Színes notebookok fiatal felnőtteknek

Adattárolás, Wi-Fi

A kis MSI merevlemezét, egy 160 GB-os, 2,5 colos Western Digital Scorpiót az asztali gép kétszer akkora kapacitású, 3,5 colos Samsungjával vetettük össze. Ez a hasonlítás is eléggé sántít, hiszen korábban már kimértük, hogy a nagyok jóval gyorsabbak a kicsiknél.

2,5 colos Western Digital Scorpio 160 GB – 3,5 colos Samsung Spinpoint T166 320 GB

Az ereszkedő görbék hasonlóak voltak, de az eredmények már nagymértékben eltértek. A képeken vegyük figyelembe, hogy míg a kisebb winchester 45 MB/s-ről indult, nagyobb társa majdnem kétszeres sebességről, 80 MB/s-ről. Ez az előny az átlagértékeken is látható, másfélszeres eredményt ért el. A hozzáférési idők értékeit a grafikon jobb oldaláról olvashatjuk le, természetesen a kisebb érték a jobb. A PCMark05 Windows XP betöltést imitáló tesztje a WD esetében 6,7 MB/s-et, a Samsungnál 9,1 MB/s-et jelzett.

Korábbi hordozható DVD-írós tesztünkben felmerült, hogy a notebookokba szerelt optikai meghajtók nem produkálnak olyan jó írási minőséget, mint az asztali gépekbe valók. Ezt némileg cáfolta az Asus U2-be szerelt Matsushita UJ-852S meghajtó, mely ugyan nem írt annyira jól, mint az asztali gépekbe valók, de elfogadható eredményeket produkált. Az MSI PR200-ban LG GSA-T20N optikai meghajtót találtunk. A teszthez a legkedveltebb TDK és Verbatim lemezeket, valamint egy Philips újraírhatót használtunk. Akinek gondot okoz az eredmények értelmezése, olvassa el korábbi írásunkat a mérések mögötti elméletről.

A DVD-írási csúcssebesség ennél a notebookos optikai meghajtónál is 8-szoros. Z-CLV stratégiát használ, ami a mínuszos és pluszos korongoknál is nagyjából 11 perces rögzítési időt jelent. Olvasásban is a 8-szoros tempó a csúcs, de a CAV eljárás és a nagyobb kezdősebesség miatt kevesebb mint 10 perc alatt végigolvassa a teljes DVD-t.

LG GSA-T20N és Verbatim DVD-R 16x – tökéletes párosítás

Ismerve az LG 5,25 colos DVD-meghajtóinak írási minőségét, nem vártunk túl sokat a notebookos variánstól. Éppen ezért még nagyobb volt a meglepetés a Verbatim DVD-R 16x ellenőrzése közben. Olyan eredményt produkált a GSA-T20N, amit még a legjobb asztali gépekbe szánt íróktól sem vártunk volna. Szintén korrekt lett a másik Verbatim lemezre készített irat, és a TDK DVD-R-re készült is rendben volt. A pluszos TDK-t viszont nem szerette az LG író. A Philips DVD+RW-re az asztali írók sem tudnak jobbat írni.

A notebook teljeskörű kivizsgálásához kapóra jött az Asus éppen nálunk vendégeskedő Draft N-es Wi-Fi rendszere, melyet nemrég teszteltünk. Az alábbi képen felvázoltuk a tesztkörnyezet alaprajzát. Kétszintes családi házról van szó, melyben a mérések többségét a felső szinten hajtottuk végre, de teszteltünk az alsó szinten és az épületen kívül is.

Az Asus WL-500W útválasztót a 0-val jelzett pontba helyeztük, majd az 1–9. pontokon mértünk a notebookkal. Amikor két vezeték nélküli egység közötti tempót vizsgáltunk, a második tesztgép – egy asztali számítógép Asus WL-130N PCI Wi-Fi adapterrel – az 1-es pontban volt. A 6-os pont fél szinttel lejjebb, a 7-es a földszinten, a 8–9-es pedig a házon kívül volt. A tesztkörnyezetben további három vezeték nélküli hálózat üzemelt, melyből kettőnek gyenge, egynek pedig közepes volt a jelerőssége.

Az Intel N-es adapter nem volt olyan gyors, mint korábban az Asus eszközök, amelyek pedig az egységesen Broadcom vagy Ralink chipkészletekre alapozó N-es Wi-Fi hálózatok mögött maradtak le. Azért a felső szinten mindenhol 2 MB/s fölötti átviteli tempót mértünk, ami kicsivel túlmutat a korábbi G-s rendszerek sebességén. A félemeleten még 1 MB/s fölött maradtunk, utána gyorsan csökkent a jelerősség. Amikor az átvitel másik végére az Asus N-es vevőjét tettük, a sebességek a G-s hálózatok szintjére csökkentek, és a hatótávolság is csökkent. Van még mit csiszolni az N-es Wi-Fi szabványon.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!