Hirdetés
-
T Phone 2 Pro - majdnem mindenben jobb
ma Az első körös magentás szolgáltatói telefonok ugyan nem voltak drágák, de sok kompromisszumot követeltek meg. A második generációs páros minden szempontból fejlődött, miközben az árazás maradt.
-
Programajánló: Idén sem marad el a Bacsis-tuning Retró Számítógép kiállítás
ph A kilencedik születésnapját ünneplő rendezvény kétnapos lesz, és június 29-én nyitja meg kapuit.
-
Rejtett díjak, nehéz lemondás: az USA pereli az Adobe-ot
it Nem csak rejtett díjakkal károsítja meg a fogyasztókat az Adobe, de az előfizetések lemondását is megnehezíti – ezért beperelte az USA kormánya.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
Petzval
#3845
üzenetére
Nálam jelentkezett már ez a probléma, korábban írtam is. De nem eneloop-okkal, a hozzászólásom - ill. az azt megelőző kérdés - meg kifejezetten arról szólt. Meg arról, hogy ha netán mégis eneloop-okból állna az a 'legjobb garnitúra', akkor még véletlenül se vegyél hozzá eredeti eneloop gyorstöltőt (MQR06), merthogy annak az árama adott töltendő cellaszámnál fix értékű: kettőnél 1120 mA, egy darabnál pedig 1680 mA. De még négynél is több, mint 500 mA cellánként.
#3846: Tényleg csak végletekben lehet gondolkodni? Ni-xx akkuk esetén messze nem kell a töltésnek 'negyedórásnak' lennie ahhoz, hogy gyorstöltésnek minősítsük. C/10 áram felett már mindenképp gyorsított az eljárás, de a C/2..C nagyságú töltőáram is kifejezetten gyors feltöltést eredményez. Ilyen értelemben a gyorstöltés valóban nem az ördögtől való. A negyedórás viszont tényleg állatság egy NiMH-nál.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Készíteni hétszentség, hogy lehet, mivel az egy szimpla tápegység. Lineár stabilizátorral is megoldható, csak a maximális áramot feltételezve az nagyon pazarló módszer volna (az erős disszipáció miatt túlságosan melegedne az áramkör). Ezért célszerűbb egy univerzális kapcsolóüzemű DC-konvertert alkalmazni, ami szinte egychipes megoldás-t ad, pl.: LM2678-adj.
Mod: természetesen megfelelő csatlakozók is kaphatók, szivargyújtó minden autós- v. komolyabb alkatrészboltban, és az IPC-1L-re szerelt aljzathoz illeszkedő tápdugó (5,5 / 2mm) is beszerezhető, pl. Lomex-kód: 43-06-19.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#3901
üzenetére
"Tehát megfelelő adapter segítségével akkor most tudok nagyobb kapacitású (4,5Ah) akkumulátort az IPC-1L-lel tölteni vagy sem?"
A kérdés azért jó, mert ugye névlegesen 2,8..2,85Ah-s AA-cellák valóban léteznek, márpedig azok töltésekor a bevitt töltésmennyiség normál esetben még laza +40%-os többletnél is bőven több, mint 3Ah (közel 4Ah). Namost a manual sem azt írja, hogy a bevitt töltésmennyiség maximuma a 3000 mAh, hanem a tölthető cellák kapacitásáé. Tehát ha valaki tudja a pontos választ, bedobhatná a közösbe. (Van esetleg biztonsági időzítője az IPC-nek? Könnyen elképzelhető, még ha nincs is leírva, hiszen ez tisztán szoftverből is megoldható.) -
And
veterán
válasz
Petzval
#3903
üzenetére
"Nincs semmiféle biztonsági időzítője minden csatornát -deltaU észleléssel kezel [..]"
Erről - mármint az első feléről - meg is győződtél? Mert az egyik nem zárja ki a másikat
, és ha van egy csöpp esze, nem adja orrvérzésig a töltőáramot, ha épp nem detektál mondjuk egy nap után sem -dV-t vagy 'zero slope'-ot. Jártam már úgy vele, hogy irdatlan sok töltést rakott egy mini ceruzába, de ott nem telt el túl sok idő, egyszerűen nagyon kicsi volt az akku kapacitása, de még belefért a specifikált tartományba. Az meg (az én felfogásom szerint) nem igazán a töltő megerőszakolása, hogy ha egy elektromos paramétereit tekintve teljesen kompatibilis cellát szeretnék vele tölteni (2200 mAh-s NiCd) csak épp nem AA / AAA-méretűt, és csinálok hozzá egy fizikai adaptert. Egy 7..9 Ah-s góliát NiMH persze más lapra tartozik, de egy próbát az is megér, baja se a töltőnek, se az akkunak nem származhat belőle. -
And
veterán
válasz
BullZeye
#3948
üzenetére
"Ez 2 AA elemnél is maradni fog?"
Attól függ, hogy eddig az éjszakai működési időt melyik tényező korlátozta. 1.) Ha a napelemek által gyűjtött energia (és az nem volt nagyobb, mint az egy szem AAA-méretű cellában eltárolható mennyiség), akkor nem lesz változás, hiszen hiába a nagyobb kapacitás, egyben energiatároló-képesség, a nappal betöltött szufla nem lesz több. 2.) Ha viszont az akku kapacitása volt a korlát, vagyis a napelemek ideális esetben nagyobb töltésmennyiséget / energiát szolgáltattak, mint ami a régi cellában elfért, akkor a csere után hosszabban fog világítani éjszaka a lámpa.
Erről egyébként az akku működéskor mérhető terhelőáramának vizsgálatával tudsz meggyőződni: azt írod, elméletileg (kérdés, hogy csak ideális esetre, avagy átlagosan értve) 4 órán keresztül világít a lámpa. Ha ez igaz, a kisütőáram kb. 600mAh / 4h= 150 mA értékű. Ha ennél kisebb, ami gyanítható (hiszen nem éppen power-ledek szoktak lenni ezekben a pilácsokban), akkor a gyakorlatban az eredeti akku sem volt teljesen kihasználva, az 1.)-ben említett eset áll fenn, semmit sem nyersz a cseréjével, ha csak a napelemes töltésre hagyatkozol.
"Szóval kb 3-4x kell a nyár folyamán feltöltenem a 2 elemet ahhoz, hogy amíg sötét van az világítson?"
Ha valóban igaz az a 20mA-es üzemi áram, akkor egy töltéssel ugye 225 óra működésre számíthatsz, vagyis 22 napra, és akkor nem számoltuk bele a napelemből származó töltést. Így 3-4 töltéssel 65..90 napos (napi 10 órás) üzem hozható össze, a nyár meg jó esetben 3 hónapig tart. A plusz töltés ez esetben nem túl előnyös, mert hiába járulna hozzá elméletben a hosszabban tartó - külső töltés nélküli - üzemhez, a folyamatos, napi ciklusú rátöltés sokkal inkább hátrány egy NiMH-ra nézve, mint előny. Memóriaeffektus kialakulásához vezethet, így az akku a névlegesnél jóval kevesebb töltés leadására lesz képes. Li-ionnal esetleg volna így értelme (persze nem egy az egyben cserével), NiMH-val már kevésbé. Egy próbát megér, nyár végén majd beszámolsz a tapasztalataidról
. Töltés nélkül meg hiába ez az elméletileg szép hosszú működési idő, a jelentős önkisülési ráta (főleg a nyári külső melegben) hamar képes leszívni a cellát, LSD-akkut meg lehet, hogy nem kerti lámpába szánnék, ahhoz túl drága.
Mod: a teljes párhuzamos kapcsolást NiMH esetén nem javaslom, még azonos típusú és állapotú cellák esetében sem. A hobbi elektrós topikban erről ugyan vita alakult ki, de vannak olyan akkutípusok, amelyek inkább elviselik ezt (pl. Li-xx), a Ni-xx fajták emlékeim szerint kevésbé (a kis belső ellenállásuk miatt már egész pici forrásfeszültség eltérés esetén is jelentős kiegyenlítő-áram indulhat meg a cellák között).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#3953
üzenetére
"IPC töltő nélkül mivel tudom megnézni az akksikat, hogy még mennyi craft van bennük?"
