Az Európai Unió egy ideje már szabályozza az egyes hardverek fogyasztását, így téve környezetre kevésbé károssá a PC-k energiaigényét. A gyártók ezt az irányt aktívan követik, így vezető szerepet tölt be a fejlesztésekben az energiahatékonyság, de a fogyasztást és a teljesítményt nem olyan egyszerű összeegyeztetni, így a komolyabb tempóra képes termékek még mindig eléggé energiaigényesek. Kifejezetten ide sorolhatók a grafikus vezérlők, melyek az elmúlt években elképesztő fejlődésen mentek át, mind a teljesítmény mind pedig a funkcionalitás szempontjából.

Az Európai Unió természetesen a grafikus vezérlőket is szabályozza, így hét külön specifikációs szint van rájuk megszabva, amely a memória-sávszélesség szempontjából mérlegeli a termékeket. Ezeket a szinteket röviden az alábbi táblázat foglalja össze:

A táblázatból látható, hogy a piac szépen fel van osztva hét kategóriára, és az is leolvasható, hogy a G7-es szint gyakorlatilag nem korlátozza a rendszereket a teljesítmény szempontjából. Természetesen fontos, hogy mindegyik szinthez tartozik egy energiahatékonysági norma, vagyis alapvetően a VGA-k fogyasztását az Európai Unió a memória-sávszélességhez köti.

A NordicHardware információi szerint egy lehetséges új tervezet alapvetően módosítja majd a jövőben érkező termékekre a követelményeket. A legfontosabb változás, hogy a G7-es szint úgymond korlát nélküli memória-sávszélessége megszűnik, így megjelenik egy 320 GB/s-os felső limit. Ezt a teljesítményt a következő generációnál elképzelhető, hogy elérjük.

Nagyobb gondot jelentenek azonban a fogyasztásra vonatkozó specifikációk. 320 GB/s-os sávszélességre 384 bites memóriabusz mellett 6667 MHz-es effektív órajel szükséges, ami elérhető a mai GDDR5-ös lapkákkal, de túl magas lesz a memóriák üzemfeszültsége. Vagyis ez a tempó reálisan 512 bites busz mellett hozható, amihez csak 5 GHz-es effektív órajel szükséges, de ez az út a nyomtatott áramköri lapot és a tokozást drágítja meg, vagyis az adott VGA árazására kedvezőtlenül hatna. A notebookokba szánt termékek esetében a G7 felső limitje 225 GB/s lesz, ami a mobil termékek képességeit figyelembe véve elfogadható érték.

Az új specifikációk természetesen a gyengébb szinteken is szigorítanak, így a grafikus vezérlőt fejlesztő cégek számára figyelembe kell venni az új szabályozást. A NordicHardware úgy tudja, hogy az AMD Cape Verde és Tahiti cGPU-ra épülő termékek nem felelnek meg a saját szintjükhöz mért követelményeknek. Ez önmagában nem gond, hiszen az Európai Unió elsősorban a jövő termékeire gondol az új specifikációk esetében, így a régebbi szabvány szerint hitelesített VGA-k számára nem jelent problémát az új modell. Ugyanakkor az új generáció tervezésénél komolyan oda kell figyelni az energiafelhasználásra. A Tahiti szintjén ez teljesíthető feladat, de a Cape Verde cGPU kategóriájának leggazdaságosabb megoldása, vagyis ha ez a termék nem felel meg az új specifikációknak, akkor jelenleg semmi sem.

Az AMD úgy tervezi, hogy felhívja az Európai Bizottság figyelmét az új specifikációk problémáira, és remélhetőleg ugyanígy tesz az NVIDIA is. Itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy a követelmények teljesíthetetlenek, de azok betartása kihatással lesz a teljesítményre, ami végső soron nem nő majd annyival, amennyivel eredetileg tervezte az AMD és az NVIDIA, így a partnerek aggódhatnak, hogy az új generációs VGA-k nem teljesítenek majd túl jól. Ez abból a szempontból kritikus probléma, hogy a VGA-piac amúgy is 2-7%-os ütemben zsugorodik negyedévről-negyedévre, vagyis jó esély van rá, hogy az egyes generációváltásoknál folyamatosan magasabb áron startolnak majd az új termékek, és ha emögött nincs teljesítmény, akkor nehezebb lesz őket eladni, ami a piac gyorsabb leépüléséhez, és az árak gyorsabb emelkedéséhez vezet majd – az egész folyamat öngerjesztő hatását figyelembe véve.

Tekintve, hogy még csak tervezetről van szó, így a specifikációk megváltozhatnak. Valószínű, hogy az AMD és az NVIDIA egyeztetni fog az Európai Bizottsággal ezzel kapcsolatban. Abban alapvetően egyetértünk, hogy a VGA-k fogyasztása elképesztő szinteket ostromol, amit valamilyen szinten meg kellene fogni, de az új szabályozás túlzásnak tűnik, így biztos van valami egészséges kompromisszum a kettő között.

Arról nincs pontos információ, hogy az új tervezet mikor lép érvénybe. Az eredeti tervek szerint a következő év elején került volna erre sor, de jelenleg már 2014-ről szól a fáma, illetve az is elképzelhető, hogy a szabályozás bizonyos részletei csak 2015-ben kerülnek bevezetésre.

Érdemes még megjegyezni, hogy az Európai Bizottság tervezete kifejezetten ellene megy a trendeknek. A termékek memória-sávszélesség szerinti rangsorolása tíz évvel korábban logikusnak tűnt, de ma már inkább a számítási teljesítmény és az architektúrák hatékonysága nő drasztikusan, míg a memória-sávszélesség alig változik, sőt esetenként még visszalépés is történik a generációk között. Ebből a szempontból ez a rangsorolás ma már nem logikus, sőt, kifejezetten sok az ellenvetés ezzel kapcsolatban, így ha az Európai Bizottság mindenképpen megszorításokat akar, akkor először egy komoly reformmal kellene kezdeni, mely nem a 10 évvel korábbi normák szerint rangsorolja a grafikus vezérlőket.