A DX11-es Radeonok sora így teljes

Az 5830-as Radeonról az olvasók többsége valószínűleg már hallott. A kártya majdnem fél évvel ezelőtt jelent meg, és nagy várakozás előzte meg, mert ennek a típusnak kellett volna betöltenie azt a szerepet, ami általában a lassabb csúcskategóriás, avagy leggyorsabb középkategóriás kártyákra jellemző, miközben jó áron, az 50 000 forintos lélektani határon vagy alatta mozog. Ennek a típusnak kellene betöltenie a HD 5770 és a HD 5850 közötti űrt. Mint utóbb kiderült, tévedtünk, illetve mindenki más is tévedett, aki erre számított. Az 5830 ára máig nem csökkent le 50 000 forintig, sőt időközben volt, hogy drágult (köszönhetően a forint gyengélkedésének). Bár a teszttel meglehetősen elkéstünk, ez az árakat látva talán nem olyan nagy tragédia, és cikkünkből ki is fog derülni, hogy miért.

Az 5830-asok tálalva [+]

A Radeon HD 5830 a Cypress kódnevű DirectX 11-es GPU köré épülő videokártyák családjának negyedik tagja. A 40 nm-es csíkszélességen gyártott chip eredetileg 20 darab 80 utas shader tömbből áll, azaz 1600 stream processzort tartalmaz 80 textúrázóval és 32 blending egységgel (8 blokk) egyetemben, erre a teljes értékű chipre épül a HD 5870. Számos egység letiltásra került, míg végül megszületett az 5830, ami egyszerűen fogalmazva az eredeti GPU erejének 70%-ával gazdálkodhat: a 14 db shader tömb, azaz 1120 stream processzor és 56 textúrázó mellett azonban csak 16 ROP-egységet (4 blokkot) hagytak "épen", ezért a 70%-os megközelítés nem teljesen állja meg a helyét. Kicsit fura lett volna, ha egy ilyen erős GPU mellé egy igencsak szűkös és lekicsinylő 128 bites memóriabuszt társítanak, de szerencsére nem ez lett a vége: az 5830 GPU-ja is 256 biten kapcsolódik a GDDR5-ös memóriákhoz. A GPU minden egyéb tekintetben azonos a csúcskategóriás 5000-eseken megtalálhatóval, gondolunk itt a videolejátszó képességekre és a többmonitoros megjelenítés támogatására.

A lapka órajele az AMD ajánlása szerint 800 MHz, a mellé társított 1 GB memória pedig 1 GHz-en ketyeg (GDDR5 4 GHz), de ezt a gyártók bármikor felülbírálhatják, kiváltképp az 5830 esetében, ami köré mégcsak referenciakártyát sem épített az AMD. Nyilvánvaló, hogy a cég célja ezzel a hibás chipek kiszórása, de ezt az elmúlt évek során már megszokhattuk. Érdekes módon az 5830 TDP-je 175 watt lett szemben a HD 5850 151 wattjával, erről azonban tudni kell, hogy egy abszolút maximumról van szó, ettől csak lefelé térhetnek el a gyártók.

Az 5830 megjelenése elsősorban az előző generáció csúcs-Radeonját, a HD 4890-et veszélyezteti, ennek gyártásával már régen leálltak, és betolták a helyére a DirectX 11-es 5830-at.

Sapphire Radeon HD 5830 [+]

MSI R5830 Twin Frozr II [+]

Szerkesztőségünkben kétféle Radeon HD 5830 landolt, az egyik a Sapphire megoldása, a másik az MSI Twin Frozr II-ese. A Sapphire a nagy összefüggő műanyag burkolatba (légelvezető csatornába) egyetlen nagyobbacska, 9 cm-es ventilátor épített, míg az MSI a hűtésről nevezte el a kártyát, a Twin Frozr II a duplaventilátoros, csillogó aluburkolatra utal. A két gyártó nyomtatott áramköri lapja sok helyen komolyan különbözik egymástól, lényegében a GPU-n és a memóriachipeken kívül mindent másként oldottak meg. Ebből is látszik, hogy ez a gyártók szempontjából egy "csináld magad" VGA, ami elviekben a teljesítményen kívül kihatással lehet a tuningra, a melegedésre és a fogyasztásra is. A csúcs 5000-esekhez hasonlóan az 5830-ason is két 6-pines PCIe tápcsatlakozó aljzatot találunk, a kártya támogatja a CrossFire-t és DVI, HDMI, illetve DisplayPort csatlakozóval is rendelkezik.

