja,hogy emeljük ki a többi ember közül,úgymond örvendeztessük meg a figyelmünkkel,kedvességünkkel.Az ilyen esetekben a párkapcsolat nem egyéb egy egyszerű energia adok-kapoknál.(ami azért nem gond,csak jó ha tudunk róla) Amint elfogy a figyelem energia,lankad az érdeklődés,sőt egy bizonyos pont után a kapcsolat nem tartható fenn többet,hiszen az egyik fél több energiát nyer a másiktől,felbomlott az egyensúly.Persze akik benne vannak a történetben ezt így nem látják,nincsenek ennek tudatában(legalábbis sok esetben). Ehhez még hozzáadhatjuk az eddig elnyomott vágyakat,gátlásokat stb. és már bele is bonyolódtunk a párkapcsolat csodálatos világába.....Addig amíg élvezzük ezt a „felnőtt” játékot,addig nincs semmi gond,addig úgy is kell csinálni.Viszont amikor már megelégeltük az egész körforgást,akkor nem árt tudatosítani ezt a dolgot is.Figyeljük meg,ne csak az legyen hogy elvesztünk benne.
Más.....
A kérdés felvetődőtt,hogy mi értelme egy emberrel párkapcsolatot kialakítani,ha a figyelmünk,önzetlen szeretetünk felé is annyi,mint mondjuk egy idegen felé.Számomra erre a kérdésre a gondolat puszta elméleti,nincs tapasztalatom hiszen nem éltem még át.Jobb esetben pár ember felé tudom irányítani a figyelmemet,mondjuk a múltkor röplabdáztunk a bandával,fiúk-lányok kb. 8-9 ember.Vannak közöttük csinos,szemrevaló lányok is,meg nem annyira sportos,de nagyon értelmesek is.A játék közben volt egy pillanat amikor elöntött egyfajta szeretet érzés az egész társaság iránt.Nehéz leírni,mert nem az a fajta volt,ahogy mondjuk a családom felé érzek.A fejem elöntötte az energia,boldog voltam,hogy itt lehetek,hogy együtt vagyunk.Amennyiben visszagondolok arra a pillanatra és valaki megkérdezné más volt-e az a „szeretet”,mint amikor egy lány felé érzek,hát azt kell hogy mondjam még intenzívebb volt.Nem egy egybeolvadt „láva” ez az energia,nem egy nagy általánosság,mindenki felé más és mégis közös,éreztem őket egyenként és együtt is.Gondolom ugyanez létrejöhet még tágabban és akkor akár egy idegennel szemben is érezhető,közben átérezve a különböző dolgait.(nem látsz a fejébe,de finoman érzed a hangulatát,nem csak az alapján ami az arcára van írva,habár valószínűleg onnan is nyerünk információt)
Végigvezetve a gondolatmenetet,úgy érzem van egy olyan állapot amikor mély intenzív szeretetet érezhetünk a párunk felé(és ezt az egónk által magunkkénak-kettőnkének érezzük) valamint van egy tágabb szeretet amely több embert is átölel és óriási boldogságot érzel közben.Amikor az egó többé már nem dominál tisztábban látszik mit is nevezünk párkapcsolatnak.Megigérem,ha le tudom tenni az egóm szorító kötelékét,írok a tapasztalataimról...addig marad az elmélti sík(ami ugye sokszor nem fedi a Valóságot).There are two mistakes along the way to Mastery: Not starting it and not going all the way."
-
Nowhereman
őstag
ha magad alatt vagy, akkor leginkább önmagadat kellene megváltanod, a világ ugysem akar megváltozni. És mondj olyan remek eszmét, amelyet nem tudott volna az ember roszra forditani. Elégedj meg azzal, hogy magadat és a kis környezetedet jobbá tudod tenni, a ''normálisabb'' filók-vallások nem is követelnek mást.
A szexuálpszihológiához nem szóltam hozzá, mert nwem ohajtottam hozzászólni, mert még kisderül, hogy olyan mocskos perverz állat vagyok akihez a karikába a 118-nak kellene kerülnie/még a III. épvezred küszöbén is az tisztán érzelmekből táplált feltétlen hűségen alapulú monogám kapcsolat hive/
a keleti filók - nos nem jobbak a nyugatiaknál/sőt az egzaktságra való kissebb törekvésük miatt támadhatóbbak - de ha ugye nem kell egzaktanak lenni, akkor persze hogyan lehet valamit racionális vitában támadni/, csak valahogy a mi disznóságainkat racionalizáló pontok nem kerültek előtérbe/ehhez ált. dominánsnak kellene lenni/, az meg, hogy bizonyos keleti bölcsek filói milyen destruktivakká váltak a keleten(pl. kondfucionizmus-kina)/akárcsak nálunk is jónéhány/ az valahogy az európában nem tartozik az alapműveltséfghez./mert ugye a müveltségi vetélkedőkben a kinai vagy a japán történelem - hacsak nem újkori - történelmi kérdés nem fordul elő..Utánam a kondenzcsik!
-
-
Gh0sT
addikt
Nah, de jó hogy feljött a topic, úgyis akartam már írni ide...
Ráadásul most egy fél évvel ezelőtti saját postomra válaszolok...
A kötődés (kimondottan a párkapcsolatra vetítve) szvsz önmagunk el nem fogadása. Maga az a folyamat, hogy ''keressük az igazit'' azért van, mert (úgy véljük, hogy):
1. az ember társas lény, tehát szüksége van valakire
2. birtoklási vágy
3. nem vagyunk képesek saját magunk egyedül megélni a ''teljességünket'', úgy gondoljuk hogy KELL mellénk valaki
4. szexualitás
És nem, nem vagyok depressziós, sem negatív, egyszerűen csak jól érzem magam a bőrömben.Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.
-
Nowhereman
őstag
-
horeg
csendes tag
Épp mostanában fejeztem be egy könyvet, ami sokat foglalkozik az ipari társadalmakban a moralitás szerepével, az egyén társadalomban betöltött szerepével, a spritiualizmus és a racionalizmus kapcsolatával, a valóság érzékelésével (olyannyira, hogy a könyv többször a mátrix filmből vett analógiákat használ a jelenkori, illetve korábbi, történelmi eseményeknek a tárgyalása során). A 6. fejezet magát a Bibliát is egyszerre, egymással párhuzamosan elemzi pszichológiai, történeti és spirituális síkon. Gondoltam megosztom itt is, talán lesz, akit érdekel:
https://www.researchgate.net/publication/341575321_Az_elet_faja