Hirdetés
-
Itt az első kép a 2024-es Nokia 3210-ről
ma Idén 25 éves a Nokia 3210, a HMD pedig az ikon májusi visszatértét ígérte korábban.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#33993
macilaci78
nagyúr
Red_Bull
#33992
macilaci78
nagyúr
válasz
Red_Bull
#33992
üzenetére
Egy jó szakember egyszerűen nem tud éhen halni és várólista van a munkájára. Ez lehet asztalos, villanyszerelő, fogorvos, akárki, aki a két kezével dolgozik.
A hátránya ugyanez: leesik lábról, 2 hét ágyban fekvés és az a jövedelmen is meglátszik, esetleg az ügyfélkör is megcsappan.Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!
-
thyeby
őstag
válasz
Red_Bull
#33992
üzenetére
Azt hiszem, macilaci78 ütősen és lényegre törően fogalmazott.
Meglátásom szerint ebben a szakmában az képes jó szakemberré válni, aki szereti, érti a fát, és egyúttal maximalista. Lesz munkája, amíg bírja - de nem lesz annyi pénze, hogy balatoni nyaralót vegyen. Amíg tisztességesen dolgozik, addig tisztességesen meg is él - bár ez utóbbi relatív fogalom.
Minden pályaválasztás előtt álló asztalosjelöltnek azt tudom tanácsolni, hogy jó, ha szerencsét próbál előbb egy mester keze alatt - akár kicsi pénzért, vagy ingyen. Mert akkor beleszagginthat abba, hogy mit is akar valójában választani. És onnan már könnyebb a döntés, és nem valószínű, hogy csalódás lesz a pályaválasztásból.
Sok autószerelő jelölt úgy képzeli el a szakmát, hogy egy versenyistállóban fog fehér kesztyűben az autókkal babrálni. Ám akkor derül ki számára számára, hogy álomvilágban ringatta magát, amikor alá kell bújnia egy teherautónak fagyban az udvaron, és ki kell cserélnie egy indítómotort, aminek a súlya közel tíz kiló, és fél kézzel tartania kell a helyére, míg a másikkal belekapat egy csavart legalább, miközben csorog a nyakába a hideg, lószaros sár. Aki szereti, érti, érzi az autót, az az ilyesmit észre sem veszi, csak a probléma megoldását látja, s nem a b@sztató körülményeket.
Ez van az asztalos szakmában is. Amikor le kell pakolni egy teherautónyi fát úgy, hogy kánikula van, a szellő hordi a fűrészport az ember minden testnyílásába, közben pedig már a második szálkát sem sikerül kihúznia magából, és még nincs vége a pakolásnak, az el fogja riasztani a szakmától azt, akit ezek az ingerek inkább rángatnak, és nem a fa illata, erezete andalítja. Akit erre a szakmára teremtettek, nem keseríti semmi, és csak őt tudja megérinteni a szakma szépsége annak minden kínjával, bajával együtt is. Az még a tűzifából is teremt értéket.Több fa van, mint asztalos!
-
#33997
r.levente75
addikt
Red_Bull
#33992
r.levente75
addikt
-
bim
veterán
válasz
Red_Bull
#33992
üzenetére
Legyél inkább ács! Kihalófélben a szakma ezért sokat lehet vele keresni és nem kell jól felszerelt műhely.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Azért bőven kellenek gépek.Pár napja beszereztem egy Akkus körfűrészt 2 aksi és töltő kofferban. 60-ért teljesen hivatalosan névre szóló számlával regisztráltam 3 év garival. Már nyüstöljük a tetőn. Épp lécezünk amihez jól jön és egész jól bírja az aksi. Gyorsba kiegészítettem egy ilyen csavarbehajtóval hogy legyen értelme neki. A kettő nem volt 80. Tapasztalatokat majd később.
Hiltik mellé kellett ilyen is. -
Speciali
tag
válasz
Red_Bull
#33992
üzenetére
Kezdem azzal, én géplakatosként kezdtem. De aztán jött a rendszerváltás (1990 és utána következö évek),amikor is a vasas szakmának leáldozott. Akkoriban a faipar jobban ment, kitanultam az asztalos szakmát.
Majd vállalkozo lettem, voltak nagyo nagyon jo évek, amikor nagyon sok pénzt kerestem. Élveztem a munkát, jo volt az ügyfelekkel tárgyalni, megegyezni (volt amikor nem), de aztán jött 2008, erre már te is emlékezhetsz talán.Ekkor gazdasági világválság volt (ami szerintem most is tart), és ez nagyban kihatott az én boldogulásomra is. 2011-ben elegem lett a nyüglödésböl, a következö évben elhagytam az országot, Bajorországban vállaltam munkát. Itt vagyok azota is.
Ezeket csak azért irtam le, hogy lásd, mi áll a kérdesedre feltett válaszom mögött : ha boldogulni, pénzt akarsz keresni, akkor válassz egy vasas szakmát. Akár Magyarországon, akár Europa fejlett régioiban, a vasas szakmaval sokkal több pénzt lehet keresni, mint a faiparban.
A mai tapasztalataimmal, ha ura kezdeném, megmaradnék a vasiparban. Az asztalos szakmát meg mint hobbi csinálnám. (egy vasas ember még gépeket is könnyebben készit magának.). De ugye elöre nem lehet látni a jövöt. Viszont következtetni lehet. Akkor a rendszerváltás elött abnormálisan fel volt turbozva a vasipar. Aztán amikor a (valós) piacrol kellett megélni, akkor szinte összeomlott a vasipar Magyarországon. Most viszont, nem láthato elöre semmiféle rendszer vagy modszerváltás, és azt látni, hogy a jármü és gépipar az irány az országban. Az asztalos szakmával viszont sokkal kevesebb jol fizetö munka van. Ha van is, bizonytalanabb a jövö.
Egy asztalosmühely felszerelése nem olcso, de egy vasipari is lagalább annyiba kerül, nem is ez, ami eldönti a kérdést. Hanem a jelenlegi helyzet és a jövökép.
De azt mondom, asztalosnak (is) tanulni érdemes. Tanulni mindig érdemes. Aztán ha ugy alakul, válthatsz még szakmát, gondolom nagyon fiatal vagy. Ha ehhez érzel kedvet, tehetséget, vonzodást, akkor nem azt kell nézni, hogy mivel lehet több pénzt keresni.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