A Sapphire hűtése [+]

Az MSI hűtése (Twin Frozr II) [+]

A Sapphire és az MSI hűtési megoldása első látásra, lefedve nagyon különbözik, de csupaszon már korántsem olyan nagy a differencia. A Sapphire bordája talán kevesebb anyagot tartalmaz, és csak egy ventilátort építettek rá, de ha nem vesszük figyelembe a légkavaróknak kialakított területet, akkor a túloldalról már jól láthatóan hasonlítanak egymásra: a lamellák között négy illetve öt hőcső vezeti el a meleget. Az MSI megoldása egyébiránt igencsak hajaz a Gigabyte GTX 465-ösén látotthoz, de hogy melyikük ötlete volt ez a kialakítás, azt nem tudjuk. Meg kell hogy mondjuk, a csendes gépet szem előtt tartó felhasználók számára ezek a kétventilátoros megoldások általában nem túlságosan szimpatikusak, mert két kisebb légkavaró az esetek többségében jóval hangosabb, mint egyetlen nagyobb, alacsony fordulatszámon járatva. De hogy ez az MSI Twin Frozr II-ese esetében mit jelent a gyakorlatban, arról majd a következő oldalon...

A GPU-k és a memóriák a Sapphire és az MSI videokártyáin [+]

A hűtőbordák leszedve azok alatt, ahogy arra számítani lehetett, Cypress chipek lapulnak; az MSI-n találhatót 2010. második hetében gyártották, míg a Sapphire-ét 2009. ötvenharmadik hetében (nagy ritkán ilyen is előfordul). A memórialapkák típusa is megegyezik, a Samsung K4G10325FE-HC04 feliratú 56 nm-en készült 1 Gbites, 1,5 V-on üzemelő GDDR5-ös memóriák nem egy videokártyáról ismerősek már (többek között ilyet találunk a GeForce GTX 480-on és a HD 5850/5870-en is), elméletileg 1250 MHz-et, effektív 5000 MHz-et képesek elérni. A hűtőbordákat látva jól látszik, hogy egyik gyártó sem tartotta fontosnak ezeket külön hűteni, míg az AMD-től (és az NVIDIA-tól) megszokott referencia hűtőbordák az esetek többségében a memóriákkal is érintkeznek. Kérdés, hogy ez milyen hatással van a tuningra? A GTX 465 esetében kimondottan jót tett a tuningnak, hogy az átforrósodott hűtőborda helyett csak a levegő hűtötte a memóriákat.

Méretarányok: HD 5770 / HD 5850 / Sapphire HD 5830 / MSI HD 5830 / GTX 275 / HD 4890 [+]

Az 5830 nem örökölte az 5850 kb. 24 cm-es hosszát, annál ugyanis tovább nyúlik. 27 cm-es méretével az 5870-re hajaz, de még így sem tekinthető kirívó esetnek, nagyjából megegyezik az ezen az áron kapható GeForce GTX 275-tel, ugyanakkor hosszabb, mint az előző generációs HD 4800 széria.

Összegezve a látottakat az 5830 valódi főnyereménynek tűnik a HD 4890 árán, hiszen a specifikációk alapján egyértelműen gyorsabb annál, csak az a picike problémánk van vele, hogy nem lehet kapni ilyen áron. A számokból következően a HD 5850-nél kb. 20%-kal kéne lassabbnak lennie, viszont az már talány, hogy mire lehet képes a GTX 275 ellen, a majdnem teljes értékű GT200b köré épülő VGA ugyanis a HD 5830-cal közel azonos áron kapható.

Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

Az 5830-asokat a két gyártótól megszokott csomagolásban találjuk, a Sapphire igen egyszerű dobozával ellentétben az MSI a Twin Frozr II-re próbálja meg felhívni a figyelmet. A videokártyák mellé mindkét gyártó egy leírást, egy driver CD-t, két PCIe tápcsatlakozó-átalakítót és egy analóg-DVI átalakítót mellékelt, a Sapphire ezen kívül meglepett minket egy CrossFire-híddal is.

