ESA működés közben
Az ESA-nak csak az egyik fele a hardver, a másik a szoftver. Két részre osztható a monitorozó és beállító alkalmazás. Az egyik a sokkal látványosabb, de szerintünk kevésbé hasznos 3D-s felület, ahol körben forognak az ESA-t támogató alkatrészek modelljei, alattuk pedig megjelennek a hozzájuk tartozó megfigyelt paraméterek és értékeik. Ezekből tetszőlegeseket kitehetünk az asztalra is, ami fölött „lebeg” a látványos kis szoftver. Egyelőre csak Vista alatt működő verzióról tudunk.
A pillanatnyi értékek mellett időbeli grafikonon is követhettük a kiválasztott tulajdonságokat.
Tény, hogy kevésé látványos, de szerintünk sokkal jobban használható az eddigi VGA-s NVIDIA Control Panelt kibővítő fülek rendszere. Itt aztán minden fontos adatról találunk információt. A CPU-nál például megnézhetjük és módosíthatjuk is az FSB-t, feszültségeket és a hűtő működését.
Az igazi nagy varázslatok az alaplapos részen vannak, ahol BIOS-szintű módosításokat eszközölhetünk órajelekben, feszültségekben és a ventilátorok működésében egyaránt. Hasonlóan összetett a memóriás rész is, ahol az időzítésekkel játszadozhatunk.
Megfelelő GeForce grafikus kártyáknál is állíthatjuk az órajeleket és a hűtést, de a feszültségeket egyelőre nem. Talán majd később. A háznál két ventilátort láttunk a Thermaltake ESA moduljával, ami az alaplap további négy egységével együtt több, mint elegendő, ráadásul a processzort hűtő vizes rendszernek is megvoltak a maga beállításai.
Nemcsak kézzel állíthatunk, hanem szabályokat is létrehozhatunk, melyekben bizonyos megfigyelt értékek függvényében más paraméterek automatikusan módosulnak. Például a hűtés hőérzékelőjével irányíthatjuk a ventilátorát, de adott hőfoknál vagy terhelésnél változtathatjuk akár a processzor órajelét, feszültségét stb.
Külön részen állíthatjuk a BIOS összes paraméterét. Ezek a módosítások a következő újraindításkor lépnek életbe.
Mit csinált az NVIDIA, amikor létrehozta az ESA-t, feltalálta a spanyolviaszt? Nem, inkább az mondhatnánk, hogy összekaparta egy helyre. Eddig is voltak már különböző hardveres és szoftveres monitorozó és állító rendszerek, melyek korlátozott mértékben együttműködtek. Az NVIDIA nTune-ja is tudott már néhány dolgot azokból, amiket az előbb bemutattunk. Az ESA-val végre egy átfogó rendszer született, amit több nagy gyártó (HP, Dell, Asus, MSI, Gigabyte) és a tuning vagy hűtés területén jól csengő név (Cooler Master, Thermaltake, SilverStone, OCZ, XFX stb.) is támogat. Mint láthattuk, a Thermaltake moduljával bármilyen eddigi ház ESA-vezérlőssé alakítható. Egyelőre alaplapi vonalon csak az NVIDIA felsőkategóriás (nForce 780i és 790i) chipkészletei ismerik, de a többi komponens ESA-vezérlése működik más chipsetekkel is. Mivel a szabvány nyílt, elvileg akár Intel vagy AMD termékekben is viszontláthatjuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!