Az elv egyszerű: állandó áramú kisütés időméréssel és a feszültség figyelésével. Sima passzív terheléssel - lámpa, megfelelő teljesítményű ellenállás - is elvégezhető kisütőáram-generátor helyett, annyi hátránnyal, hogy azzal a kivett töltésmennyiség nem lesz egyenesen arányos az idővel, mivel a kapocsfeszültség csökkenésével a cellát terhelő áram is csökkenni fog. Megméred v. kiszámolod az adott terheléssel várható kisütőáramot, majd egy stopperórával és egy multiméterrel felszerelkezve addig végzed a kisütést, míg a cella kapocsfeszültsége 1V-ig csökken. Ezután összeszorzod a kisütőáramot [mA] (lehetőleg az átlagértékét) a kisütés időtartamával [h], és megkapod a cellában tárolt töltésmennyiséget, vagyis az aktuális kapacitást mAh-ban. A kisütőáramot a névleges kapacitás tizedrésze környékére kell beállítani (vagyis 600 mAh-s akkunál kb. 60 mA-re, pl. 18..20Ω értékű, minimum 1/4W terhelhetőségű ellenállással), mivel a névleges kapacitás szokásosan a 10 órás kisütési időtartamra vonatkozik. Szóval elég időigényes macera, de közel sem lehetetlen. -
And
veterán
válasz
Petykó78
#3956
üzenetére
Nem találtam róla itt túl sok véleményt, de tény, hogy az MQN04 egy alap töltő, mint a neve is mutatja: semmilyen, a kész töltöttségre utaló jelet (-dV, zero slope) nem figyel, a cellákat párban kezeli, hővédelme nincs, a töltés megkezdése előtt kisütni nem tud, és csak egyetlen, gyakorlatilag normál töltést jelentő (250mA-es) áramértéket támogat. Az egyetlen pozitívuma egy 16 órás biztonsági időzítő, de egy 2Ah-s cellánál már jelentős túltöltést okozhat.
Ha odafigyelsz a töltési időre, és a készülék, amelyben az akkukat használod, teljesen kisüti azokat, akkor nem ér hátrány, legfeljebb annyi, hogy a töltési idő hosszúra (kb. 9..10 óra) nyúlik. De ha túltöltöd, vagy eleve sok maradéktöltéssel kezded tölteni ezzel a töltővel (és mint említettem, ez nem feltétlenül a töltő hibája, de az képes ezt a jelenséget korrigálni), akkor bizony sokkal jobban járnál egy normális töltésvég-detektálással és kisütési képességgel megáldott töltővel, amilyen az IPC-1(L). -
And
veterán
Mert az IPC-1L / BC-700 kisütési végfeszültsége 0,9V, addig pedig igaz rá a kisütéskor mért kapacitás. Csakhogy a fényképezőgéped már valószínűleg jóval magasabb akkufeszültségnél bemondja az unalmast, és / vagy a Duracell belső ellenállása is kellően magas ahhoz, hogy nagyobb áramú terhelésnél (mint az optikát mozgató, zoom, meg egyéb motorok működése, vaku töltése, stb.) az akkupakk feszültsége a fényképező limitértéke alá essen. Úgyhogy ebben a jelenségben - legalábbis részben - maga a fényképező is ludas lehet. Az új eneloop-okkal valószínűleg nem lesznek ilyen gondjaid, azok feszültségesése a relatív alacsony belső ellenállás miatt kellően kis érték lesz még nagyobb terhelőáram esetén is.
"Max távirányítóba még jó lesz."
Hát abba (hosszú távon) a legkevésbé, a hagyományos NiMH-k jellemzően magas önkisülése okán. -
And
veterán
válasz
VINIKOR
#3982
üzenetére
"Csak eszembejutott, hogy miért nem gyártanak Lítiumos elem akkumulátort, AA vagy AAA méretben?"
Volt már róla szó: gyártanak (sajnos). Lásd például: [link]. Csakhogy a lítium-ion vagy -polimer akkuk névleges feszültsége a NiMH akkuk háromszorosa. Így nagyon nem jól járunk vele, ha mondjuk négy - belül sorosan kötött - NiMH akku helyére Li-ionokat teszünk, ugyanis a frissen töltött Li-ion telep feszültsége ez esetben közel 17V-os.
#3979: "Mért van az h a multiméter viszonylag pontosan megméri a töltőt, de az elemekre sokszor 5, meg 7 A-s értékeket mond."
Ember, az akkumulátorokat nem zárjuk rövidre!! Tudom, hogy középiskolában mindenki lesz@rta azt a nyomorult fizikát, mikor erről volt szó, de az árammérő műszer egy rövidzár, amelyet áramméréshez a terheléssel sorosan kell kötnünk. Ha elemben, akkuban vagy épp konnektorban úgymond "áramot mérünk", akkor a világon semmi mást nem teszünk, mint rövidzárlatot okozunk. Csak míg egy okos tápegység rendelkezik rövidzár / túláramvédelemmel, a hálózat kismegszakítóval, így azok leoldanak, addig egy szárazelem vagy NiMH akku nem. Utóbbiak ész nélkül kisütőáramot adnak, míg szerencsétlenek bírják (amúgy nagyon szeretik az ilyesmit: kicsivel nagyobb méretben hasonló a jelenség, mikor egy ólom autóakkut véletlenül rövidre zárunk egy villáskulccsal). Az értéket, amit egy akku terhelés nélküli "árammérésekor", vagyis rövidre zárásakor kapsz, csak a cella igen alacsony belső ellenállása, a műszer (ideális esetben szintén nulla közeli) söntellenállása és a mérővezeték saját ellenállása korlátozza.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
pibácsi
#3985
üzenetére
"40-60%-nál nem lehet őket jobban feltölteni."
Ez miből derül ki? Az automata töltő idő előtt leállítja a töltést? Tudható a bevitt töltésmennyiség konkrét értéke? Esetleg a cella túlmelegszik?
"Nincs valami kialakult módszered, hogyan lehet ezeket normálisan megtölteni?"
Hát, a memóriaeffektus egyetlen kezelése a teljes töltés - kisütés ciklusok többszöri ismétlése. Ha viszont a töltés 'nem megy bele', annak más oka kell legyen. Például a töltő -dV detektálása hibázik (volt ilyen Hama - azaz elég gagyi, de legalább nem olcsó - töltőm, amelyik következetesen össze-vissza ideig töltött, néha csak pár percig).
"A memória effektet is kétféleképp írják: egyik, hogy a benne maradó állapotra ha rátöltök, akkor csak a rátöltöttet adja vissza, a másik pedig, hogy a csökkent állapotot jegyzi meg és csak arra enged feltölteni."
Tudomásom szerint az első fele igaz. Az, hogy meddig 'enged feltölteni', eléggé a töltés végét detektáló automatika ügye, ha egyáltalán van olyan. Egy egyszerű (akár időzítéssel sem rendelkező) áramgenerátoros töltőt az ilyesmi nem érdekli, hiszen semmilyen akkujellemzőről nem vesz tudomást, így annál elméletileg sem fordulhat elő, hogy egyszer csak megáll a töltés, és a cella félig lesz töltve. Ilyen töltő esetén az alultöltés egyedül akkor jelentkezhet, ha a cellát idő előtti eltávolítjuk a töltőfészekből. Ha meg sokáig benne hagyjuk, túltöltődhet..
"Már írtam ebben a fórumban, hogy van Varta 15 perces összeállításom is, de ha azonnal egy-két órán belűl nem használom fel, akkor pár nap alatt önkisűléssel teljesen lemerűl."
Ezt mondjuk nem csodálom, olvasgatva a negyedórás töltőkkel szerzett tapasztalatokat. A 4*C árammal történő töltés (általában 1*C felett) egyértelműen egészségtelen NiMH-k esetén.
"Nagyot csalódtam bennük, pedig mindenütt azt lehet olvasni, hogy még egy év mulva is tartják kb. a 80%-ot."
Ez az érték LSD-akkukra igaz, mondjuk 20°C-os környezeti hőmérsékletre értve. A 'negyedórás' akkuk biztosan nem olyanok, sőt valószínűleg inkább az ellentétei. Alacsony önkisülésű kivitel egyébként sem jellemző 2..2,1 Ah kapacitástartomány felett. -
And
veterán
válasz
VINIKOR
#3988
üzenetére
"Hadd kérdezzem, hogy mit okozna pl. egy digitális fényképezőben ez a 17V-os feszültség?"
