Asus F5Z

Márciusban volt öt éve már, hogy az Intel megalkotta és erőteljes marketingkampány kíséretében egységes csomagként forgalmazni kezdte mobil platformját, a Centrinót. Azóta töretlen sikernek örvend, tovább erősíti az Intel processzor alá Intel chipkészletet tézist, bár drágább, mint a külső beszállítók lapkakészletei, és a grafika terén többnyire gyengébb is náluk. A rivális AMD-nél sokáig nem ismerték fel (vagy egyszerűen csak nem tudták kihasználni) a platformpolitika előnyeit, főként hogy processzor mellett további chipeket értékesíthetnek. Most viszont itt a kisebbik processzorgyártó csomagja, mely a hangzatos Puma kódnevet kapta. A K8-as architektúrára épülő, de K10-es elemeket is használó CPU mellett az AMD részévé vált ATI grafikus magját használják. Sokak szerint éppen ez, mármint az egységes platform létrehozása volt a két évvel ezelőtt finoman szólva is meglepő akvizíciónak a fő célja.

Mint oly sok AMD termék, a Puma is késett megjelenésével, de a piac egészen jól reagált rá. Azon a napon, amikor hivatalosan bemutatták, az AMD részvényeinek árfolyama több százalékkal megemelkedett. Hozzánk elsőként az Asus F5 sorozat kabátjába öltöztetett nagymacska érkezett meg. A nem éppen friss, 15,4 hüvelykes kijelző köré épített ház ezüstös oldalsó betéteivel, sötét színével és fedlapján keresztbefutó díszítésével ma már konzervatívnak mondható, ami nem feltétlenül jelent rosszat. Nem csilivili, nem (nagyon) krómozott, nem festett, nem szivárványszínű, nem díszes, hanem praktikus munkaeszköz.

Fedelének élei már az újabb Asus gépeken láthatóhoz hasonlóan, lankásabban lejtenek, de a nyomógombbal nyitható retesz körül még nincs krómberakás. Előre csak a kártyaolvasót tették, és a hátsó részen sincs túl sok csatlakozó. Ide került a Kensington zár aljzata, középre a tápcsatlakozóval és egy USB aljzattal keretezett szellőzőnyílás, valamint a jobb szélre az analóg D-Sub monitorkimenet. Egy digitális DVI-nek vagy HDMI-nek örültünk volna, bár egy üzleti, munkás célokra szánt laptopnál ez nem olyan fontos.

Az oldalsó élek sem zsúfoltak. Balra, elöl található a hang ki- és bemenete, utánuk az ExpressCard bővítőhely, majd a vezeték nélküli kapcsolatot biztosító eszközök (Wi-Fi, Bluetooth) kapcsolója, három USB, a régies modem és a vezetékes Ethernet aljzat sorakozik. A túloldalon csak az optikai meghajtót találtuk. Elfért volna még ide egy eSATA aljzat, esetleg még pár USB, igaz, abból már így is négy darab van.

Alulról szemlélve az F5-öt a legérdekesebb, hogy az F3-mal vagy az M51-gyel ellentétben elölre került az akkumulátora. Ennek köszönhetően ölbe véve minden bizonnyal stabilabb lesz majd a gép, hiszen súlypontja előrébb került. Elmaradhatatlan a szokásos névjegykártyatartó, a merevlemez pedig előre, a teleppel átellenes oldalra került. Bár elsősorban üzleti célra ajánlják, az F5-ösöknek nincs dokkolócsatlakozójuk.

Kinyitva a gép kicsivel modernebbnek látszik, mint kívülről. Csuklótámasza világos, ezüstszínű, és ez a betét felhúzódik a hagyományos elrendezésű – nem numerikus pados – billentyűzet két oldalára is. Ugyan a kijelző a mai szokás szerint tükrös felületű, a körülötte lévő, közepesen vastagnak mondható keret legalább matt. Az aszimmetrikus zsanérkialakítást oldalra helyezett Asus logó ellensúlyozza a monitor alatt. Fölötte látható az 1,3 megapixeles webkamera és két mikrofon.

Dicséretes, hogy az Asus F5 teljesen, 180 fokban kinyitható.

Benne a Puma

Megszokhattuk már az Asus nagyobb notebookjainál, hogy a memóriamodulok és a többi hardverkomponens egy nagy, közös ajtó mögött rejtőzik. A pumás F5-nél is egyből a szemünk elé tárult a processzor, az északi és déli híd, az egymás fölé helyezett memóriahelyek, valamint jobbra felül az egyetlen mini PCI Express aljzat, melyet a Wi-Fi modul foglal el. Külön fedele csak a vékony rezgéscsillapítókkal ellátott merevlemeznek van.

