A Fusion project első gyermeke a Brazos platform keretein belül jelenik meg. Az AMD az IDF-fel párhuzamosan demózta az egyik tesztplatformot, mely pozitív benyomást tett a látogatókra, hiszen 18 wattos fogyasztás mellett nyújtott nagyobb, vagy közel megegyező teljesítményt az Intel 35 wattos megoldásához viszonyítva. A Zacate kódnéven ismert lapka elsősorban a nettopokba készül, de ahogy azt sejteni lehetett a termék Mini-ITX-es formában is elérhető lesz. A HTPC-t építő felhasználók ennek a hírnek minden bizonnyal örülnek, ám az AMD rajtuk kívül még számos szegmensben versenyeztetné a rendszert.
Az Intel az Atom bemutatáskor jól kiszagolta a felhasználók igényét, vagyis rájöttek, hogy a többség nem igényli a magas teljesítményt, és inkább választják az alacsony fogyasztást. Ez a koncepció nagyon bevált, de a Santa Clara-i óriáscég ügyelt arra, hogy az Atom platformok jelentősen gyengébb képességeket kínáljanak, mint az olcsóbb asztali megoldások. Gyakorlatilag az AMD ezt az űrt szeretné kihasználni, vagyis egy alacsony fogyasztású rendszerben gondolkodnak, ami a képességek tekintetében minden igényt kielégít.
A Brazos platform a Mini-ITX-es alaplapok tekintetében két processzort fog kínálni. Az egymagos E240-es és a kétmagos E350-es APU, a Bobcat architektúrára épül, és az alaplapra lesz integrálva a BGA-alapú FT1-es tokozás segítségével. Ez azt jelenti, hogy a Zacate lapka a későbbiekben nem cserélhető, így az Atomokhoz hasonlóan jól meg kell gondolni, melyik terméket választjuk az épülő mini PC-be. A Fusion valódi előnye az integrált grafikus magban keresendő. Ennek szerepét egy 80 shader processzorral rendelkező Radeon tölti majd be, amely rendelkezik az UVD 3.0-s motorral, és 500 MHz körüli órajelen üzemel. Az IGP ereje a támogatott platformokban rejlik, ugyanis a grafikus mag lényegében minden lehetséges szoftvert vagy technológiát képes gyorsítani.
Az első Fusion APU
Az egymagos processzort tartalmazó platform a HD Internet kódnevet viseli. Ez az aminek hangzik, vagyis az aktuális követelmények mellett a jövőre is fel van készítve a Fusion. Az új generációs internetböngészők számos új szolgáltatást kínálnak, melyek közöl kiemelkedő reklámot kapott a Direct2D, ami a DirectWrite felhasználásával a weboldalak megjelenítését gyorsítja fel a grafikus processzoron keresztül. A funkció minimumkövetelménye egy DirectX 10-es API-t támogató grafikus mag WDDM felületet kezelő driverrel, vagyis minimum Windows Vista szükséges a működéshez. Az internet revolúciója ezzel a szolgáltatással nem ér véget, ugyanis a WebGL is készülőben van. Az OpenGL ES 2.0 alapjaira épülő rendszer a böngészőablakban futó háromdimenziós animációt teszi lehetővé, melyet egy megfelelő GPU-val gyorsítani is lehet. Az AMD egyedüliként rendelkezik OpenGL ES 2.0-t támogató driverrel a PC-s piacon, így a Fusion esetében ezt a szolgáltatást is be lehet pipálni. Az internet jövőjében még a HTML5 és a WebM alakíthat fő szerepet. Bár a multimédiás tartalmak területén jelenleg az Adobe Flash az úr, a későbbiekben ez megváltozhat, ami a flashanimációk viszonylag magas erőforrásigényére vezethető vissza. Nem kétséges, hogy a videolejátszó-portálok kulcsszerepet töltenek be az internet világában, ám a flashalapú lejátszók jelentős teljesítményt követlenek a tökéletes működéshez. Az új jelölőnyelv segítségével ez kivédhető, így a népszerűbb portálok esetében az átállás nagyon valószínű, már csak az okostelefonok terjedése miatt is. Az internetes videolejátszás a HTML5 alapjain is gyorsítható a H.264-es vagy a WebM VP8-as kodek segítségéve. Az előbbit szinte az összes elérhető diszkrét grafikus kártya támogatja, és az újabb IGP-knek sem okoz akadályt. A VP8 azonban új kodek, így fejlett hardver szükséges hozzá. Az UVD 3.0-nak ez sem jelent gondot, vagyis a Fusion ebből a szempontból is jövőbiztos rendszer.
Az internetes előnyök mellett a Brazos platform támogatja még a DirectX 11-es, az OpenGL 4-es, az OpenCL 1.1-es, valamint a DirectCompute 5.0-s API-t is. A HTPC-kbe az AMD a kétmagos E350-es APU-t ajánlja, ami kellő erőt biztosít a Blu-ray filmek lejátszásához is. Arról nincs pontos információ, hogy a 3D-s Blu-ray filmek támogatva lesznek-e, de az UVD 3.0 integrálásán kívül ez már csak egy HDMI 1.4a-s vagy egy DisplayPort 1.2-es interfészt követel, vagyis csak stratégiai szempontok szólhatnak ellene. A kérdés nyilván az, hogy megéri-e a belépőszintre egy olyan fejlett platformot készíteni, ami a multimédiás tudás szempontjából is abszolút csúcstechnológiát kínál.
A Brazos vezérlőhídja a Hudson D1 lesz, ami nagyjából ugyanazt kínálja, amit a korábban részletezett Hudson M1, csak PCI csatolókat is el lehet helyezni az alaplapokra. Az egycsatornás memóriavezérlő DDR3 szabványú lesz, és 1333 MHz-es órajelű modulokat támogat. A Brazos platformnak lesz mobil verziója is, így a netbookokban is szerepet kap az Ontario lapka segítségével, ami lényegében egy 9 wattos fogyasztással rendelkező Zacate APU.