Ezt hadd ne kelljen megbecsülnöm
. Ugyanis ez teljesen a gép belső tápfokozataitól függ, tervezés kérdése. De mivel egy 4 db. NiMH-akkuval vagy szárazelemmel működő fényképezőt 6V-os tápra terveznek, sejthető az eredmény. Biztosan meg lehet csinálni úgy, hogy bírja (létezik erre megfelelő lineáris stabilizátor vagy kapcsolóüzemű DC-konverter), de nem fogják, hiszen ennyire bolondbiztos üzemre mégsem készülnek fel.
A másik, hogy mint a linkről látható, az az AA-méretű Li-ion akku 750mAh kapacitású. Ugyan a lítium-ionok elvileg kb. dupla akkora fajlagos kapacitás-sűrűséggel rendelkeznek, mint a NiMH-k, azon a típuson ez nem látszik meg: hiába a háromszoros feszültség, ha a kapacitása is nagyjából harmada egy mai NiMH-akkuénak. Ezzel a benne tárolható energiamennyiség nem lesz nagyobb. Pl. 2500 mAh-s NIMH: 1,2V * 2,5Ah= 3Wh, a belinkelt AA-lítium esetén pedig 3,7V * 0,75Ah= 2,77Wh, mint azt ki is számították (Sanyo eneloop: 2,4Wh). Tehát kizárólag a töltés szempontjából járnál jobban vele, mert egyáltalán nincs memóriaeffektusa, viszont saját töltőt igényel, ami biztos nem fog mondjuk kapacitást mérni.. Amúgy a minőségibb digitális fényképezők Li-ion akkut használnak, lásd szinte az összes DSLR-t, de már sok-sok évvel ezelőtt láttam olyan kompaktot, amelyben szintén Li-ion volt (Nikon coolpix akármi), bár természetesen nem mással összekeverhető méretű, hanem egyedi típusú.
#3987: "Ám, a legtöbb oldalon azt látom h a NiMH akkuk 66%-s hatásfokkal rendelkeznek."
Ez felhasználói szinten teljesen érdektelen, ugyanis töltési hatásfokot jelent. Azt mutatja meg, hogy a töltéskor bevitt töltés- (amperóra-) mennyiségnek hány százalékát kapjuk vissza kisütéskor. A cellára írt névleges kapacitás viszont mindig a kisütéskor kapható töltésmennyiségre jellemző, úgyhogy kevéssé érdekes adat, hogy töltéskor ehhez mennyit kell bevinnünk. Ez a töltési hatásfok az akku kémiájára jellemző, úgyhogy NiMH-akkuk esetén nem lesz lényeges eltérés az egyes típusok között, legyenek akár hagyományos, akár LSD-kivitelűek. Li-ionoknál például 99% ez az érték. Mellesleg erősen függ a töltőáramtól: NiMH-k esetén csak a normál 10 órás töltés hatásfoka 66% körüli, ha gyorsítjuk a folyamatot, ennél lényegesen jobb is lehet, akár 80..90% felett. Ez könnyen ellenőrizhető, csak meg kell figyelni pl. egy IPC-1L töltővel frissítés közben, hogy mennyi a kisütött és betöltött (utóbbit refresh-programnál ugyan ki kell számítani) töltésmennyiségek aránya, ha 500 vagy 700mA-es töltőáramot választunk.
"Mért van az h ha 6 elemet sorba kötök, a két szélső nagyon lemerül, a középsők meg szinte egyáltalán nem?"
Ez egyáltalán nem attól függ, hogy az akkucsomag 'szélén' van-e az adott cella: soros körben az áramköri elemeken átfolyó áramérték azonos (hiszen erről szól a soros kötés), ezért lehetnének azok a cellák akárhol, akkor is hamarabb merülnének le. Az oka pedig az, hogy induláskor azok rendelkeznek a legalacsonyabb induló töltéssel (vagyis azoknak a legkisebb a kapacitása), ezért fognak először lemerülni. Rossz esetben a gyenge cellák egy ilyen soros akkucsomagban át is polarizálódhatnak, azaz a feszültségük negatívba fordulhat, hiszen a többi cella még akkor képes lehet elegendő kisütőáram generálására, mikor a gyengélkedő példányok már kinullázódtak.
"Lehetne vmit tenni ez ellen?"
Csak azt, hogy kizárólag azonos kapacitású, típusú és állapotú akkumulátorokat használsz egy pakkban, és pontosan ezért lehet hasznos egy töltő azon képessége, hogy a cellákat egyedileg kezeli: minden cella töltését akkor állítja le, mikor annak megfelelő a töltöttsége. A teljes pakkot egyben (vagy akár két cellát sorban) töltve ugyanis a töltő az egyes cellák állapotát külön-külön nem ismerheti.
"Illetve károsodik akkor egy NiMH akku ha 0.15 V-ig, illetve 0.25V-ig merül le?"
Igen, ez határozottan egészségtelen az akkura nézve, már egész rövid távon is, ha úgy hagyod. Az átpolarizálódás, ami mint említettem, egy soros akkupakkban jöhet létre, az meg főleg. -
And
veterán
"de akksival jóval nagyobb fényerőre képes."
Cserébe valószínűleg jóval kisebb üzemidő várható vele.
"hiszen ez lítiumos, úgy tudom az speciálisabb töltőt igényel."
Annyira speciális, hogy teljesen más. A Li-ion cellákhoz való töltőnek pont annyi köze van a topikbeli NiMH-töltőkhöz, mint az autóakkuk töltőinek.
A PCB-védelem a következőket nyújtja (mint a korábban linkelt weboldalon is látható): túláram-, rövidzár-, túltöltés- és mélykisütés elleni védelem. Ha teheted, ilyen védelemmel ellátott cellát válassz.
A töltő lehet például ilyen: [link], a Vaterán is látni hasonlókat, valamivel olcsóbban.
Mod. #3991: Multiméterrel közvetlenül nem mérhető, mivel olyan műszer (a mérés elve miatt) eleve nincs, amellyel csak rámérsz az akkura, és egy pillanat alatt megmutatja a kapacitást, mintha csak a feszültséget mérnénk. A mérési módszer (idő- és kapocsfeszültség mérés, valamint árammérés vagy konstans kisütőáram-generálás) kicsit bővebben a #3954-ben. Az IPC sem valami 'csodaműszer', pontosan ezt csinálja, csak extraként összeszorozza az eltelt kisütési időt az árammal, így neked mAh-ban indikálja a töltést, azt nem kel külön számolgatni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A Li-ion akkuknak is van önkisülése, természetesen. A wikipedia szerint ez szobahőmérsékleten kb. 8% / hónap, ami kábé negyede a nagyobb kapacitású NiMH-cellákra jellemző 1% / nap értéknek. Ennél kellemetlenebb jelenség a lítium-ionokra jellemző - minden egyéb tényezőtől független, használaton kívül is bekövetkező - végleges kapacitásvesztés (nem önkisülés!), amely szobahőmérsékleten kb. 20% / év, és csak féltöltöttséghez közeli állapotban és alacsony hőmérsékleten való tárolással csökkenthető jelentősen.
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#3996
üzenetére
(Az utolsó mondat helytálló, bár a C/10 nagyságú töltőáramnál kisebb áramértékeket inkább kerüljük, mert már átmenetet képeznek a csepptöltés irányába, és túlságosan hosszú ideig tart velük a folyamat. Az 1,4-szeres szorzó pedig - mint többször esett róla szó - nem egy kőbevésett érték. Azért is írtam, hogy viszonylag könnyen ellenőrizhető egy IPC-vel, mert észrevehető, hogy gyorsított töltésnél valóban kevesebb 1,4-nél a veszteségi tényező /ami ugye a töltési hatásfok reciproka/. Én is úgy tapasztaltam, hogy AA-eneloop esetén - bár ez jelen esetben mindegy - 500mA-es töltőáramnál nem nagyon haladja meg a bevitt töltés a 2,2Ah-t, pedig a kisüthető még jóval a specifikált minimum felett marad. Tehát gyorsított vagy kifejezetten gyors töltésnél 1,4 helyett csak legfeljebb 1,1..1,2-szeres a beviteli többlet. Az eneloop adatlapja szerint a C áramú, vagyis 2A-es gyorstöltés kb. 57..58 perc időtartamú, ami - feltéve, hogy a specifikált minimális 1900 mAh kapacitást valóban vissza is kapjuk - 1-hez nagyon közeli töltési hatásfokot avagy veszteségi tényezőt jelent.)
