Új hozzászólás Aktív témák

• #211 t1 addikt

  Új Válasz 2007-08-06 11:46:00 #211

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  t1

  addikt

  Hősök : Angyal
  
  Brash:
  Értem semmit, mindig csak én másokért
  Értem a semmit, értem, hogy én tegyek, de nem kapom a választ
  Csak így lehetek jó, így lehetek veletek őszinte
  És mégis hazug, saját szememben gyenge ember
  Mikor azt mondom, hogy most nem jó, én vagyok a fasz
  Mikor azt mondom, legyen elég, '' te csak hajtsál, paraszt''
  Mondod, legyintesz rám, szedjem már össze magam
  Benn marad mélyen, hallgatok, elnémulj szavam!
  Talán így jobb lesz, nem tudom, talán nem, leszarom
  Ezeken gondolkozni nem szánalom, ezeket így érzem, vállalom
  Mert mikor szükség van valakire, olyankor sosincs ott
  Mikor elmondanám valakinek nem mondhatom
  Ilyenkor írom ezeket a sorokat, melyek beszélnek helyettem
  Ilyenkor folyik a tinta, mint a vérem az erekben
  Ilyenkor egy kicsit szar , de tudom ezt dobta a gép
  Ilyenkor elmennék veletek angyalok, ilyenkor elmennék én
  
  Mentha:
  Azt álmodtam tegnap éjjel, hogy eljön értem
  De csak egy rémálom volt, ezért
  Reggel csalódottan ébredtem, menekültem
  Próbáltam futni álmomban, de nem léphettem
  Hát mit tegyek, ha a préda megint én lettem
  Régen ezen még nevettem, ma már azon küzdök, hogy maradjak életben
  De kérlek bújj elő a belsőmből,
  Mert nem látlak az ólomszürke felhőktől
  Pedig gyönyörű ahogy repülsz a távolba,
  Mint mikor a viasz a gyertyára ráolvad
  Megtalálhatsz, hogyha bárhol vagy bátor vagy
  Kár hogy csak álom vagy, egy része a mámornak
  Várom az angyalt, hogy eljöjjön hattyúként
  A szárnyad borítson be gyapjúként
  Az égbolt víztengerén a csend mereven ég,
  Nekem is ezt dobta a gép.... ez már elkezdődött rég
  
  Eckü:
  Kajakra unom má' az egészet, az enyészet martalékává
  Fogok válni, ha nem lesz valami változás
  Mert ez megint ugyanolyan volt akár a többi
  Ma is azt kaptam, mint tegnap; tudom hogy holnap mi fog jönni
  Már a könyökömön jön ki... kéne vízpart meg fény
  Futnék el innét, repülnék angyalként
  Fújnék egy nagyot, itt nem szólnak bele, nincs tilalom
  Azt csinálok, amit akarok, mert itt ezt dobta a gép
  Ez szép, meg elképzelt, meg idilli, de tetszene
  Ha a megszokásból kivetkőzve hirtelen, meg egyszerre
  Jönne a más, akár egy áldás, égi fuvallat
  Mi meghozza az újat, mindig szebbet mindig jobbat ja...
  Figyelj, lányok táncolnak a holdfényben
  Itt örökké nyár van, erről álmodtam oly régen
  Gondok nélkül nyújtózkodom el a habokban
  Erre vártam évek óta, most meg titokban
  Az édenkert a földre költözött, kihúz a csávából
  Adott egy esélyt, hogy a hétköznap fogságából
  Akár egy rab kiszabaduljak és ez megérte,
  Mert egytől egyig igaz volt az angyal meséje
  
  Joeker:
  Angyal, kérlek vigyél el messze
  Vidd el a lelkem azért, hogy bele ne vesszen
  A szemétbe; inkább forrassz bele a zenémbe
  És maradjon is ott, ameddig az élő ember uralja az egészet
  Háború után henyészet, vizes lepel után merénylet
  Az erőszak már erény lett
  Kiégett szavak perzselnék az újabb tavaszt
  Mint a meggyötört szülő, ki irányítaná a kamaszt
  Angyal, hívlak téged
  Gyémánt ajkaiddal súgd meg nekem hogy mit tegyek kérlek
  Csalódottan kelek, még csalódottabban fekszem
  De már bele nem betegszem
  Megszokás a jelszó, és a kőszív, ami felszólít: '' ne bízz meg másban''
  Sem az anyádban, apádban, a pajtásban vagy a barátban''
  Érzelem nélküli érdekkapcsolat helyett
  Inkább lemondok jogomról
  Nem leszek önző
  Mint a hasznot bebörtönzők
  megőrzöm magam és a hitet
  Miszerint az élet mindent kimerített belőlem
  Érzelem nélküli érdekkapcsolat helyett
  Inkább lemondok jogomról
  Nem leszek önző
  Mint a hasznot bebörtönzők
  Megőrzöm magam és a hitet
  Miszerint az élet mindent kimerített belőlem

Új hozzászólás Aktív témák