Az alaplap másik, billentyűzet felé fordított oldalán nincs semmilyen melegedésre hajlamos alkatrész. Tapasztalataink szerint ez az elrendezés nagyon jó hatással van a melegedésre, pontosabban a billentyűzet környéki nem melegedésre. Megfelelő szigetelőfóliáról is gondoskodtak az Asusnál, de azért így sem ajánlatos vízzel vagy egyéb folyadékkal locsolni az F5-öt.

Tovább boncolva az alaplapot eljutottunk a fő alkotóelemekig, melyek egy tenyérnyinél alig nagyobb területre összpontosulnak. Érdemes összevetni a chipek méretét az Intel konkurensekével.

AMD Puma

A 65 nm-es csíkszélességgel készülő, Griffin kódnévre hallgató CPU nagyjából akkora, mint az Intel szintén 65 nm-es Core 2 Duo processzorai. A bökkenő csak az, hogy az Intel már 45 nm-nél tart. Azért a korábban nálunk járt, 90 nm-es Turion vagy Athlon X2-höz képest így is kisebb fogyasztásra és melegedésre számítunk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az AMD-nél a processzorban van a memóriavezérlő is, ami az Intelnél az északi hídban lakozik.

Intel Merom / Penryn / asztali Core 2 Duo

A felsorolásban eddig tartott az Intel gyártástechnológiai előnye, ugyanis chipkészlet terén az AMD lényegesen előbbre tart. Az asztali gépekbe szánt AMD 780G északi hídból származtatott M780G (RS780M) integrált grafikus magos chip nemcsak jóval kisebb, de videokódolásban és 3D-ben is jelentősen erősebb az Intel 965GM-nél. Hiába kapott egyes gépekben kisebb tokozást, az Intel déli hídja is nagyobb, mint AMD-s vetélytársa. A kisebb méret itt kisebb fogyasztást és hőkibocsátást is jelent. Érdemes megnéznünk az oldal leg(f)első képét: az AMD déli hídjának egyáltalán nincs hűtése, valószínűleg nem is kell neki.

Intel Centrino 2008 elején (MacBook Air)

A Puma platform lelke a Griffin kódnévre hallgató processzor. Alapvetően a Turion 64 X2 K8-as architektúrájára támaszkodik, de pár helyen K10-es technológiákkal egészítették ki, ezért kapta a Turion X2 Ultra nevet. Régi a két, fejenként 1 MB másodszintű gyorsítótáras processzormag, de új az egymástól független órajel- és feszültségkezelésük. Külön állítja feszültségét a Phenomokból érkezett HyperTransport 3.0 vezérlő is, mely igény szerint le is kapcsolhatja magát, hogy egy kis energiát takarítson meg. Az energiagazdálkodással kapcsolatban meg kell még említeni az integrált GPU-t, amely különálló mobil VGA-val párban nemcsak Hybrid CrossFire-t tud, hanem igény szerint kapcsolgat is a kétféle grafikai eszköz között. Ha nincs szükség a diszkrét VGA erejére, akkor lekapcsolható és csak az északi hídba épített, kisebb fogyasztású működik. Opcionálisan a Mobility Radeon HD 3000-es sorozatú grafikus kártyák is a Puma részei lehetnek.

A nagymacska foga

Egyelőre háromféle Turion X2 Ultra processzor érkezik. A legerősebb a 2,4 GHz-es, 2 MB L2 cache-es ZM-86; tesztgépünkben a középső, 2,2 GHz-es ZM-82 dolgozott; a legkisebb pedig a 2,1 GHz-es ZM-80. A későbbiekben mobil Athlon és Sempron vonalon is várhatóak a K10-es részletekkel fejlesztett processzorok. A Puma platform DDR2-800 memóriával dolgozik, szóval ebben is megelőzi az aktuális Centrinót. Tesztpéldányunkban 2 GB memória volt, de egy modulban, így a kétcsatornás vezérlő előnyeiről le kellett mondanunk. A konfiguráció többi eleme, mint a 250 GB-os SATA merevlemez, az LG DVD-író és a Realtek audiokodek meglehetősen hétköznapi darab. Az AMD továbbra is más gyártók Wi-Fi moduljait használja, az Asusban egy 802.11g-s Atheros chipes volt, de kapható lesz gyorsabb, N-es egységgel is. Tesztpéldányunk meglehetősen kis teljesítményű, 46,2 Wh-s, 6 cellás akkumulátorral érkezett, amellyel 2,65 kilogrammot nyom.