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#3999
üzenetére
Jobban teszed, hiszen hamarabb befejeződik a töltés
. Ezen felül eleve kár volt túlmisztifikálni ezt az egész töltési hatásfok dolgot, ugyanis nem sokat számít: ettől nem lesz jobb vagy épp rosszabb egy akku teljesítőképessége. Ez nem egy atomerőmű, hogy cél legyen a jó hatásfok elérése. Jó esetben annyi töltést kapunk vissza, amennyi rá van írva a cellára, innentől kevés gyakorlati haszna marad ennek a jellemzőnek. Bennünket csak az érdekel, hogy a specifikált töltést a megadott névleges feszültség közelében (másképp fogalmazva: a névlegesen tárolható energiamennyiséget) visszakapjuk, a hatásfok meg legyen a töltő és a töltési folyamat problémája. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#4006
üzenetére
Ez kémia, amihez pedig - be kell vallanom
- nem nagyon értek. Ha jól tudom, a töltési (coulometrikus) hatásfok 1-nél kisebb volta abból ered, hogy a bevitt töltésnek (adott ideig folyó töltőáramnak) nem a teljes hányada fordítódik arra a kémiai átalakulásra ([link]), amely "visszafelé" majd biztosítani tudja a kisütőáramot, vagyis a generátoros üzemet. Ezért is jellemző annyira az akku kémiai felépítésére. A melegedés más kérdés: egyrészt már többször említve volt, hogy a töltési- és az energetikai hatásfok nem teljesen ugyanaz, előbbi mindig magasabb értékű, mint az utóbbi, a töltésmennyiség feszültség nélkül még nem jelent teljesítményt (a Li-ionok 100% közeli coulometric efficiency értéke sem azt jelenti, hogy a töltéskor bevitt energiát majd' teljes egészében visszakapjuk kisütéskor, a töltésmennyiséget viszont közel igen, csak kisebb feszültségszinten). Másrészt a melegedés ugyan sok tényezőtől függ, mégis egy adott cellánál a töltési folyamat végén (mikor a cella már nem bír több energiát 'elraktározni') sokkal inkább jellemző, mint korábban, ekkor már szinte az összes bevitt energia hővé alakul. Végső soron ez a megnövekedő belső melegedés okozza a cellafeszültség állandósulását és esetleges visszahajlását (0 dV és -dV).
"Mert eddig én azt gondoltam, hogy azt elmelegítjük, viszont ha nagyobb töltőáramú töltéskor javul a hatásfok, akkor az pont ellent mond ennek [..]"
Na ez az a pont, ahol az elmélet és a gyakorlat eléggé ellentmond egymásnak. Az 'elmelegítés' itt azért nem jön szóba, mert még mindig a töltési hatásfokról beszélünk, nem az energetikairól. A neten elérhető források szinte egyöntetűen arról írnak, hogy a töltési hatásfok a töltőáram növelésével csökken, csak épp a tapasztalat ellentmond ennek: lásd a gyorsított töltéskor bevitt töltésmennyiségeket, a sokszor belinkelt eneloop adatlapot (2A-es árammal készített töltési karakterisztika, 1 órás időtartamnál hamarabb befejeződő töltéssel és 400mA-es kisütésnél mégis kb. 1900mAh visszanyerhető töltésmennyiséggel), ill. azt a tényt, hogy a C/10-nél jelentősen kisebb töltőáramot szinte 'örök időkig' rajta lehet hagyni a cellán, az nem hogy túltöltődni nem fog, de még rendesen feltöltődni sem (gyakorlatilag szinten tartásra, csepptöltésre elegendő).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Típusszámot ugyan nem írtak, de kinézet alapján a kompernass oldaláról beazonosítható, hogy a TLG 500 A1 típusról lehet szó. (A szerver elég sokszor internal server error üzeneteket dobál, szóval türelem..). Hasonlít a KH-968-asra (és kissé a KH-980-ra), specifikációban is. A töltőáram nem állítható, darabszámtól függ: 1-2 db.-nál 1000mA, 3-4 db.-nál pedig 500mA, és ez sajnos mérettől független, ami AAA-hoz azért nem túl előnyös, de még gyengébb AA esetén sem. Amúgy cellánként kezel, -dV-t támogat, tud kisütni (kérdés, hogy mennyi ideig, mert ez pl. a 980-as típusnál erősen időlimitált funkció volt), és frissíteni, de ezek a módok kézzel nem választhatók ki.
Azokra a Tronic-márkájú (átcímkézett?) akkukra meg kíváncsi vagyok, mivel a normál kivitelű típusaik finoman szólva elég gagyik voltak. Igaz, elég olcsón mérték azokat. -
And
veterán
válasz
BullZeye
#4011
üzenetére
Csak annyit írtam, hogy "azok" (a hagyományos kivitelűek) nem épp csúcsmodellek, de azért elég olcsók is. Konkrétan 275 forint nem pénz egy AAA-méretűért még akkor sem, ha csak egy évig tart, az eneloop meg ugye legfeljebb szürke importból és nagyobb darabszámban olyan olcsó. Az elvileg alacsony önkisülésű típusokra meg tényleg kíváncsi vagyok, főleg a nagyobb méretűekre.
-
And
veterán
válasz
#59816064
#4013
üzenetére
"nem sok az egy kicsit, szemben a gyárival ami 250mA"
Ez így nem igaz: van olyan, ami (ugyan egyetlen cellát) 1,68A-rel tölt, de még kettőt is 1,1A feletti árammal, és az is gyári, konkrétan az MQR06 gyorstöltő. Tehát AA-méretű eneloop-ot nyugodtan lehet gyorsítva tölteni, az IPC-1L által választható nagyobb áramértékek - 500 és 700 mA - meg sem kottyannak neki. A lényeg, hogy lehetőleg olyat válassz, amely külön kezeli a cellákat, és képes a töltés megkezdése előtti kisütésre. Ha ezekre ügyelsz, elég hosszú ideig lesznek normálisan működő akkujaid, az eneloop-ok is meghálálják (a kapacitásmérés, frissítési képesség, választható áramérték ugyan hasznos funkciók, de ebből a szempontból nem jelentenek túl sok többletet). Jó ár/érték arányúak például: BC-500, IPC-1L. -
And
veterán
Miért, valahol ezt írták? Az eneloop egyetlen különlegessége, hogy az önkisülése lassú (na jó, a belső ellenállása is eléggé alacsony a mezőnyben), de más tekintetben magán viseli a NiMH-kémiájú akkuk jellegzetességeit, mivel mégis csak egy NiMH. Természetesen lehet tölteni teljes kisütés nélkül is, de ha mindig a lehető legnagyobb kapacitást szeretnénk a memóriaeffektus helyett, akkor nem érdemes.
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#4030
üzenetére
"viszont van olyan elem, ami 001mAh, ez micsoda?"
Hát, ha ezt is Full jelzés után írja, akkor szintén kukagyanús.
"Jah, és hogy írja ki, hogy 1900mAh? Hisz csak 3 számjegy van .."
Nem: három és fél digites, mint egy szokásos olcsó multiméter. 1999-ig mAh-ban indikál, felette Ah-ban. -
And
veterán
válasz
BullZeye
#4032
üzenetére
Ha a legelső kisütés után írt annyit, akkor akár érthető is lehet, hiszen előfordulhat, hogy a kisütéssel indító frissítés megkezdésekor az a cella teljesen le volt merülve. De ha már egy teljes töltés is megvolt, és úgy is csupán 1 mAh lett a rákövetkező kisütött kapacitás, akkor kidobhatod.
