Tesztelés
A teszteléshez kétmagos Intel Pentium D 830 processzor köré épülő rendszerünket használtunk. A két összegyógyított Prescott már alap, 3 GHz-es órajelén is iszonyatosan fogyaszt és melegszik, amivel próbára teszi a komolyabb hűtéseket is. Az összehasonlítási alap hagyományosan a Coolink U8-92 volt, melyet közben átkereszteltek Noctua NH-U9-re.
- Intel Pentium D 830 processzor
- Asus P5WD2 Premium alaplap
- 2 x 512 MB Corsair TwinX1024-8000UL memória
- Asus GeForce 7900 GT TOP videokártya
- 160 GB-os Maxtor merevlemez
- Cooler Master Real Power 550 W tápegység
- Casetek CK-1020 ház, hátul 9,2 centiméteres Coolink ventilátorral
Grafikonjainkon egy megközelítőleg 20 perces, 100 %-os processzorterheléses melegítési időszak és utána pár perces terheletlen kihűlési folyamat látható. A vonalakat vízszintesen némileg elcsúsztattuk egymástól, hogy a felfutás és a lecsengés jobban láthatóvá váljon.
Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a hűtők megközelítőleg azonos körülmények között mire képesek, nem pedig a csúcsteljesítményükre. Ezért az első körben minden versenyző ventilátorát egységesen percenként 1900-as fordulatszámra állítottuk. Ez alól kivételt csak a Mars jelentett, ugyanis keret nélküli ventilátora azonos fordulatszámon jóval halkabb volt a többieknél. A másik ok, ami miatt 500-zal magasabbról indítottuk, az induláskor is magas alaphőmérséklet volt. Az extrém formáról már a startnál bebizonyosodott, hogy inkább érdekességnek való.
Az első részteszt eredményeit látva nagyon meglepődtünk. Nem gondoltuk volna, hogy a GlacialTech Igloo 5700 után ennyi hűtő megelőzi a jó kis Coolink U8-92-t. Legjobban a Cooler Master Hyper TX szerepelt, ami azért meglepő, mert a konkurensekhez képest aránylag kicsi; az Asusok vagy a Coolink jó 200 grammal nehezebb nála. A TX nagyjából 7 fokot vert az U8-92-re, így a nálunk járt, 92 mm-es ventilátorral dolgozó hűtések közül egyelőre ő a legjobb. Az Asusok alig maradtak le mögötte. Mivel a Silent Square és Silent Square Pro ugyanazt a bordát használja, nem meglepő, hogy azonos ventilátorfordulat mellett egyformán teljesítettek. A Cooler Master Hyper UC nagyjából akkora, mint a TX, de majdnem 4 fokkal elmaradt mögötte. Ez valószínűleg a sűrűbb lamelláknak tulajdonítható. A Thermalright Ultra-90 öt fokot kapott a Coolinktől, ami nagyszerű eredmény, de a mai, erős mezőnyben csak a hatodik helyre volt elegendő. A mókás Mars a magasabb fordulatszám ellenére is az utolsó helyen végzett. Az élmezőnytől jó 15 fokkal maradt le, ami annyit jelent, hogy egy Core 2 Duóra vagy Athlon 64-re bőven elegendő.
Rezgéscsillapító gumis ventilátorrögzítésének köszönhetően a Cooler Master TX hangban is a legjobb volt. A ventilátor felől semmiféle rezonanciát nem hallottunk, és a motor is egészséges hangot adott, amit a szélzaj elnyomott. A második helyen a Coolink futott be, melyet a Thermalright követett, hiszen ugyanazt a kis motorerejű ventilátort használtuk mindkettőn. A Coolink azért volt jobb, mert rezgéscsillapító gumicsíkjai voltak. A sorrend eddig is meglehetősen szoros volt, de a továbbiakban talán még nagyobb lett a tömörülés. A Mars és a két Asus nagyjából egyforma hangos volt. Mindkettőnél erősebb szélzajt tapasztaltunk, mint az éllovasoknál, de a különbség minimális volt. A sort a Cooler Master UC zárta, amelynek fémre csavarozott ventilátora enyhén rezonált.
A ház hátsó ventilátorát kikapcsolva változatlan maradt a hűtők sorrendje, csak a különbségek módosultak egy kicsit. A két Asus feljött a Cooler Master TX-re, de a másik Cooler Master és a Coolink is faragott egy picit a hátrányából. Talán a TX alaplap felé irányító légterelője okozta ezt az apró különbséget. A Casetek CK-1020 percenként 1200-at pörgő hátsó ventilátora nem nagyon szólt bele a hangviszonyokba, így azt kikapcsolva is megmaradt a zajossági sorrend.
A hátsó ventilátort újra bekapcsolva és a processzorhűtők szélkerekeit percenként 1500-as fordulatra visszavéve legelső tesztünk eredménye ismétlődött meg, de most majdnem minden résztvevő 5 fokkal magasabb csúcsértéket produkált. Kivételt csak a Mars és a Thermalright jelentett. Az utóbbit most radikálisabban leszabályoztuk, egészen 1600-ra, ezért most a processzor 85 fokra melegedett alatta. Érdekes módon az Ultra-90 kevesebbet gyengült, mint a többiek, de így sem tudta befogni a Coolinket. A Cooler Master UC ismét a negyedik lett, a top három pedig újfent szoros csatát vívott, amiből a másik Cooler Master, a TX került ki győztesen.
Az utolsó, legforróbb menetben főként a hangokra figyelünk, mert most már nem zavart a hátsó 92 milliméteres házhűtő, a teszthez használt Cooler Master Real Power 550 hangját meg már annyira ismerjük, annyiszor hallgattuk, hogy el tudjuk különíteni bármilyen más zajforrástól. A legjobb most is a TX légcsavarja volt. Már a nagy ventilátortesztnél felfigyeltünk rá, hogy egyes Cooler Master ventilátorok mennyire halkak. A Coolinknek sincs szégyenkeznivalója. Hogy nem ő lett az első, talán csak annak tulajdonítható, hogy a sok tesztelés alatt már kopni kezdett a csapágya. A harmadik helyen természetesen a szintén Coolink ventilátorral induló Thermalright végzett. Az Asusok közül most a Silent Square Prót halkabban érzékeltük, a sima Silent Square-nek morgott a motorja. Ugyanez volt a helyzet a Marsnál is. A sor végére a Cooler Master UC került, melynek motorja valószínűleg elkapta a bordát fedő fémburok sajátfrekvenciáját, mert érdekesen brummogni kezdett.
A hőmérsékleteket figyelve majdnem minden maradt a régi. Az élen a TX végzett, melyet szorosan követtek az Asusok, majd a negyedik helyen jött az UC. A Coolink U8-92-esnek sikerült közelebb jutnia az élbolyhoz. A Thermalright nagyjából 5 fokkal lemaradva követte az U8-92-t, a Mars pedig a sor végén bontotta a formát.
Értékelés egyelőre nincs – bár az látszik, hogy a Cooler Master TX és az Asusok nagyon jól sikerültek –, mert a következő részben még öt új és két régi processzorhűtő mutatkozik be.
rudi
Az Asus hűtőket az Asus, a Cooler Master hűtőket az Expert Computer Kft., a Thermalright Ultra-90-et a TTS Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.