Játékok

• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)

A felbontásokat és képminőségi beállításokat a HD 5830-hoz igazítottuk, ez volt az első letesztelt VGA a sorban. Egyes játékokat (Avatar, Crysis Warhead, STALKER, Dirt 2, HAWX) ugyanazon beállítások mellett tesztelünk, mint a GTX 465-öt (illetve ellenfeleit), ezért nincs akadálya az összehasonlításnak, de ebben a cikkben csak a HD 5830 árkategóriájában található, illetve annál picit olcsóbb/drágább kártyák kaptak szerepet. Szereplőink ugyan nem tartoznak a csúcskategóriába, de még így is elég drágák, és elvárjuk tőlük, hogy a manapság már relatív olcsón kapható 24 colos LCD TFT-k natív, 1920x1200-as felbontását is vigyék. A játékokon belül megtalálható grafikai opciókat úgy állítottuk be, hogy a HD 5830 1920x1200-ban mindenképpen elérje a 30 fps-t, de ha lehet, akkor inkább többet (lényegében azt néztük, hogy játszható-e az adott játék).

Az ellenfeleket vegyes szempontok alapján válogattuk össze. Az 5830 ellenlábasa jelenleg a GTX 275, mert azzal kb. egy árban kapható. Ezen kívül kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyivel lassabb a HD 5850-nél, mennyivel gyorsabb a HD 5770-nél és hogy milyen pluszt nyújthat egy jelenlegi HD 4870 vagy GeForce 9800 GT tulajnak.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. Úgy vettük észre, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

A specifikációk láttán az a furcsa helyzet állt elő, hogy két egyazon chip köré épülő VGA (HD 5850 és HD 5830) közül a lassabb fogyaszt többet. Ez állítólag az 5830-asokon található GPU-k kényszerből megnövelt feszültségének tudható be, ezek ugyanis csak így képesek hibátlanul ellátni feladatukat. Ezt a gyakorlati mérések is megerősítették, mindkét nálunk járt 5830-as többet fogyasztott, mint a HD 5850, ráadásul a két gyártó kártyája között is volt közel 5% a különbség, már ami a terhelt értékeket illeti. Ez azonban szerencsénkre nem olyan nagyon vészesen komoly differencia, jól látható, hogy ezek az erős kártyák még így is éppen annyit fogyasztanak, mint a két generációval ezelőtt kiadott 9800 GT, és kevesebbet esznek, mint a GTX 275.

Kíváncsiak voltunk a két gyártó egyazon GPU köré épülő megoldásának működési hőmérsékletére és a ventilátorok fordulatszámára is. A Sapphire-on található nagy ventilátor üresjáratban 900 rpm-en forog lényegében hangtalanul, és terhelve is csak kb. 1400 rpm-ig gyorsul fel, ami nagyon kedvező, alacsony érték, főleg ha az újabb GeForce-okat is számításba vesszük. Ez idő alatt a GPU kb. 35-40 °C-ról 60-65 °C közé melegszik (egy 25 °C-os szobában mérve). A 60-65 °C-os értékek egyáltalán nem vészesek, korábbról ismerhetünk jópár 90-100 °C-ot is elérő Radeont.

Az MSI két ventilátora már alapjáraton is gyorsabb, mint a Sapphire terhelés alatt, kb. 1600 rpm-en forog, majd ez kb. 2700 rpm-ig gyorsul miközben játszunk, cserébe 5 fokkal hűvösebb a GPU, tehát 55-60 °C-ig melegszik. A magas forgási értékek láttán azt gondolnánk, hogy az MSI Twin Frozr II felejtős, pedig "érzésre" még terhelve sem vészes a zajszintje, mert nem azt a magas hangszínű, süvítős hangot adja ki, ami zavarja az embert (pl. HD 3850), hanem szimpla "szélzajt" bocsájt ki, ami még fejhallgató vagy hangfalak nélkül sem zavaró.