Ha 500mA-es töltésnél az akku nem melegszik, és sosem töltöd túl, akkor legfeljebb annyi hátrányt szenvedhet, hogy mondjuk (hasraütés!) 1000 ciklus helyett 800 lesz a várható élettartama, adott kapacitáscsökkenés mellett. Az esetek nagy többségében egy átlagos felhasználónál viszont amúgy sem a túl sok töltés-kisütés szokott végezni a NiMH-akkukkal. Ne felejtsük el, hogy 500mA a mai cellák esetén egyáltalán nem számít extrém töltőáramnak. A 15..20 évvel ezelőtti 500mAh-s NiCd cellák biztosan gyorsabban degradálódtak volna ettől, de a mostani NiMH-k esetén ez csak C/5..C/4 töltőáram-nagyságrendet jelent. -
And
veterán
válasz
Dluinet
#4037
üzenetére
(Emlékeim szerint mindegy, hogy a csepptöltés-e az aktív, mikor ránézünk, mert akkor is a töltés kezdete óta eltelt összes időt mutatja. Tehát ha tudjuk /feljegyezzük/, hogy mikor kezdtük el a kisütési programot, akkor az aktuális időpontból kivonva a töltési időt, megkapjuk, hogy mikor fejeződött be a kisütés. Vagyis kiszámítható a kisütési időtartam, azzal pedig a kisütött kapacitás is, feltéve, hogy tudjuk, mekkora kisütőáramot állítottunk be a program indításakor /utóbbi a csepptöltő áramból akár utólag is kikövetkeztethető, mert a csepptöltés értéke nem fix, hanem a fő töltőáram függvénye./)
#4038: a fentiek értelmében kiszámítható, de ehhez tényleg célszerű kerek időpontban indítani a kisütést. Ha kisütés helyett elsőre frissítést választasz, akkor még az a plusz előnyöd van, hogy az első és a második kisütés vége között az elsőre kiszedett töltésmennyiséget láthatod a kijelzőn. Vagyis 100mA-es terhelőáramnál (amihez 200mA-es töltőáram párosul) és 800mAh közeli kapacitásnál nagyjából fél napod van arra, hogy leolvasd az akkuban gyárilag meglévő, elsőre kisütött töltésmennyiséget.
Az pedig, hogy hány mAh-t tud az akksi, nem ugyanaz, mint hogy gyárilag mekkora töltésmennyiség van benne. Utóbbi például sokkal kevésbé lényeges, mint az előbbi, amely érték bármely frissítés végén leolvasható.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#4051
üzenetére
"Ha meg a beletöltött időt mutatná legalább ki lehetne számítani, hogy milyen belső ellenállása van."
A belső ellenállás meg hogy a csudába' került elő a töltési idő kapcsán? Abból nem tudom, hogy lehetne kiszámítani (szerintem ugyan sehogy, de ez is csak egy vélemény), viszont a belső ellenállás meghatározása egyáltalán nem bonyolult feladat. Adott terhelőáramnál meg kell mérni a cella feszültségesését a nyugalmi állapothoz képest, a belső ellenállás pedig e két érték hányadosa lesz: Rb= dU / I.
#4055: Párszor már elmélkedtünk e topikban a csepptöltés káros hatásairól, és arra jutottunk, hogy olyan nincs, az IPC által adott áramnál legalábbis biztosan elhanyagolható. Az más kérdés, hogy a csepptöltés egy LSD cella esetén valószínűleg felesleges.
Ha 7,5k-ért láttad az IPC-t, akkor vedd meg ott, mivel a hivatalos forgalmazónál ugye közel 9 ezerért kapható. -
And
veterán
Már csak abban reménykedek hogy terhelés alatt rosszak az elemek és ejtik a feszt. Csak üresjáratban tudják a 1.46 voltot.
Az üresjárási feszültség valójában semmit sem mond el az akku állapotáról, teljesítőképességéről vagy épp belső ellenállásáról (na jó, ha azt látjuk, hogy <1V, akkor kijelenthetjük, hogy az a cella lemerült, de ez egy ritka egyértelmű eset). Szóval igen: a rossz állapotú akkuk bizony jelentősen képesek leejteni a kapocsfeszültségüket terheléskor, a szárazelemek pedig még jobban. Erről szól a belső ellenállás. Az elemeknél a merülés jellege amúgy sem hasonlít az akkukéhoz: elemeknél nincs stabil kapocsfeszültség, amely kisütés közben rövidebb-hosszabb ideig állandósulna. -
And
veterán
"Kérdés hogy a Voltcraft IPC-1L mennyi idő alatt tölti fel...."
Töltőáram függvénye. Mondjuk 500mA-rel 5..5,5h alatt, a 2000mAh-s típusokat egy jó órával gyorsabban. Amúgy a 2,5Ah-s fajtánál valamennyit feláldoztak a híresen alacsony önkisülésből, ha jól tudom.
"Mi a különbség a IPC-1 és a BC-900 között?"
Gyakorlatilag semmi. -
And
veterán
Lásd: eneloop.info. A 'sima' (HR-3UTG/A/ ill. HR-4UTG/A/) eneloop-ok a faq szerint eredeti töltésük 85%-ra sülnek ki egy év alatt, 75%-ra 3 év alatt. Az XX powered (HR-3UWX) típus viszont 75%-ra fogyatkozik egy év alatt, mindezt 20°C-os környezetre értve. Mod.: én sima eneloop-on mértem 86% maradéktöltést fél év után, egy nem éppen hűvös panellakásban.
Ha az 5 órás töltés hosszúnak számít, akkor tölthetsz 700mA-es árammal is, úgy alig 3,5..4 órás időtartamra számíthatsz. Vagy beszerzel nagyobb áramú töltőt, például sima IPC-1-est.
"Az igaz hogy az Enelopok nem melegszenek töltés közben?"
Hát, ha 1-2 éves, 2500 mAh kapacitású Energizer-ekkel hasonlítom össze, akkor tényleg nem. Előbbiek 500 mA mellett is képesek voltak annyira túlmelegedni, hogy a töltő hővédelme működésbe lépett. AA-s Eneloop-oknál fél amperen ilyen jelenségnek nyomát sem vettem még észre.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#4071
üzenetére
"BC-900-nak van egy gyermekbetegsége miszerint jó pár példány szénné égett töltés közben"
Ha ez valóban igaz, és nem csak 1-2, valószínűleg hibás példányt érint, akkor én ezt nem gyermekbetegségnek nevezném..
1.) Az akku nem megy tönkre valami romlandó élelmiszer módjára. Máshogy igen: belső kristályosodás, melegedéstől bekövetkező belső nyomásnövekedés, átpolarizálódás, mélykisütés meg hasonlók miatt. De ezek nagy részét a karbantartás (másképp: a jó töltő és az odafigyelés) hiánya szokta okozni. Ezért a klasszikus értelemben vett szavatossága valószínűleg nincs. A megadott ciklusszám is eléggé elméleti érték, a gyakorlatban a töltések, de főleg a kisütések módja sosem egyforma, egy csomó tényező változik a felhasználás során.
2.) A #4056-ban említettem a mérési módszert.
3.) Végigfuttatod a frissítést, és ha a kapacitás a névlegeshez képest drasztikusan csökkent, akkor kuka. Akkor is, ha a töltését használat nélkül vagy keveset használva is feltűnően hamar elveszti.
4.) Ez nehezen összerakható infó. Milyen értékekről van szó? Kisütési kapacitásokról, ugyanazon a cellán? Amúgy persze illene állandó értékűnek lennie, de ha például a töltés végének detektálása nem sikerül pontosan, a bevitt töltésmennyiség is változhat, így a kisüthető is. Eneloop-okra is megadják (1C áramú töltésnél) a feszültség-visszahajlás értékét (-10mV), de én olyat nem vettem észre műszerrel, csak állandósulást, zero slope-ot.
Mod: +1.) Biztos, hogy a töltőddel minden rendben van ? Ez már a sokadik furcsaság, amit azzal kapcsolatban írsz. Mi az, hogy "500mAh"-val? Az amperóra töltésmennyiség, a töltő pedig áramot szolgáltat. Tehát fél ampert tol még bele 30 percig, avagy plusz 500mAh töltéssel lesz több benne fél órával (ami lehetetlen, 1A-es töltőáramot jelentene) a Full kijelzés után? Töltőáramra olyankor mit ír ki?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#4074
üzenetére
Jól értem, hogy feltöltött (de legalábbis bizonytalan állapotú) cellákra töltés tesztet indítasz? Mert az a program tényleg rögtön tölteni akar. Namost ha az IPC már az akku behelyezésekor azt írja, hogy Full, annak az az oka, hogy a kapocsfeszültsége eléggé magas, mondjuk >1,4V (a pontos értéket nem tudom, de annyira nem is lényeges).
