Belülről

A szokásostól eltérő házaknál mindig izgatottan várjuk, hogy mit is találunk belül, milyen lesz a meghajtók elhelyezése, a rezgéscsillapítás, szellőzés, szerelhetőség. Az új Maestro elsőre meglehetősen szokványosnak tűnt. A tápegységet az alaplaptól balra helyezték, a meghajtók elöl vannak. A homlokzat csatlakozóihoz, gombjaihoz és LED-jeihez tartozó vezetékek megfelelő hosszúságúak.

A meghajtós részt boncolgatva nem hittünk a szemünknek, amikor a jobb oldalon megláttuk a 2,5 hüvelykes merevlemeznek kialakított helyet. Végre egy gyártónak eszébe jutott az a napnál is világosabb megoldás, hogy egy halkra tervezett HTPC-be érdemes csendes kis winchestert szerelni. A középen látható optikai meghajtós rész is érdekes, mert az aljára keresztben egy 3,5 colos meghajtóhelyet szereltek. Ez a hármas blokk egy kézzel kitekerhető csavar oldása után kifordítható, majd kiemelhető, ami a szerelést nagyban megkönnyíti.

A bal szélen, az előlapról is elérhető fiók mellett még egy belsőt is kialakítottak, így akár három merevlemezt is beépíthetünk az új Maestróba. Mindenesetre az látszik, hogy a gyártó az egyetlen 2,5 colos adattárra gyúrt, mert a ház elejébe helyezett 80 mm-es ventilátorhely csak azt szellőzteti, a másik két pozíció alaposan bemelegedhet.

A meghajtók rezgéscsillapításra nem helyeztek túl nagy hangsúlyt, bár az alulról, csavarokkal rögzíthető kis merevlemez, a normál merevlemez és az optikai meghajtó köré is tehetünk gumiból készült alátéteket. Kár, hogy ezeket gyárilag nem mellékelték.

Az egyik szemünk sírt, a másik nevetett, amikor beköltöztünk a Maestróba. Sírt, mert a processzor fölé alig két centiméter híján nem tudtuk fölszerelni a Coolink U8-92 hűtőbordát, és nevetett, mert a Radeon X1950 XT kényelmesen befért, sőt annyi hely is volt mögötte, amennyi egy GeForce 8800 GTS-nek kell. Talán még a legnagyobb GTX is elfért volna, bár meglehetősen vad dolog ilyen kis házba akkora VGA-t tenni. További jó pont, hogy az első ventilátor éppen a VGA-ra fújja a levegőt. A tápegység vezetékei pont olyan hosszúak voltak, hogy minden köteg legtávolabbi csatlakozója elért a 2,5 colos merevlemezig. A fölös szálaknak bőven volt helye a táp mögött.

Az előlapon egy nagyon ötletes, de csak félig megoldott trükköt találtunk. Az optikai meghajtót takaró lehúzható fedelet úgy alakították ki, hogy annak gombját is megnyomja. A probléma csak az, hogy visszafelé nem működik a dolog, záráshoz a tálca elejét kell böködni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!