A mobil piacon talán a legkevesebb figyelmet a belépőszintű notebookok kapják, annak ellenére is, hogy ezekből adják el a legtöbbet a gyártók, illetve a különböző ultravékony dizájnokba sem könnyű nagy teljesítményű rendszert építeni, tehát az elsődlegesen belépőszintre tervezett dedikált GPU-k itt is kiköthetnek, némi extra teljesítményt kínálva az IGP-khez képest.

A mobil GPU-piac belépőszintje tehát kifejezetten nagynak mondható, annak ellenére is, hogy a szegmenst célzó fejlesztésekre a legtöbb olvasónk nem különösebben figyel. Persze azért valljuk be, hogy a cégek sem kényeztetik el a világot izgalmas csatákkal ezen a területen, jórészt csak régebben kiadott lapkák butításait prezentálják időről-időre.

A notebookgyártóktól kapott információink szerint azonban az elkövetkező időszakban pont a mobil GPU-piac belépőszintje lesz igazán izgalmas, ugyanis ide érkezik az Intel DG1-es fejlesztése, de erről már májusban írtunk. A nem túl nagy lapkára épülő újdonság paraméterei még mindig nincsenek véglegesítve, és ennek az oka, hogy az Intel a GeForce MX450-re vár. Igen ám, de az NVIDIA a saját fejlesztésének a paramétereit sem adta még ki, mivel előbb látni akarják, hogy milyen teljesítményre képes a DG1.

Kvázi az Intel és az NVIDIA egymásra vár, de a mérnöki minták tekintetében a DG1-nek annyiban előnye van, hogy nagyjából feleakkora fogyasztással képes hozni a GeForce MX450 teljesítményét, igaz itt a mérések 3DMarkból származnak. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a Tiger Lake IGP-je bizonyos programokban brillírozik, főleg DirectX 11-es játékokban, de némelyik komplexebb, leginkább DirectX 12-es címnél már nem olyan jó a teljesítménye. Úgy tudjuk, hogy ennek az az oka, hogy a rendszer parancsmotorja még mindig nem valami erős, bár az előrelépés így is jelentős a korábbi generációkhoz képest. Némi konkrétummal élve, a 15 wattos fogyasztási szinten az Intel Core i7-1185G7 IGP-je sok helyen, főleg a DirectX 11-es játékokban felülkerekedik az AMD Ryzen 7 4800U-n IGP-jén, de ha jön valami, ami erős terhelést fejt ki a parancsfeldolgozás szempontjából, például a Civilization VI, akkor az új Intel X^e architektúra számottevő limitekbe ütközik, de az F1 2019 és 2020 esetében is hasonló a helyzet, igaz ott inkább a komplexebb compute pipeline-ok miatt lehetnek problémái.

A fentiek miatt az X^e architektúra teljesítménye eléggé fluktuál, az előrelépések mellett is megmaradtak az Intel dizájnjára jellemző tipikus limitek, csak már kevesebb programon belül fogják meg a teljesítményt, és akkor sem jelentős mértékben. Ilyen szempontból lehet, hogy némelyik programban a szintén X^e dizájnt használó DG1 hozza majd a GeForce MX450 tempóját, de lehetnek olyan játékok, ahol viszont elmaradhat az NVIDIA megoldásától.

Mindezeknek viszont talán kevés a jelentősége, mivel a DG1 fogyasztása 18-20 watt közötti, és ezt nagyrészt köszönheti a memóriakonfigurációjának, noha itt nem sikerült konkrétan megtudnunk, hogy miről van szó. Valószínűleg az Intel ultramobil szintre tervezett memóriákat társít a lapka mellé a rendkívül sokat fogyasztó GDDR opciók helyett. Ebből a szempontból opció lehet az LPDDR4X vagy akár az LPDDR5 is. A GeForce MX450 ezzel szemben GDDR5 vagy GDDR6 memóriát támogat 64 bites buszon keresztül, és egyik sem kedvez a fogyasztásnak, emiatt ez a fejlesztés a termékminták alapján inkább 32 watt fölötti energiaigénnyel rendelkezik.

Bár ez a kis harc nem tűnhet lényegesnek, a valóságban nagyon is fontos az NVIDIA számára, hogy a GeForce MX450 által megcélzott szegmenst ne vegye be az Intel, hiszen ha megteszik, akkor sokkal kevesebb GPU-t tudnának eladni a gyártók felé. A legtöbb üzletnek sokszor részei a belépőszintű megoldások, amikre az NVIDIA például tud jelentős kedvezményt biztosítani, ha egy gyártó vásárol erősebb és drágább GeForce-okat. Ha ez a stratégiai kártya kiesik, mert az Intel olcsóbban, esetleg ügyes árukapcsolással adja a DG1-et erre a szintre, akkor rosszabb lesz az alkupozíció, és a nagyobb GeForce-ok árából kell esetlegesen engedni, hogy egy üzlet létrejöhessen. Emiatt is próbál kivárni az NVIDIA, mert kritikus tényezővé vált, hogy a GeForce MX450-nel el tudják intézni az Intel újdonságát.

A gyártóktól megtudtuk, hogy az AMD különösebben nem zavartatja magát ezen a helyzeten. Kvázi leültek a díszpáholyba, ahonnan csak nézik az Intel és az NVIDIA csatározást. A fő oka ennek az, hogy a következő év során a Van Gogh kódnevű rendszerchippel, vagyis egy IGP-vel fednék le a szóban forgó teljesítményszintet, az aktuális útiterv szerint mindössze 15 wattos platformszintű, vagyis nem csak integrált grafikus vezérlőre mért fogyasztásból. Ide tehát a dedikált GPU-t már nem nagyon akarják erőltetni, jövőre úgyis eltüntetik ezt a célozható piaci rést, és az új belépőszint a mobil GPU-k tekintetében egy kategóriával feljebb kerül. Ebben sokat segíthet az, hogy például a Van Gogh memória-sávszélességét 102,4 GB/s-ra várják, amit valószínűleg 128 bites memóriabusszal és LPDDR5 szabványú memóriával érnek majd el. Ez az érték a mai notebookokba épített, IGP oldalán elérhető sávszélesség kétszerese-háromszorosa.