Tehát: teszt-módot lehetőleg teljesen kisütött cellákon végezz! Igen, tudjuk, hogy IPC-vel vagy azzal ekvivalens töltőkkel ilyen állapot nehezen hozható létre, mert hosszú távon mind a négy program töltéssel fejeződik be. Ettől még fullos, vagy használható állapotú (azaz nem lemerített) akkun tesztet indítani ugyanolyan, mint ha az épp teletöltött akkura ismét töltést nyomnál. Az ilyesmi pedig nagyon kerülendő. -
And
veterán
válasz
BullZeye
#4076
üzenetére
Mi az, hogy 'névleges' töltöttség? A kapacitás lehet névleges, hogy abból mennyi a valós, azt megtudod egy refresh után. De a pillanatnyi / aktuális töltöttség miért érdekes annyira?
"De a végeredményenben (mAh) miért számít, hogy teljesen feltöltött az aksi, vagy sem? Úgy értem full-ra tölti, aztán kisüti és méri a kisütés időtartamát."
Nem számít. Azt értsd meg, hogy egy teletöltött akkura nem indítunk újra töltést! A NiMH-akkuk nem rendelkeznek határozott töltési végfeszültséggel, így a töltő ismét a -dV-t vagy a feszültség állandósulását fogja keresni, ha rátöltesz. Mivel azt egy feltöltött cellán újraindítva nehezen találja (ha egyáltalán), az a minimum, hogy az adott akku túltöltődik. A hővédelem vagy a biztonsági időzítő leállíthatja a folyamatot, de az már nem az igazi. Hogy olyankor nem lesz pontos töltésmérés, az meg hétszentség. -
And
veterán
válasz
csusza`
#4099
üzenetére
Az a baj, hogy a meglévő töltőidről lényegében semmit nem árultál el. Az, hogy milyen márkájú, önmagában semmitmondó. Ami számít: támogatnak-e bármilyen túltöltésvédelmet (-dV, időzítő, hővédelem), tudnak-e kisütni a töltés megkezdése előtt, és hogy mekkora töltőárammal - esetleg többféle választható értékkel - dolgoznak. Ha mindegyik ugyanolyan, "bedugom a konnektorba, oszt' tölt ameddig otthagyom, de amúgy is jó soká lesz kész" típusú vacak, akkor igen, illene egy új töltőt beszerezned.
-
And
veterán
válasz
csusza`
#4101
üzenetére
Az eneloop-pal semmi baj, AA- v. AAA-méretben a legjobbak között van (másban meg sajnos nem nagyon létezik). AZ MQN-04 viszont pontosan olyan töltő, amilyet említettem egyetlen értékelhető többlettel, biztonsági időzítővel, lásd legutóbb a #3957-ben. Azzal - úgy tűnik - még mindig remekül meg lehet téveszteni a felhasználókat, hogy "gyári" töltőt javasolnak hozzá, pedig semmi különleges nincs benne. Igaz, annyiba is kerül. Ha hosszú élettartamot szeretnél az akkujaidnak, mindenképp egy kicsit okosabb töltőt válassz. Természetesen az alap töltők is használhatóak, de lassúak, buták, nem biztosítják a megfelelő kezelést, ezért hosszútávon mégis 'drágák'. Egy egérhez végül is elmegy, de gyakoribb használathoz, digit fényképező mellé mégis inkább egy olyan típust választanék, amelyet csak egyszer kell megvenni. A három meglévő töltőd árából már valószínűleg simán kijött volna egy olyan, így meg borítékolható, hogy előbb-utóbb lesz majd egy ötödik (stb.) töltőd is
. -
And
veterán
válasz
csusza`
#4102
üzenetére
- GP PowerBank Nite-lite: teljesen buta, 220 / 85mA-es (AA / AAA), cellákat párban kezelő, semmilyen automatikával vagy extra képességgel nem rendelkező töltő.
- GP PowerBank 3: tudásra majndem, mint az előző, de 18 órás időzítője van. Cserébe még lassabb, 130 / 52mA-rel tölt, ami nagyjából semmire sem elegendő. Egy 2Ah-s ceruzát jó egy nap alatt töltene fel (ha a biztonsági időzítő nem állítaná le már 18 óra eltelte után). Ezért a mai akkumezőnyben nagyjából semmire sem használható.
A harmadik szinte biztosan nem egy konkrét típus, elvégre Sanyo NiMH-töltőből van jónéhány fajta.
A hosszú távon elfogatható töltők kb. a Voltcraft BC-500-as típusnál vagy hasonlónál kezdődnek. Nagyjából 7k-ba kerül, de ez alatt csak olyanokat lehet találni, amelyeknél túl sok kompromisszumot kell kötnöd. Tényleg nem kötelező, csak ha nem szeretnél a továbbiakban is néhány évente egy-egy vacakot venni. A jófajta akkuk mindenesetre hosszabb távon is 'meghálálják' a gondoskodást. -
And
veterán
"Viszont lehetőleg a leglassabban töltse, az akkuk kímélése miatt."
Ez inkább ne legyen szempont. A nagyon gyors töltés (<1h) valóban kerülendő, de attól nem lesz jobban kímélve egy jobbfajta (értsd: LSD) akku, hogy állandóan fél napokig töltögeted, mondjuk 3..4 óra helyett. Szerencsére az IPC-1(L) többféle töltőáramot is támogat, úgyhogy Dluinet javaslatát nyugodtan elfogadhatod. -
And
veterán
Közel fél év állásidő után végzett kisütési teszt a #2993-ban. Ok, a kisütőáram 'csak' negyed amper értékű volt, és nem mértem belső ellenállást sem, de mivel sokáig a névleges 1,2V felett maradt a kapocsfeszültség, ezért valószínű, hogy nem növekedett - jelentősen - az eneloop-ra jellemző körülbelül 40 mΩ-os érték fölé.
-
And
veterán
Szinte pontosan erre a kérdésedre ment a válasz a #3989-ben: soros körben az áram állandó, vagyis a legkisebb induló kapacitású cella fog a leggyorsabban lemerülni (ill. ha a másik kettő által adott feszültség továbbra is elegendő a terhelés működtetéséhez, akkor 'negatívba fordulni', vagyis átpolarizálódni). Ugyanezért nyilvánvaló, hogy a két egyforma kapacitású ugyanúgy fog merülni. Az adott idő alatt kisütött töltésmennyiség mindháromnál azonos marad. Ezért a kérdés maradjon meg elméleti síkon, a gyakorlatban mindig azonos kapacitású (lehetőleg ugyanolyan típusú és állapotú) példányokat használjunk csak egy sorosan kötött akkukat tartalmazó csomagban.
[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#4134
üzenetére
Az akku akkor kezd el jelentősen melegedni, mikor már teljesen feltöltődött, és nem tud több energiát elraktározni a belső kémiai átalakulás által. De abból, hogy túl nagy töltésmennyiséget viszel be, még nem következik, hogy ez a nagy belső ellenállás miatt történik. Túltölteni bármilyen állapotú és belső ellenállású NiMH-t lehet, és az melegedéssel jár, ha a cellával amúgy minden rendben van.
Amúgy zavaró, hogy továbbra is sokszor kevered az áramot a töltéssel. -
And
veterán
Rövidzár = nulla ellenállás. Egy rövidzáron a legkönnyebb áramot áthajtani, hiszen 'nem áll ellen' az áramnak. Így pedig teljesítményt sem fog disszipálni (mivel nem alakul ki rajta feszültség az átfolyó áram hatására), tehát egyáltalán nem tud melegedni. Egy okos töltőt mondjuk épp ezért nehéz vele átverni, mert ha észreveszi, hogy hiába folyat rajta áramot, a kialakuló kapocsfeszültség 0 volt lesz, így jó esetben hibásnak detektálja. Az IPC például bizonyos feszültség alatti cellákra "null"-t ír, így a rövidzárra is.
#4136: Ok, sorry, a "sok amper megy bele" kifejezést adott esetben az áramra értetted, nem a töltésmennyiségre. Az áram az, amit töltő átfolyat, de a töltésmennyiséget 'tölti bele'. Viszont a nagyobb töltőáramtól nem lesz nagy a belső ellenállás, vagyis ebben a formában nincs ok-okozati összefüggés. Úgy igaz, hogy egy nagyobb belső ellenállású cella fokozottabban melegedik végig a töltés folyamán (bár ez észrevehetően inkább extrém áramoknál jelentkezik), a folyamat végén elinduló erős melegedést már a túltöltés okozza. -
And
veterán
Attól tartok, hogy ha lesz is olyan, az nem NiMH akku lesz, így az elmélkedés összevethető azzal, hogy nem érdemes vennünk mai autót, digit fényképezőt vagy számítógépet, hiszen ezek fogyasztása, teljesítménye és tudása a jövőben gyártott típusoknak csak a töredéke lehet
. Nem valószínű, hogy a közeli jövőben lenne olyan NiMH, ami 3 Ah feletti kapacitással rendelkezne és érdemes volna majd be is szerezni. Ha meg nem NiMH lesz (lásd például az AA-méretű Li-ion cellákat), akkor úgysem lesz jó hozzá az IPC.
