Videokártya, nem csak játékra
Tekintettel az új GPU számítási teljesítményére, az NVIDIA a megszokottnál is jobban igyekszik hangsúlyozni, hogy ezek a videokártyák már nemcsak szimplán játékra használatosak, hanem a 2007 februárjában bejelentett CUDA fejlesztői platformnak köszönhetően hathatós segítséget nyújtanak különböző számításigényes feladatokban is, úgy mint a tudományos kutatások, szimulációs modellek, komputeres vizualizáció, video- és képfeldolgozás, illetve fizikai gyorsítás. Az átlagfelhasználók számára talán közelebb hozza ezt az egész témát, ha azt mondjuk, hogy egy sok párhuzamos számolót alkalmazó GPU (mint amilyen a GT200) egy processzornál nagyságrendekkel gyorsabb, ha filmkonvertálásról van szó (az NVIDIA ezt a RapidHD nevezetű programmal támogatja). A másik érdekesség a Folding@Home számolás, melyhez az NVIDIA szintén kínál GPU-támogatású programverziót. Általánosságban elmondható, hogy egy szimpla processzorhoz képest egy GPU-val a legtöbbször több tízszeresére, de nem ritkán akár egy-kétszázszorosára is gyorsulhat egy adott számítási feladat végrehajtása. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a unified shader architektúrákban alkalmazott számolók immár a leggyakrabban alkalmazott adattípusokkal képesek elboldogulni, és így ha például egy GT200-at veszünk alapul, és csak a végrehajtó egységek számát nézzük (240), egy közel 1,5 GHz-es órajelen járó Pentium I-es processzor 240-szeres kapacitásáról beszélhetünk. Kicsit visszatérve a fizikára, az NVIDIA ígéretet tett rá, hogy a GeForce-ok (a 8-astól kezdődően) egy hónapon belül támogatni fogják a hardveres fizikaszámolást is, csak a meghajtóprogram hiányzik hozzá, a platform természetesen a felvásárolt Ageia PhysX lesz.
A teljesítménytől függetleníthető szempont a fogyasztás. A videokártyák területén ebben a tekintetben ezidáig az AMD járt előrébb, ugyanis az RV670 köré épülő Radeonok a PowerPlaynek hála viszonylag keveset fogyasztanak, hiszen üresjáratban visszaveszik a GPU órajelét. De ez a megoldás sem tökéletes, rejlik még benne némi potenciál, elvégre a memória fogyasztása is csökkenthető lenne, és a processzorokhoz hasonlóan a GPU-nak sincs szükség minden területére, elég lenne csak annyit bekapcsolva hagyni, ami éppen elég a megjelenítéshez – ez lenne a tökéletes megoldás. Az NVIDIA még ennyit sem tudott felmutatni egészen mostanáig, a G92, illetve elődei semmilyen energiagazdálkodási sémát nem ismernek, nem véletlenül született meg a Hybrid Power.
A GT200 ezen a területen is változásokat hoz magával. Egy olyan chip lett, amely már hasonlóan a processzorokhoz többféle, pontosabban négy különböző energiagazdálkodási módot ismer: üresjárat/2D, Blu-Ray videolejátszó mód, 3D-s mód, illetve a Hybrid Power mód. A dokumentumok szerint a GPU (nem az egész videokártya) üresjáratban mindössze 25 wattot fogyaszt, ezt pedig annak köszönheti, hogy elsőként a GPU-k világában támogatja a chip egyes részeinek lekapcsolását, amikor nincs azokra szükség. Logikus, csak tudnánk, hogy erre miért kellett 2008 közepéig várni? Azt nem ismerjük pontosan, hogy milyen területek válnak inaktívvá, de a chipen belül van bőven redundancia, tehát van mit lekapcsolni, gondolunk itt a sok TPC-re, melyek közül 2D-re bőven elég egy darab, a ROP-ok közül is elég egy (és akkor már a memóriachipeket is le lehet kapcsolni) stb. Mozi üzemmódban a GPU állítólag 35 wattal is beéri, de hogy ne legyen felhőtlen az örömünk, a 3D-s fogyasztás nem kevesebb, mint 236 watt, egy átlag HTPC fogyasztásának 3–5-szöröse, és még csak a videokártyáról beszélünk. Szóval azért van még hova fejlődni, igaz, a 65 nm-es gyártástechnológiától nem várhatunk mást, állítólag a GT200 utódja már készülőben van 55 nm-en.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