A két videokártya GPU-Z-vel készített logfájlja innen tölthető le.

A tuninggal nem volt szerencsénk, mert amellett, hogy a két Radeon GPU-ja már eleve 850 MHz-ről rajtolt, a Catalyst Control Center és az Afterburner is csak 875/1200 MHz-es értékekig engedte az órajelemelést. Ezt mindkét kártya könnyedén bírta, tehát igen valószínű, hogy ennél jóval többre képesek.

Crysis, Avatar, Just Cause 2

Az első három tesztelt játékban a HD 5830 és a GTX 275 komoly csatájának lehetünk a szemtanúi, nem igazán bírnak egymással. Itt még egyenlőek az esélyek, mert DirectX 10-es játékokról van szó. Egyelőre nem tűnik úgy mintha a HD 4870 tulajok sokat nyernének egy ilyen váltással. Az 1920x1200-as felbontás mindhárom játékban élvezhető sebességgel fut, de Crysis és Just Cause 2 alatt is le kell mondanunk az élsimításról (előbbi még a GTX 465-nek is gondot okoz).

HAWX, Dirt 2, BFBC2

A kicsit komolyabb igényű játékok sorában a GTX 275, ha picivel is, de előretör, és ad egy kisebb pofont a HD 5830-nak. Az AMD kártyája HAWX alatt a minimum fps-ekkel vígasztalódhat, ebben ugyanis jobb a Radeon. A Dirt 2-t DirectX 11-es beállításon tesztelve kirajzolódik előttünk egy elég logikus, ugyanakkor picit lehangoló erősorrend, ebből ugyanis kiderül, hogy az 5830 inkább az 5770-hez áll közel, mint az 5850-hez.

STALKER, AvP, Metro 2033, Battleforge

A legmagasabb igényű játékok sorát a STALKER nyitja, ezt a DirectX 11-es kártyákkal DX11-es, a DirectX 10(.1)-es kártyákkal pedig DX10(.1)-es beállításban teszteltük, ami utóbbiak számára előnyt biztosított, mert a picit csúnyább grafika gyorsabban fut a kártyákon. Az 5830 ennek ellenére nagyon jól szerepel, átlagban alig lassabb a GTX 275-nél, míg minimum fps-ben sokkal jobban teljesít.

Az AvP-t képtelenség a DX10-es és a DX11-es kártyákon teljesen azonos beállítások mellett tesztelni, hacsak nem DX9-es módban indítjuk el, ami nem jellemző a játékot játszókra. Ezért a grafikont két részre osztottuk, a DX11-es Radeonok kerültek felülre, alulra pedig a többiek. Jól látható, hogy DX10-es módban (amit szintén a DX11-es .exe-vel hívhatunk elő) jóval gyorsabbak a kártyák. Azt azért még érdemes tudni, hogy az élsimítás teljes kikapcsolása nem javít sokat a DX11-es kártyák helyzetén, ám még ennél is viccesebb az a tény, hogy a DX10-es és DX11-es grafika között gyakorlatilag nem látni különbséget.

A Metrót ezúttal az összes kártyán DX10-es módban teszteltük, mert a DX11-es mód még a legerősebb csúcskártyákat is megfogja. Így legalább összehasonlíthatóak az elért eredmények. A HD 5830 megveri a GTX 275-öt, amely éppen olyan gyors volt, mint a HD 4870. A különbség lényegében minimális, játék közben nem érezhető, tehát a Metro miatt sem érdemes lecserélni a HD 4870-et.

Végül a Battleforge került terítékre, mely a DirectX 11-es kártyák számolási erejét a játék gyorsítására használja, ez pedig ismét garantálja a HD 5830 győzelmét a GeForce felett, ám előnye nem túl meggyőző, ráadásul minimum fps-ben a GeForce volt a jobb. A HD 4870 gyakorlatilag semmivel sem lassabb a negyedik 5000-es Radeonnál.

