Asus WL-500W Draft-N 2.0 Wi-Fi router

Mint Luca széke, úgy alakul a legújabb, 802.11n Wi-Fi szabvány. Körülbelül két éve, hogy az előzetes fejlesztéseket és egyezkedéseket követően beterjesztették az első specifikációt az IEEE illetékes testületének, a véglegeshez közel állónak mondott, 2.0 verziószámú szabványtervezet is egyéves lesz márciusban. Az új, nagyobb sebességet, illetve jobb lefedettséget ígérő protokoll egyik pillére a többutas jelátvitel (MIMO), melyet már a 802.11n-tervezettől függetlenül – vagy inkább azt megelőlegezve – is alkalmaztak több hálózati eszközben. Lassan két éve annak, hogy ilyen MIMO-s termékeket első ízben próbáltunk ki. Az Asus routere és PC Card adaptere 2006 áprilisában addig soha nem látott vezeték nélküli átviteli tempót produkált. Már akkor nagy izgalommal vártuk, hogy mit tud majd a 802.11n szabvány, de még mindig csak a Draft N 2.0-s eszközöket próbálgatjuk. Korábbi tesztjeinkben kiderült, hogy a nagy tempó a gyakorlatban nem minden esetben olyan nagy, és főleg nem akkora – a 100 Mbps-os Ethernetet lepipáló –, mint ahogyan azt a gyártók hirdetik. Ma az Edimax, D-Link, Netgear és USRobotics eszközei után az Asus N-es megoldásait próbáltuk ki. A WL-500W útválasztó csomagjában a szokásos kiegészítőket – tápegységet, rövid Ethernet kábelt, papíranyagot, CD-t – találtuk.

A fehér, kerekített sarkú, ezüst oldalfalú dobozforma tökéletesen illik a ma divatos routerek közé, pedig már két éve a WL-566gM is pontosan ugyanígy nézett ki. A felső lemezen méretes szellőzőnyílások vannak, az antennák pedig nagyobbak az átlagnál, ami jót tesz a hatótávolságnak.

Az előlap is a mai formatervezési elveket – vagyis divatot – követi. Csak pár LED van rajta, melyek hozzávetőleges információt adnak a főbb funkciókról. Kár, hogy a hátul sorakozó USB aljzatok nem kaptak külön jelzőfényeket. Jó pont viszont – bár lassan ez is divatelem lesz –, hogy a LED-ek végre nem kékek – vörös fényük átvilágít a tető szellőzőrácsán. Hátulról rápillantva olyan a WL-500W, mintha egy kis mécses világítana benne.

Hátul az Asustól megszokott csatlakozókat találtuk. Jobbra van a négy vezetékes Ethernet aljzat, majd a középső antenna túloldalán sorakozik a WAN konnektor, a reset gomb, a két USB csatlakozó, az egygombos EZSetup és a tápcsatlakozó. Az antennákat valami okból most sem lehet lecsavarozni.

Alul újabb szellőzőrostélyokat, négy gumilábat és kétféle irányban használható fali rögzítőfüleket találtunk. A címkéről leolvashatjuk a router alapértelmezett elérési paramétereit és azt is, hogy a jelszót tanácsos minél hamarébb módosítani.

Fedelét eltávolítva a WL-500W-ben nem találtunk olyan masszív fémburkolatot, mint korábban a WL-566gM-ben. A nyomtatott áramkört is teljesen átvariálták, tehát a felszín alatt nem sok közös van az elődben és utódban.

Eddigi Draft N-es tesztjeinkben azt tapasztaltuk, hogy a Broadcom chipkészlet a leggyorsabb, ezért nagyon megörültünk, amikor a WL-500W-ben is ilyen gyártmányt találtunk. Ráadásul ugyanazokat, mint a USRobotics nagyszerűen teljesítő Ndx routerében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!