HP Roddick G62

Korábban az volt a gyakorlat a notebookgyártóknál, hogy volt egy otthoni és egy vállalati felhasználásra szánt terméksorozatunk. Ahogyan nőtt a mobil számítógépek iránti kereslet, úgy bővítették kínálatukat. A HP esetében vállalati vonalon a csúcs EliteBookok mellett feltűntek a szerényebb tudású – és árú – ProBookok, majd az otthonra szánt Pavilionoknak is lett gazdaságosabb alternatívája, a G sorozat, amelyből 15,6 hüvelyken ez a G62, melyet egyes helyeken Roddick fantázianévvel illetnek. Mára régen túllépett a notebookok világa azon a szinten, hogy az olcsóbb alternatíva egy rusnya, éppen csak az alap igényeket teljesítő gép legyen. A G62 kabátját a legutolsó divat szerint szabták, bár a szabásminta egyértelmű, honnan származik: a notebookok divatdiktátorától, az Apple-től. Tesztgépünk meglehetősen hasonlít az aktuális Unibody MacBookokra. Nem baj ez, a jót nem (akkora) bűn másolni. A tetszetős formához kellemes tapintású, finom, dombormintás és legfőképpen matt felületek tartoznak szinte mindenhol. Kívülről elég komolynak ható mintát nyomtak a burkolatba (biscotti mintázatnak nevezi a HP), és a középszürke szín is érdekes. Pontosan olyan a külseje a G62-nek, amilyennek lennie kell: éppen annyival látványosabb a szűk konkurenciáénál, hogy a boltok polcán mellettük meglátva őt válasszuk.

Szemből és hátulról nézve nem hogy érdekes, hanem egyáltalán semmilyen részletet nem találtunk. A kellemesen letisztult formát csak a két nagy és robusztus benyomást keltő zsanér töri meg.

Oldalról már látható volt, hogy az Unibody jelleg csak ügyes vizuális trükk. Ahol az alsó rész felfelé ível, nem csak árnyék vetődik, hanem a szürke anyag feketébe vált. Ez a fekete kicsit lejt, de a szürke sáv egyenletes szélessége miatt úgy tűnik, mintha a notebook mindenhol egyforma vastag lenne. A HP G62 csatlakozóit egészen okosan osztották szét oldalain. Balra a kártyaolvasó nyitja a sort, azt két hang és két USB csatlakozó, majd az Ethernet aljzat és a HDMI monitorkimenet követi. Kicsit távolabb, a sor végére került a másik, D-Sub monitorkimenet. Azért az USB-ket rakhatták volna szellősebbre. Apropó szellőzés. A gép bal oldalára csak egy pici, a fekete részbe rejtett levegőztető nyílás került.

És jobbra sincs több kopoltyú. A terepet a nem tálca nélküli, de szépen a formatervhez igazított optikai meghajtó uralja. Mögötte a harmadik USB, az analóg modem vak aljzata és a tápcsatlakozó található, a sort pedig a Kensington zár felfogatója zárja.

Látszatra masszív zsanér felelős a HP G62 két részének egyben tartásáért. Szerencsére nem csak látszatra erős, hanem valójában is, felülete nem csak imitálja a fémet, hanem tényleg az. Stabilan tartotta a 15,6 hüvelykes kijelzőt magába foglaló felső részt, de egy akkora panelnél számolni kell egy-két centiméteres remegéssel, holtjátékkal a felső peremnél.

Nagy örömünkre belül is jobbára matt felületeket találtunk. A fekete billentyűzetet körülölelő rész a fedélhez hasonlóan textúrált. Szépen a méretes csuklótámaszba integrálták a hasonlóan nagy tapipadot. A billentyűzet hagyományos kialakítású, bár nyomófelületeivel eljátszottak egy kicsit. Manapság már ritkán látni 15,6 hüvelykes notebookot numerikus pad nélkül, de nekünk ez a részlet egyáltalán nem hiányzott. Egyedül a kijelző és pereme tükrösségével nem voltunk megelégedve, ám sajnos ez a trend, a G62 minden konkurensére is jellemző ez a tükrösség.

Maximális nyílásszögben a G62 éppen azt adja, amire egy jobbára asztalon használt, 15,6 hüvelykes laptopnál szükség van. A magasabb felhasználók is jól rálátnak majd. Alapvetően a HP kedvező árú modelljénél nem találtunk semmilyen lényeges formai vagy tervezési gyengeséget. Nagyon jól át van gondolva a masina, ráadásul anyag- és összeszerelési minőség terén is rendben van. Nyilván nem olyan merev, mint fém- és kompozitvázas, vállalati társai vagy a MacBook, amelytől formáját kölcsönözte, de kategóriájában az élmezőnybe sorolnánk.

Katonás rend uralkodott a G62 belsejében is. Más notebookokkal ellentétben itt szépen elrejtették a hőcsöveket, a nyomtatott áramkört és a rá forrasztott alkatrészeket, csak a cserélhető komponenseket láthatjuk. A felső ajtó mögött rejtőzik a két memóriamodul, illetve a feles méretű Wi-Fi adapter. Az alsó, belülről fémmel megtámogatott fedél takarja a merevlemezt. Fölötte és a szintén melegedésre hajlamos memóriamodulok fölött is kialakítottak egy-egy szellőzőnyílást, továbbá látható még egy rács a jobb felső sarokban, a korábban említett oldalsó szellőző mellett. Minden bizonnyal az alsón szívja be a notebook a hideg levegőt, a meleg pedig az oldalsón távozik. Akkumulátorból a kategóriára jellemző, nem túl nagy, picivel 50 Wh alatti hatcellásat kapunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!