Tesztelés alapon

Tesztkörnyezet:

Egyértelmű, hogy a 790i Ultra SLI-nek elsősorban az Intel X48-cal szemben kell helytállni, de azt is megnéztük, hogy az eggyel a csúcs alatt lévő chipkészletek, az nForce 780i SLI és az X38 hogyan viszonyulnak a nagyokhoz. A mezőnyben csak az nForce 780i SLI indult DDR2 memóriával, a többieket már DDR3-mal hajtottuk.

Alapbeállításos tesztjeinket hagyományosan az FSB ellenőrzésével kezdtük, amely minden versenyzőnknél stabilan 333,3 MHz-re állt be.

Nagyon kíváncsiak voltunk rá, hogyan fogyaszt az új nForce, mert elődei ebben a paraméterben mindig jelentősen lemaradtak a konkurensek mögött. Úgy néz ki, a hátrány csökkenőben van. A 790i Ultra SLI már közelebb volt az Intelekhez. Terheletlenül ugyan még 14 wattal maradt el az X48-tól és 9 wattal az X38-tól, de a processzor terhelésekor ez 12, illetve 6 wattra csökkent. A VGA-t is meghajtva 15, illetve 11 watt maradt a 790i hátránya, de DDR2-es elődjéhez képest 12, 14, illetve 15 wattal csökkent az étvágya.

Memóriás tesztjeink az mutatják, hogy az NVIDIA tényleg megcsinálta a legkisebb késleltetésű kontrollert, amivel alaposan odaver az Intelnek, amely saját processzoraihoz csak ennél valamivel gyengébb megoldást tudott kifejleszteni. Nagyon komoly az azonos beállítások mellett elért 10 ns-os késleltetésbeli különbség. Igaz, ezek a számok elsősorban tuningrekordok döntögetésénél számítanak, de a csúcs chipkészleteknél ez is fontos lehet.

Az elsősorban a processzor erejére támaszkodó szintetikus tesztjeinkben most sem született meglepetés. Azonos memóriás és minden egyéb beállításnál nem volt különbség az egyes chipkészletek produkciója között. Valószínűleg a P35 és a korábbi 965-ös szett sem lett volna lassabb ezen a téren.

Photoshopban is kimutatható volt, hogy a 790i-nek – talán a gyorsabb memóriakezelés miatt – van némi előnye az Intelekkel szemben, bár nem sok, csupán néhány százaléknyi.

Videokódolásban a két csúcsmodell egy orrhossznyival végzett a másodhegedűsök előtt. Az eltérés most is olyan pici volt, hogy akár mérési hibának is felfoghatjuk.

A WinRAR tömörítés erőteljesebben támaszkodik a memóriára, így nem csoda, hogy itt picivel nagyobbak lettek a különbségek. Elsősorban a DD2 memóriás 780i maradt le, de az X38 is hátrányba került, viszont az X48 újfent jól tartotta magát.

Unreal Tournament 3-ban CPU-limites beállítást hoztunk, amiből ismét a memóriában erős új nForce profitált, a DDR2-es elődje viszont a mezőny végére szorult. A két Intel lényegében egyformán teljesített.

A VGA-t jobban igénybe vevő Half Life 2 tesztben az első helyezett nForce 790i és a negyedik nForce 780i között csupán 4 fps, vagyis 6% eltérés volt, az Intel lapkák pedig a 790i-hez voltak közelebb, másodpercenként csak egy-két kockával tudtak kevesebbet.

SATA merevlemezkezelés teszteléséhez a HD Tune-t használtuk. Valószínűleg senki nem lepődik meg azon, hogy a két NVIDIA és két Intel chipkészletes alaplap ugyanolyan grafikont rajzolt. Világos, hogy ez a helyzet, hiszen ugyanaz a déli híd van rajtuk. Egymáshoz hasonlítva a konkurens déli hidakat az látszik, hogy átviteli sebességük egyforma, de az Intel nagyobb löketszerű maximumot és kisebb processzorterhelést produkál.

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket.

Hangban még akkora különbség sem volt az nForce 790i-s XFX és Intel X48-as MSI között, mint SATA-kezelésben, ugyanis azonos Realtek ALC888 kodek dolgozik rajtuk. Igaz, alaplapra integrált megoldásról van szó, de a Rightmark szerint ez minden tekintetben jobb az ADI chipnél, és összesítésben a Creative különálló hangkártyáját is megközelíti.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!