Összegzés

Az összegző grafikonokra adott visszejelzések eddig pozitívak, ezért folytatjuk a "hagyományt". Először a DirectX 11-es kártyák teljesítményét összegeztük, és ahogy az sejthető volt, a HD 5830 az 5850 és az 5770 közé ékelődött be. A kérdés inkább az, hogy mekkorák a különbségek. Az 5850 kb. 25-26%-kal gyorsabb, az 5770 viszont csak 15-16%-kal lassabb az 5830-nál, miközben kb. kétharmadába kerül (tehát 33%-kal olcsóbb). Nyilván akinek kevés a HD 5770, azt ez nem nyugtatja, ebből csupán annyi következik, hogy az a bizonyos 5770 és 5850 között található lyuk egy picit félre lett tömve.

Ha az egyenletbe bevonjuk a régebbi kártyák teljesítményét is, akkor még érdekesebb a helyzet. A GTX 275 gyorsabb, mint a HD 5830. A HD 4870 ugyan lassabb, de csak alig. Mi erről a véleményünk? Akinek GTX 275 szintű sebességre volt szüksége, az már régen megvette a GTX 275-öt. Ja de hogy az nem DirectX 11-es? Egyelőre nem látjuk a DirectX 11 előnyeit... A másik célcsoport a 4800-asok tábora lehet, akiknek HD 4850/4870/4890-je van. Gyanítható, hogy ők sem fognak elájulni a látottaktól, az 5830 egyáltalán nem meggyőző. Azért drágább, mert DirectX 11 kompatibilis, a DirectX 11 viszont egyelőre - mondjuk ki - finoman fogalmazva sem jelent áttörést. Talán majd 1-2 év múlva, már csak az a kérdés, hogy hol lesz ez a generáció 1-2 év múlva? Egy esetleges célközönség lehet még a 9800 GT, illetve az ehhez teljesítményben közel álló videokártya-tulajok (HD 3850/3870) csoportja, nekik azt lehet mondani, hogy megéreznék a váltást.

A HD 5830 teljesítmény/fogyasztás mutatója jól alakul, gyakorlatilag a DirectX 11-es GPU-k ezen a téren jelenleg az ászok. Ár/teljesítményben viszont nem az igazi, legalábbis az itt szereplő videokártyák mezőnyében lényegében a GTX 275-tel van egy szinten, annál picit lassabb, ugyanakkor egy picit olcsóbb is.

Mit mondhatnánk ezek után? A HD 5830 nem egy rossz kártya, csak éppen nem is eléggé jó. Csak azoknak ajánlható, akiknek jelenleg még két generációval ezelőtti videokártyája van (GeForce 9800, Radeon HD 3800 vagy ezeknél lassabb). Az ennél gyorsabb kártyáknál nem gyorsabb annyival, hogy megérje a váltást, egyszerűen nem érzékelhető. Igazság szerint, ha szigorúan a számokat vesszük alapul, akkor semmiképpen sem éri meg az árát, mert nem kétszer gyorsabb, mint pl. egy HD 4850 miközben kétszer drágább, de jól tudjuk már azt is, hogy ahogy haladunk felfelé a termékpalettán, úgy romlik az ár/teljesítmény mutató, tehát ez nem jó érv. Akinek HD 5830 szintű teljesítményre van szüksége, annak a fenti kitételekkel ajánlható. Az 5830 még 1920x1200-as felbontásban is elboldogul a legkomolyabb igényű játékokkal, igaz, ehhez néha ki kell kapcsolni az élsimítást, lejjebb kell venni a grafikai beállításokat. A GTX 275-nél több szempontból is jobb (fogyasztás, multimédiás funkciók, DX11), ugyanakkor nem támogatja a PhysX-et (ami szempont lehet), de azt is látni kell, hogy a GTX 275 már majdnem másfél éves kártya, épp mostanában jelenik meg az utódja, a GTX 460, tehát nem túl fair az összehasonlítás.

Szerintünk a DirectX 11 nem éri meg a felárat, ezért az érezhetetlenül lassabb HD 4870 jobb választásnak bizonyulhat az 5830-nál, főleg abban az esetben, ha az általunk feltüntetett árnál olcsóbban jutunk hozzá például használtan (persze ez sokak számára nem opció). Az 5830 teljesítményével sem fogjuk tovább húzni, mint egy 4870-nel.

fLeSs

A tesztben használt videokártyákat a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk. A játékok egy részét a CD Projekt biztosította.