A helyes választás...

Kár lenne tagadni, hogy a Socket 754-gyel is foglalkoznunk kell. A Socket 939-es processzorok továbbra is drágák, és mielőtt ideérnek az új foglalatba illeszkedő olcsóbb változatok (3000+ és 3200+), ezek széleskörben elérhetővé válnak, sokan már egy új rendszert szeretnének magukénak tudni. Egy Socket 754-es rendszert. De vajon milyen alapokra épüljön egy ilyen rendszer? Nemrégiben válaszoltunk erre a kérdésre, Athlon 64-es platformokat bemutató tesztünkben a VIA K8T800, VIA K8T800 Pro, NVIDIA nForce3 150 és nForce3 250, illetve a SIS755 csapott össze. Tesztünkből kiderült, hogy a teljesítmény fokozásának érdekében nem a chipset a legfőbb tényező, hiszen a processzorba (Athlon 64) integrált memóriavezérlő ezt a kérdést rövid úton megválaszolja. Tesztünkből az is kiderült, hogy akik Athlon 64-ben gondolkodnak, azok számára chipsetfronton az nForce3 250 a legjobb választás, megelőzve a SIS vagy VIA chipseteket. Ha egyértelműen nem is gyorsabb, egy gazdagabb felszereltségű lapkakészletről van szó, és ha ugyanolyan áron kapunk több szolgáltatást, akkor nem kérdéses a választás. Lássuk, hogy az nForce3 250 mit nyújt.

NVIDIA nForce3 250Gb „chipset” [+]

Az nForce3 250 család két tagból áll: az nForce3 250Gb az erősebbik típus gigabites hálózati vezérlővel és beépített tűzfallal, a kisebbik ezt a két szolgáltatást kénytelen nékülözni. A chipset Socket 939-es processzorok alá készített változata nForce3 Ultra, a Socket 940-es változat pedig nForce3 Ultra Pro néven kerül forgalomba, és 800 helyett 1000 MHz-es HyperTransport linkkel kapcsolódik a processzorhoz.

Az nForce3 250Gb az nForce3 150 esetében bevezetett single-chip dizájnt követi, azaz maga a „lapkakészlet” összesen egy chipből áll (ezért elméletileg nem is lehetne chipsetnek nevezni, de ettől tekintsünk el). Az újonc ismer több, az elődnél is megtalálható szolgáltatást (AGP8X, Paralell ATA meghajtók kezelése, integrált AC'97 audiovezérlő). Ezektől eltekintve azonban az nForce3 250Gb egy újjászületett chip.

Az nForce3 250Gb egyik legfontosabb újítása az előd hiányzó (vagy nevezzük inkább bugosnak) Serial ATA implementációja, amely a chipsetet két Serial ATA meghajtó natív kezelésére teszi képessé, sőt egy külső vezérlőchip (PHY) által további két Serial ATA port kezelése valósítható meg egy alaplapon. Az új chipset Parallel és Serial ATA portjai támogatják a RAID 0, 1, 0+1 és JBOD üzemmódokat, azonban ha ez nem lenne elég, akkor a RAID-tömböket egyidőben akár kombinálhatjuk is a PATA és SATA meghajtók között, azaz akár nyolc meghajtóból álló RAID-tömböt is létrehozhatunk – ez az úgynevezett NVIDIA RAID. Ebből következik, hogy az nForce3 250Gb két Parallel ATA csatornájára kötött meghajtókat bármikor RAID-tömbbe kombinálhatjuk, azaz a chipset már önmagában egy RAID-vezérlő.

Az NVIDIA beépített tűzfalának beállítása [+]

Az nForce3 250Gb által kínált gigabites hálózati vezérlő elméletileg semmi újdonságot nem tud felmutatni, hiszen manapság már szinte az összes komolyabb alaplap rendelkezik integrált gigabites hálózati vezérlővel, azonban ezek általában a PCI-buszra csatlakoznak (kevés esetben az Intel-féle CSA dedikált buszon keresztül kommunikálnak a processzorral), ennek eredménye pedig, hogy a vezérlő a többi PCI-buszra akaszkodó eszközzel kénytelen megosztozni a szűkös 133 MB/s-os sávszélességen. Az nForce3 250Gb-ben implementált gigabites hálózati vezérlő az Intel CSA megoldásához hasonlóan dedikált útvonalon kapcsolódik a processzorhoz (végeredményben a HyperTransport buszt használja fel), így az adatáramlással nem terheli a PCI-buszt, illetve a PCI-buszra csatlakozó eszközök sem zavarják a hálózati vezérlő adatforgalmát. Maga a MAC (közeghozzáférés-vezérlő) tehát része a chipnek, és az alaplapgyártók feladata egy külső PHY (adó-vevő) chipen keresztül megoldani a fizikai összeköttetést az alaplap hálózati csatlakozójával, rajta keresztül pedig magával a hálózattal.

A gigabites hálózati vezérlő mellé „bónuszként” kapunk egy hardveres tűzfalat is, amely a szoftveres megoldásokhoz képest a processzorterhelés drasztikus csökkentésével, illetve a szoftveres tűzfalak nehézkes kezelésének elhárításával hódíthat. A szoftveres megoldásokkal ellentétben a hardveres tűzfal a gép bekapcsolásának pillanatától védi számítógépünket, míg a szoftveres megoldások működésbe lépéséhez először fel kell állnia az operációs rendszernek.

Az nForce3 150 esetében sokat kritizált HyperTransport link sebessége és szélessége is meg lett növelve. Az előd 600 MHz-es linkje (lefele 16 bit, 4,8 GB/s, felfele 8 bit, 2,4 GB/s) egy 800 MHz-es, 16/16 bites linkre cserélődött le, ami megegyezik a VIA K8T800 paramétereivel. A nagyobb linksebességre a rendszer teljesítményének szempontjából kevésbé, inkább a számítógépre csatlakozó egyre több eszköz (hálózati vezérlő, PATA és SATA merevlemezek akár RAID tömbben) adatfogadási és -küldési sávszélesség-igényét kielégítendő volt szükség.

Az nForce3 150-et az NVIDIA működő AGP/PCI lockkal tervezte, azonban a sors úgy hozta, hogy a referencia-alaplapokon kívül (a boltokba kerülő termékeken) igen ritkán működött ez a funkció. Az nForce3 250 esetében már ténylegesen, minden esetben fixálható AGP/PCI órajelekről beszélhetünk, ami lehetővé teszi a túlhajtást a rendszer komponenseinek stresszelése nélkül.

Az új chipset utolsó lényegesebb tulajdonsága, hogy immár 8 USB portot támogat, ami kettővel több annál, mint amit az nForce3 150 tud felmutatni. Az nForce3 250Gb tulajdonságai között nem szerepel a SoundStorm APU és a Dolby Digital kódolás sem (a chip bonyolultsága miatt), azonban látva a feature-listát, az NVIDIA így is kitett magáért.

A következőkben megismerkedhetünk öt nForce3 250 chipset köré épülő alaplappal, ezek AOpen n250a-FR, Chaintech VNF3-250, Chaintech ZNF3-250, Shuttle AN51R és Soltek SL-K8AN2E-GR típusnevekre hallgatnak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!