NVIDIA nForce2-es alaplapok tesztje

Gigabyte GA-7N400-L

A Gigabyte nagyon sokáig tétovázott az nForce2 chipsetes alaplapjai kiadásával, valószínűleg az ATI-val kötött megállapodása miatt, azonban mára már tudható, hogy nem nyúlt mellé, amikor mégis piacra dobta ezen alaplapjait, hiszen így egy nagyon jól sikerült szériát indítottak útjára, gondoljunk csak a 7NNXP-re. A Gigabyte 7N400-L a 7NNXP kissé lecsupaszított, lebutított változata.

Az alaplap a Gigabyte hagyományait követi, kék nyákra épül, szélei le vannak kerekítve, míg a csatlakozók különféle színekkel vannak elkülönítve egymástól. Megtalálható rajta a 8x-os AGP foglalat és öt PCI bővítőhely. A processzor stabilabb áramellátásának érdekében pedig egy +12V-os tápcsatlakozó is felkerült az alaplapra, melynek méretei 305x244 mm.

Érdekességképpen négy memóriafoglalat kapott helyet az eddig szokványos három helyett, azonban ez nem azt jelenti, hogy összesen több memóriát pakolhatnánk bele (maximum 3 GB), mindössze több modult.

A processzorfoglalat 90 fokkal el lett forgatva, ennek előnyeként a hűtő lefogatását nem a chipset felöli oldalán kell elvégezni, hanem teljesen szabadon. A foglalathoz szerencsére nincsenek túl közel alkatrészek, viszont a négy lyuk lemaradt erről az alaplapról.

A chipseten egy igencsak kicsire sikeredett hűtőborda található, remélhetőleg nem a tuning rovására.

A Gigabyte észrevételeink szerint figyel az AGP foglalat és a memóriafoglalat által befogott területre, hiszen ezen az alaplapon sincsenek kondenzátorok ezen a környéken, illetve a memóriafoglalatok eléggé messze kerültek tőle, hiszen a videokártya nem gátolja meg a későbbi memóriabővítést.


A hangért az ACL650 chip a felelős, azonban a sima MCP-nek köszönhetően nem kapta meg a SoundStorm minősítést


Realtek 8100C 10/100-as hálózati vezérlő

Az alaplapon jól látható, hogy a Gigabyte GA-7N400 Pro2 butított változatával van dolgunk, ami a Gigabyte GA-7NNXP DPS modul nélküli változata.

A hátlapon megtalálható egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, négy USB port, két soros és egy párhuzamos port, egy RJ-45 port és három audiocsatlakozó.

A mellékelt kellékek között megtalálható egy felhasználói kézikönyv, egy driver CD, egy hátlapi panel, egy-egy IDE- és floppykábel, egy USB hátsó kivezetés és egy tápcsatlakozó-átalakító.

BIOS és tuning

A 7N400-L a Phoenix Award BIOS-ra épül.


AGP / FSB


VCORE / VDDR / VAGP
Katt a képekre a nagyításért!

A BIOS-ban számos finomhangolási opció található: az AGP órajelét 50 és 100 MHz között állíthatjuk az FSB órajelétő függetlenül, ami 100 és 300 MHz között variálható. A processzor feszültségét 5, 7,5 vagy 10%-kal növelhetjük meg, míg a memóriának 0,1 vagy 0,2 V-ot adhatunk, az AGP-nek pedig 0,1, 0,2 vagy 0,3 V-ot.

A BIOS-ban a szorzót nem állíthatjuk át, ezt a Gigabyte-nál szokásos DIP-kapcsolókkal kell elvégezni. A nyákra rá van szitázva az egyes állások jelentése, tehát nem túl bonyolult a feladat, ennek ellenére a BIOS-os állíthatóság szerintünk már alapkövetelmény.

A 7N400-L annak ellenére, hogy a BIOS-ban nem található a chipset feszültségét állító opció, képes volt stabilan működni 230 MHz-es FSB-vel, ami nagyon jó eredmény.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés