Új hozzászólás Aktív témák

• #37 neduddgi aktív tag neduddgi #36

  Új Válasz 2005-08-09 21:23:58 #37

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  neduddgi

  aktív tag

  válasz neduddgi #36 üzenetére

  Ui2.: A kőzetek anyaga mondjuk vitatható, de a 550 millió évvel ezelőtti dátum nem. A kén és a foszfor tengerekbe jutása nemcsak éghajlati, hanem erős vulkáni tevékenységgel is magyarázható, de a sótartalom növekedése már nem.

  1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

• #39 vati senior tag neduddgi #36

  Új Válasz 2005-08-10 13:01:21 #39

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vati

  senior tag

  válasz neduddgi #36 üzenetére

  1. ''foszilita'' = fosszília ékes magyar nyelven,
  A ''földtörténet'' szót és a földtörténeti időszakok neveit (mint pl. a kambrium) a magyar terminológiában kisbetűvel írjuk.
  
  2. Fejből nem tudom megmondani, van-e kőzettani bizonyíték a kambrium előtti tengerk só-, kén-, és foszfortartalmára, de kézenfekvőnek tartanám hogy van (csak 1-2, kambrium előttre korolható evaporitos üledékelőfordulás kell hozzá...)
  Az érdekelne, honnan vetted ezt az 1/4-es prekambriumi sótartalmat. Honnan jöhetett ez ki? Hol publikálták?
  Szárazföldek mindig is voltak, hol egy darabban, hol nem. Ha tudsz bizonyítékot egy széttöredezésre 500-550 milló éve, az jó, akkor már előttünk áll egy teljes ciklus: széttöredezett, összeállt, majd újra széttöredezett a Pangea, és ez csak a földtörténet utolsó 5%-a.
  Semmi okot nem tudok, ami miatt régen kevésbé lehetett volna sós az óceán. Pl. a kénforrások (vulkáni működés) ugyanúgy megvoltak, esők ugyanúgy leestek (mállás, sóbevitel) sőt, legjobb tudomásom szerint pont az az érdekes, hogy miért nem lett már nagyon korán nagyon sós a világóceán?
  
  A biomassza nem tudjuk, hány milliárd éve fejlődik robbanásszerűen. Elég érdekes dolgokat találtak prekambriumi rétegekben is (ediacara-fauna) ami fejlett élővilágra, ököológiai rendszerre utal - csak éppen jól fosszilizálódó szervetlen váz nélkül.
  A kambrium időszaknak csak annyi a jelentősége, hogy -evolúciós változás révén- ekkor ''találta fel'' az elővilág (egysejtűektől fölfelé) a mészvázat. Ez pedig prímán tud fosszilizálódni, így fosszíliákon alapuló rétegtan, korolás a kambriumtól fölfelé van. Alatta nincs lelet -csak néhány kivételes lelőhely, szilárd váz nélküli lények lenyomatával-, mert nem éltek szilárd vázú állatok. (pl. kőzetalkotó menniségben mészvázú egysejtűek) Persze már mindent lehet korolni radioaktív bomlásos módszerkkel, de régen csak a fosszília volt. A ''kambriumi robbanás'' azt jelenti, hogy ez előtt nincsenek fosszilis leletek, ez után óriási tömegben vannak. ''Mintha'' minden akkor alakult volna ki hirtelen a semmiből. De ez a fajta kambrium-prekambrium lehatárolás tkp. önkényes, a tudomány régi állapotát tükrözi.
  Amiért mégis érdekes lehet, hogy ettől kezdve komoly mennyiségű légköri CO2 tudott megkötődni karbonátok formájában a tenger fenekén.
  Ezt a geokémiai szemszögű földtörténetet is tárgyalják tankönyvek, a szerző nem jut eszembe - talán ''környezeti kémia'' vagy ''geokémia'' a címe.
  

  Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Új hozzászólás Aktív témák