Mod.: egyébként többen írták, hogy a 3 Ah limit (elsősorban?) a kijelzésre vonatkozik, ezért pl. a mai csúcskapacitású - ami ugye nem feltétlenül jelent csúcsminőséget is -, valamivel 3 Ah alatti cellák töltésénél is problémás lehet a bevitt töltésmennyiség indikálása. Ettől függetlenül lehet, hogy simán fel tudja tölteni a nagyobbakat is (ki is lehet próbálni C- vagy D-méretű cellákkal a csatlakoztatás megoldása után), csak épp a kapacitás kijelzése nem lesz velük tökéletes.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Dluinet
#4162
üzenetére
(Ehhez kapcsolódik: egyébként valaki már kipróbálta élesben, hogy mi történik 2,99 [Ah] felett a kijelzéssel? Hiszen 3+1/2 digiten is ki lehet írni a legfeljebb 9.99-et, ha már 2 Ah-n túl amúgy is csak 10 mAh a kijelzés felbontása. Van erről közvetlen tapasztalat? Ez ugye tisztán szoftveres játék, azt meg simán módosíthatják néha a gyártók.)
-
And
veterán
válasz
csinibá
#4170
üzenetére
"Kérdésem az lenne, mekkora árammal töltsem, illetve süssem ki a pakkokat, hogy a maximumot hozzam ki belőlük."
Nincs abszolút tökéletes töltőáram-érték, többféle is szóba jöhet: normál NiMH esetén mondjuk C/10..C/4 tartomány, ha nem melegszik, akkor esetleg kicsit nagyobb is lehet. Alacsony önkisülésű típusoknál - a Recyko is olyan - néhanapján akár 1C is lehet, ha nem észlelsz túlzott melegedést töltés közben. A kisütésnek ugye normál töltéskor csak annyi szerepe van, hogy a töltés a teljesen kisütött állapotból induljon, ezért a terhelőáram konkrét értéke ilyenkor kevéssé lényeges. Ha a készülék mér kapacitást, akkor túl nagy kisütőáramot nem érdemes beállítani, mert a névleges kapacitás C/10 áramú kisütésre vonatkozik, azt jelentősen túllépve a visszakapható töltésmennyiség csökkenhet.
"Illetve azt kérdezném, hogy van benne olyan opció, hogy "delta peak" érzékelés
Erről tudtok valamit, milyen értékre kellene állítani?"
Miért, mire lehet állítani? Általában a -dV nem módosítható paraméter. NiMH esetén alacsony töltőáramoknál nem is feltétlenül jelentkezik visszahajlás (helyette csak a 'nulla meredekség' észlelhető), pakkban pedig csak teljesen együtt futó, azonos állapotú cellák esetén van értelme vizsgálni (ami persze egy bonthatatlan akkupakk esetén az élettartam elején még biztosan teljesül).
#4169: Tényleg, ezekről a papíron csillió mAh-s NiMH-ceruzákról még hányszor kell leírni, hogy nem valódiak?![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
And
veterán
Itt az adatlapja: [link]. Sok mindenben (pl. töltés módjában, magasabb névleges feszültségben) emlékeztet a RAM-cellára, de mégsem teljesen olyan. Eléggé határozott feszültsége van, vagyis a Ni-xx akkukhoz hasonlóan van olyan feszültségtartománya (1,6..1,7V), amelyet a kisütés során viszonylag hosszú időn keresztül tart. A kapacitása sajnos kevesebb, mint a szokásos NiMH-celláké, csupán 1,4..1,5Ah körüli, így energiatöbblettel a magasabb kapocsfeszültség ellenére nem rendelkezik azokhoz képest. Továbbá az adatlap (bölcsen
?) homályban hagyja az önkisülést (bár az a RAM-celláknál nem rossz) és a megélhető ciklusok számát (ami viszont RAM-nál elég gyenge, és erősen függvénye annak, hogy alkalmanként milyen mélységig sütjük ki). A DC belső ellenállásával sincs gond, a görbék alapján kb. 40..50 mΩ körül lehet, ami például az AA-méretű eneloop-okra is jellemző. -
And
veterán
válasz
csinibá
#4178
üzenetére
"Csak bólints, ha így van :-)"
Így van, de nyugodtan gyorsíthatod, 2..3-szorosára is, LSD-típusnál még tovább. Ha van benne hővédelem, úgyis 'megfogja' az akkut, akkor annál a típusnál legközelebb kisebb töltőáramot állítasz be. A C/10 áram nagyon lassú, nem mindig van lehetőség a kivárására, de tényleg nem vesztesz vele semmit, ha ezt valamelyest növeled.
"Már csak abban nem vagyok biztos, hogy 4-es pakk esetén valóban 4-el kell e szoroznom, vagy a pakkra más szabály érvényes-e."
A pakk cellái szokásosan sorosan vannak kötve, vagyis a névleges feszültség Ni-xx esetén 4x-es, azaz 4.8V, a mAh-ban mért kapacitás pedig az egész pakkra ugyanannyi marad, mint ami egyetlen cellára igaz. A tárolható energiamennyiség: E= C*U [Wh], ahol C a kapacitás amperórában, U pedig a pakk névleges feszültsége voltban. Azaz a soros 4-es pakk töltéséhez ugyanannyi áram kell, mint egyetlen cellához, de a közben kialakuló kapocsfeszültség négyszeres lesz.
"Közben megtaláltam a Delta peek értékeket: (NiCd alapértelmezett: 12mV, NiMH alapértelmezett: 7mV)."
Ez a 'delta-peak' a -dV helyett inkább inflexiós pontra utalna (azt a pontot jelenti a feszültséggörbén, amelynél az emelkedési sebességnek maximuma, vagyis a görbének inflexiós pontja van), de ehhez nem tartozik paraméter, mivel - ahogy a neve is mutatja - ez valóban a változási csúcsot jelenti. Persze egyáltalán nem biztos, hogy a gyártó is erre gondolt, és nem a -dV-re (feszültség-visszahajlásra), mivel konkrét értékek is rendelhetők hozzá. Tény, hogy a NiCd-akkuk -dV-je nagyobb, így határozottabban detektálható, mint a NiMH-celláké, amely a töltőáramtól függően el is maradhat. Soros pakknál viszont eléggé egyformáknak kell lennie a belső cellák állapotának a -dV detektálásához, mivel ha ez nem igaz, akkor hiába csökken egyetlen cella feszültsége, ha a többi növekedése még 'elfedi' azt, így az egészet vizsgálva nem biztos, hogy észrevehető lesz a jelenség. Első körben hagyd default értéken e paramétereket. -
And
veterán
"Pedig az 1.5V igen egészséges lenne minden elektronikai cuccba."
Miért is? Ha egy berendezés fel van készítve akkumulátoros üzemre, akkor eleve úgy tervezik, hogy 1,2V névleges feszültségű ceruzákról is működjön. A digit fényképezők ugye ez a kategória, de az intelligens készülékek szinte mind ilyenek.
"mert 1,0V alatt mint a nyeletlen balta, úgy esik a feszültség 0,9V-ra, pár másodperc alatt."
Ugyan nem én voltam, aki ezt írta neked, hanem Dluinet de igaza van. Ha nem is másodpercekről van szó, hanem percekről, az 1V alatt kisüthető töltésmennyiség nagyon minimális.
"Ezt nevezzük kisütésnek? Az 1V illetve a 0.9V a névleges 1.2V feszültségnél 80%-os töltöttségnek felel meg!!!!!!"
Ez természetesen abszolút nem igaz! Az akkumulátorok (bármelyik) kisütési karakterisztikája nem lineáris, a feszültség egy adott tartományban eléggé stabil marad, ez benne a jó. Nézd csak meg, az elmúlt néhányszor tíz hozzászólásban is többször volt likelve ilyen karakterisztika, vagy épp akku adatlap. (A kondenzátor az az állat, amelynek feszültsége lineárisan csökken, ha a terhelőárama konstans.)
