Hirdetés

Vélemény: változtasson egyáltalán a gyártástechnológiai besoroláson az Intel?

Nagy dilemma lehet a nanométer előtti szám a marketingrészlegnek, de jobban járnak, ha elengedik ezt a tényezőt.

A hónap elején írtunk arról, hogy változtathat a gyártástechnológia besorolásán az Intel, ami érdekes csatározáshoz vezethet a chipgyártók marketingrészlegei között. Az okok egyértelműek, viszont felmerül a kérdés, hogy tényleg a jelölés módosítása lenne-e a megoldás, sőt, az sem biztos, hogy tényleg ez az Intel legnagyobb gondja.

Hirdetés

Ahogy a fentebb linkelt írásban említettük: ma lényegében az dönt a nanométer elé írt számról, hogy egy adott node az IRDS előírásait tekintve mire képes. Nem igazán köthető már ez az adat például a kapuhosszhoz, hiszen a skálázhatóság lelassult, így egyéb tényezők is közrejátszanak már, amelyek miatt a kisebb szám leginkább a fejlődést jelzi. Ez igaz mindegyik chipgyártóra, hiszen a fizika törvényei ugyanúgy korlátozzák a lehetőségeiket. Az is tény, hogy a TSMC és a Samsung jelenleg jobb technológiákat biztosít az Intelnél, ami bizonyosan böki a Santa Clara-i óriáscég vezetőségének csőrét, de ez nagyrészt amiatt probléma számukra, hogy nem tudnak elég versenyképes termékeket kiadni. Persze a nanométer elé nagyobb számot írnak, ami a marketing tekintetében biztosan nem kedvező, de a valóságban ez elképesztően érdektelen.

A gyakorlati tényezőket tekintve minden vásárló végterméket vesz, és tulajdonképpen senkit sem érdekelne, hogy 10 nm-es lapka van egy hardverben, ha annak a tempója, fogyasztása, illetve energiahatékonysága a konkurens megoldásénál jobb lenne. Ilyenkor jöhetne az AMD, illetve a számos ARM-os cég azzal, hogy bezzeg a 7 nm, de az Intel egyszerű vállrándítással elintézné az egészet. Szimplán azt válaszolnák, hogy a miénk ugyan 10 nm, de gyorsabb, kevesebbet fogyaszt, és ezáltal jobb a hatékonysága is.

A fentiek miatt teljesen logikátlan lépés az Intel részéről a gyártástechnológiai besorolás megváltoztatásán gondolkodni. Az adott node képességein ez nem változtat, jobb termékeket más számozás által nem tudnak majd kiadni, de belemennek egy olyan harcba, ami nehezen megnyerhető számukra. Abba érdemes belegondolni, hogy a bérgyártók nem terveznek magunknak saját lapkákat. Számukra a marketing abból áll, hogy az elérhető node-ok mit tudnak. Ebben nyilván sokat segít, hogy az Intel rengeteg pénz elköltésével, több év alatt elérte, hogy az emberek számára a nanométer előtti kisebb szám jelentse a jobbat, és ezt a Samsung, illetve a TSMC is kíméletlenül felhasználja. Mi történne akkor, ha az Intel kitalálna valami más besorolást? Nos, a többiek vagy igazodnának hozzá úgy, hogy jobbnak mutassák ott is magukat, vagy elkezdenének kampányolni, hogy az Intelnek mesterkednie kell, hogy elfedje a lemaradását. Esetleg mindkettő megtörténhet, a lényeg az, hogy ez egy olyan verseny lenne, amiből erőteljes szabványosítás nélkül a Santa Clara-i vállalat nem tudna győztesen kijönni. És bár egy IRDS előírásain túlmutató alap jól jönne az iparág számára, ennek kidolgozása évekbe kerülhet, és addig a bérgyártók marketingrészlege szétszedheti az Intel koncepcióját.

Az idei év alapján pozitívum, hogy Pat Gelsinger érkezése már most látszik az Intelen, de egyelőre nem eléggé. Egyszerűen a chipgyártónak el kellene engednie ezeket a nanométer előtti számokat. Kevesebbet kellene beszélniük róla, mert a valós problémájuk nem írható le ezzel. Sokkal inkább arra kellene fókuszálni, hogy maga a gyártástechnológia javuljon ténylegesen, de ami még fontosabb, hogy olyan termékek készüljenek, amelyek teljesítménye, fogyasztása, illetve ezzel együtt a hatékonysága is versenyképes. Ha ugyanis ezek megfelelők, akkor garantáljuk, hogy senkit sem fog érdekelni, hogy mi van a nanométer elé írva.

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Előzmények

Hirdetés