Új hozzászólás Aktív témák

• #31 vati senior tag neduddgi #25

  Új Válasz 2005-08-04 12:17:07 #31

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vati

  senior tag

  válasz neduddgi #25 üzenetére

  A topikcímet tekintve kissé off, csak azért reagálok rá, nehogy rögzüljön sokakban a butaság. (véletlenül, ezt tanultam az egyetemen)
  
  Ezek a katasztrófaelméletek megalapozatlanok, nemlétező rejtélyekre adnak hamis, áltudományos magyarázatokat. A Föld jelenlegi kinézetének semmi köze sincs múltbeli kozmikus becsapódásokhoz.
  A Föld szerkezetét a szeizológia révén elég régóta jól ismerjük. Belseje legnagyobbrészt szilárd, a több ezer kilométerrel (pontosan 2899 +/-2) alattunk levő külső magot kivéve. Nem úszkálnak a szilikátos ''kontinensek'' semmilyen magma-olvadékon. Nincs jelentős elemösszetétel-beli különbség a litoszféralemezek és az alattuk levő köpenyanyag között, amin elmozdulnak. Mind a kettő szilárd, és elemösszetétele a bazalttal azonos -azaz szilikátos-, a lefelé növekvő nyomás miatt egyre kompaktabb ásványmódosulatokba szerveződve. Utóbbi ugrásokat okoz az átlagsűrűség menetében vertikális irányban. Ezen kívül a köpeny anyaga horizontálisan erősen izotrop. A sűrűség lefelé nő, de nem az anyagminőség változása, hanem a nyomás miatt: a felszíni 2.5-2.7 g/cm3 a litoszféra alján már 3.5-re nő, a köpenyben már 4.6, és még mindig csak 650 km mélyen járunk
  A litoszféralemezek a relatíve alacsony viszkozitású (kb. mint az üveg) asztenoszférának nevezett övezeten ''úszkálnak''.
  A folyamat hajtóereje a földköpeny szilárd fázisban történő termikus konvekciója, amelyhez az energiát a magban levő U,Th radioaktív bomláshője szolgáltatja.
  A termikus konvekció elmélete jól kidolgozott, és összhangban van a megfigyelésekkel.
  
  A kontinentális kéreg valóban kisebb sűrűségű, de szintén szilikátos, és térfogata jóval kisebb a lemeztektonika által évmilliárdok óta ''gyúrt'' litoszféralemezek térfogatához képest. Tkp. csak a litoszféralemezek tetején ''ülnek'' a kontinentális kéregdarabok, jelentőségük abban áll, hogy nem tudnak szubdukálódni, azaz másik litoszféralemez alá bukni. Kontinentális kéreg tud képződni, a földtörténet során képződött is - nem kellett a kezdetektől jelen legyen.
  A 4.5 milliárd éves földtörténetből csak a legutóbbi fél milliárd évet tekintve, már ezalatt is felismerhetetlenségig átalakította a lemeztektonika a kontinensek eloszlását, alakját, és komoly mennyiségű kontinentális kéreg jött létre.
  
  Persze, történhettek nagy becsapódások a múltban, sőt biztos hogy történtek, de ennek nincs kihatása a Föld jelenlegi működésére, és az leírható, megmagyarázható becsapódások nélkül is.
  

  Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Új hozzászólás Aktív témák