"De ha a teljes "túlcsordúlt" feltöltöttség 1.33V-ot nézve sem kapunk kis százalékot.Még mindíg 70% felett vagyunk."
A fentiek következményeként ennek sincs értelme. A NiMH akku feszültségéből a töltöttség (vagyis az adott pillanatból indítva kisüthető töltésmennyiség) nem állapítható meg egyértelműen! Egyedül szélsőséges esetben tudható, pl. 1V kapocsfeszültségnél a maradék kapacitás biztosan kisebb 1%-nál, a töltéskor kialakuló végfeszültség pedig bár nem határozott érték, simán 1,5V fölé emelkedhet. A cellagyártók szokásosan 1V-os kapocsfeszültség-határig merítve határozzák meg a névleges kapacitást, tehát a gyártók szempontjából egy 1V-os NiMH konkrétan 0%-ra van kisütve, de pl. az IPC-1(L) 0,9V-ig merít, amivel még néhány tizedszázalék (!) kinyerhető (lásd a korábbi eneloop-teszteket), bár a legtöbb okos készülék amúgy sem működik 1V-os cellafeszültség alatt. -
And
veterán
válasz
tomcsi23
#4188
üzenetére
Köszönjük! Abban persze továbbra sem lehetünk biztosak, hogy ez nem szoftverfüggő-e. Már csak egyetlen kérdés marad: miért van ráírva a hátuljára, hogy "AA / AAA Accus 300 ~ 3000 mAh"? Lehet, hogy a válasz ez: úgysem találsz nagyobbat! Vagy ha igen, akkor az átcímkézett bóvli
. -
And
veterán
"Mi az a felső feszültség érték ami még normálisnak mondható? Ahol az akku még nem károsodik biztosan? (vagy hol számít már a töltő hibájának az, ha töltő viszi fel túl magasra az értéket)"
Mivel a NiCd- és NiMH-akkunak a sokszor mantrázott szöveg szerint nincs határozott töltési végfeszültsége (ólomnak, Li-ionnak és -polimernek, RAM-cellának meg a nemrég felhozott Powergenix-féle 'Super Z' akkuknak ellenben van), a töltés végén maximális kialakuló kapocsfeszültség több tényező függvénye. Ezek nagyjából: töltőáram, akku állapota (belső ellenállás), hőmérséklet. Az eneloop adatlap szerint pl. 1C töltőárammal szobahőmérsékleten is 1,6V felett van a csúcsérték, de 0°C-on - a tölthetőség alsó hőmérsékleti határán - már nagyon közel van az 1,7V-hoz. Frissen töltött cellákra bizonyos feszültségérték felett az IPC-1L teletöltöttséget ír akkor is, ha kiveszed, majd újra behelyezed azokat azt a töltőbe.
"Egy NI-MH akkunál hol van az az alsó feszültség, ahol egyértelműen kimondható, hogy lemerült?"
A korábban írtak és a gyártók szerint (lásd az adatlapot és a #4195-ben belinkelt görbéket) 1V tekinthető a kisütött állapotnak, ami alá már nem nagyon szabad meríteni a cellát, de a benne tárolt energiatartalom ilyenkor már amúgy is elhanyagolható.
"Mert az olvasatod alapján (ha jól értelmeztem) ha egy akku a "névleges 1.2V"feszültség alá esik az már merült állapotnak számít. Jól értem?"
Nem egészen. A kisütéskor kialakuló kapocsfeszültség ugyanúgy többtényezős függvény, mint a töltéskor mérhető. Ezért igaz az a szintén rengetegszer említett tény, hogy csupán a (különösen a terhelés közben mérhető) kapocsfeszültségből nem állapítható meg a töltöttség állapota egy Ni-xx akkunál. Nézzük ismét az eneloop kisütési görbéit (adatlap): ha extrém kisütőárammal (2C-vel azaz 4A-rel) terheljük, az 1V-os határig kisüthető kapacitás még mindig elég jelentős, kb. 1750 mAh lesz, de a cella feszültsége már nagyjából 200 mAh kisütése után 1,2V alá csökken. Ez pedig a kisüthető kapacitásának mindössze <12%-át jelenti. 1C (2A-es) áramnál ez az arány a görbe szerint kb. 66%, C/5-nél pedig már 90% feletti. És ezek nagyon jó értékeknek számítanak, mert ennek a típusnak valóban elég alacsony a (konkrétan ezekből a különböző áramokon felvett kisütési görbékből számítható) belső ellenállása. Más, hagyományos, esetleg már elhasznált celláknál a belső ellenállás növekedése miatt ez az 1,2V felett kivehető töltésarány sokkal rosszabb, mégsem jelenthető ki, hogy 1,2V-on a NiMH akku lemerült. Az 1,2V a kisütéskor jó esetben mérhető, hosszabb ideig állandósult állapotot jelenti, azért hívják névleges feszültségnek. A nagyobb belső ellenállás okozza azt a jelenséget, amelyet már itt a topikban is többen leírtak: hiába mér az IPC a névlegeshez közeli, 2Ah-nál bőven nagyobb kisüthető töltésmennyiséget némelyik hagyományos, nem alacsony önkisülésű akkura, a fényképezőgépek sok esetben mégis jóval kevesebb (töredék) ideig használhatóak csak vele, mint pl. eneloop-pal, amelynek a kapacitása épp csak eléri a 2Ah-t. -
And
veterán
Az itt elvégzett tesztek szerint nem igazán, pedig a töltést nem 1, hanem 2A-rel végezték. Igaz, "csak" 100 teljes töltés-kisütés ciklust zavartak le. Ha az akku nem károsodik a megnövekedett hőmérséklet, belső nyomás, mélykisütés vagy egyebek miatt, akkor C/2 áram egy LSD-nél nem számít extrémnek. A kapacitás a megélt ciklusok számával így is, úgy is csökken, a nagyobb töltőáram talán valamelyest gyorsabb degradálódást okoz. A belinkelt teszt szerint az eneloop esetén száz durva ciklus után az átlagosan kivehető töltés legfeljebb 30mAh-val (< 2%-kal) csökkent. Nyilván normál C/10 áramú töltéssel is csökkent volna valamennyit, de ez így sem jelentős.
-
And
veterán
Ja, mindenesetre ugyanúgy az sem jelenthető ki, hogy az 1C-vel való töltés biztosan károsítja az eneloop-ot. Meg azt sem tudhatjuk belőle, hogy hány százalékos a gyári hibás cellák előfordulása
. Ez nem erről szólt. Azt hiszem, így is eléggé sokatmondó, hogy az LSD-akku kapacitásának csökkenése átlagosan 1,7%-os volt, ugyanazon gyártó hagyományos gyártmányánál pedig 6,8%.
, és ha van egy csöpp esze, nem adja orrvérzésig a töltőáramot, ha épp nem detektál mondjuk egy nap után sem -dV-t vagy 'zero slope'-ot. Jártam már úgy vele, hogy irdatlan sok töltést rakott egy mini ceruzába, de ott nem telt el túl sok idő, egyszerűen nagyon kicsi volt az akku kapacitása, de még belefért a specifikált tartományba. Az meg (az én felfogásom szerint) nem igazán a töltő megerőszakolása, hogy ha egy elektromos paramétereit tekintve teljesen kompatibilis cellát szeretnék vele tölteni (2200 mAh-s NiCd) csak épp nem AA / AAA-méretűt, és csinálok hozzá egy fizikai adaptert. Egy 7..9 Ah-s góliát NiMH persze más lapra tartozik, de egy próbát az is megér, baja se a töltőnek, se az akkunak nem származhat belőle.
. Töltés nélkül meg hiába ez az elméletileg szép hosszú működési idő, a jelentős önkisülési ráta (főleg a nyári külső melegben) hamar képes leszívni a cellát, LSD-akkut meg lehet, hogy nem kerti lámpába szánnék, ahhoz túl drága.
. Ugyanis ez teljesen a gép belső tápfokozataitól függ, tervezés kérdése. De mivel egy 4 db. NiMH-akkuval vagy szárazelemmel működő fényképezőt 6V-os tápra terveznek, sejthető az eredmény. Biztosan meg lehet csinálni úgy, hogy bírja (létezik erre megfelelő lineáris stabilizátor vagy kapcsolóüzemű DC-konverter), de nem fogják, hiszen ennyire bolondbiztos üzemre mégsem készülnek fel.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
