Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Az Asus F50 és a HP Pavilion dv6 is rengetegféle konfigurációban megvásárolható, bár ezek között az Intel processzoros megoldások dominálnak. Tesztünkhöz olyan verziókat kerestünk, melyek jól felszereltek, van kisebb diszkrét grafikus kártyájuk és HDMI kimenetük, de mégsem túlzottan drágák. Intel oldalon ezért választottuk a SiS chipkészletes F50Sf-et, AMD oldalon pedig a teljes gyártói platform után nyúltunk. Mindkét laptop processzora 2,10 GHz-es, bár az AMD még 65 nm-en, az Intel viszont 45 nm-en készül. Memóriából a HP masinájába jutott kevesebb és a winchestere is kisebb. Grafikában az F50Sf GeForce GT 220M lapkája a jobb, ugyanis ez a GeForce 9600M GT átkeresztelt változata 32 számolóegységgel, 128 bites memóriavezérlővel. A Pavilionba Mobility Radeon HD 4530 került 80 végrehajtó egységgel és 64 bites memóriabusszal. Versenyzőink többi komponense, mint a kijelző, az optikai meghajtó vagy a vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolati eszközök nagyon hasonlóak voltak. Fontos megemlíteni még, hogy a HP durván 17%-kal nagyobb akkumulátort épített be.

Árban a Pavilion dv6 1110eh lett a nyerő. Úgy is olcsóbb nagyjából 20 000 forinttal, hogy jár hozzá Windows Vista Home Premium, míg az Asus F50Sf-et operációs rendszer nélkül adják. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy az utóbbi grafikus alrendszere egy kategóriával jobb, memóriája és merevlemeze pedig nagyobb.

Két versenyzőnket csak egymással vetettük össze, mert sajnos nagyon régen járt nálunk hasonló paraméterű, teljesen inteles konfiguráció, így nincsenek hozzá aktuális Everest méréseink. A jövőben érdemes lesz észben tartani ezeket a számokat, mert az AMD és az Intel is mostanában vezeti be új platformjait ebben a kategóriában.

A számokból jól látszott, hogy az Asus F50Sf gyenge része a SiS chipkészlet. Memóriakezelésben alaposan lemaradt az AMD mögött, miközben az Intel 40-es sorozatú északi hídjai tartani szokták vele a lépést, sőt többnyire le is előzik. A memóriás gyengélkedés megmutatkozott az Everest PhotoWorxx résztesztjében is, egyébként minden esetben az Intel 2,10 gigahertzese bizonyult jobbnak. Nem végeztünk komolyabb játékteszteket, mert a két GPU nem volt egy súlycsoportban. A GeForce GT 220M-mel azonos 9600M GT tudását korábban megvizsgáltuk már, a kis Radeonról meg elég annyit tudni, hogy 3DMark06-ban fele olyan gyors, mint a GeForce (kb. 3000 pontot kap), de teljesítménye elegendő például az olyan közkedvelt online játékokhoz, mint például a World of Warcraft. A komoly kódolású HD videók lejátszásával az egyik vasnak sem volt problémája.

Asus F50 500 GB-os - HP Pavilion dv6 250 GB-os Seagate merevlemezzel

Merevlemezes tesztünkben a SiS déli híd a nagyobb adatsűrűségű winchester segítségével megelőzte az AMD termékét. A különbségek minden esetben nagyok voltak, a 27,9 ms-os késleltetés gyengeségét emelnénk ki.

Megvizsgáltuk a két laptop Wi-Fi-s képességeit is. Mindkettőben ugyanazt az Atheros AR9285 adaptert használják, mely igaz, hogy megfelel a nemrég véglegesített n-es szabványnak, de csak a leglassabb, elvileg 150 mbps-os csúcssebességre képes variánsnak. A mérésekhez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X60 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat drót nélküli volt.

Félig vezetékes, és teljesen drót nélküli kapcsolatban is hasonlóan teljesített a két vetélytárs. Valamivel az Asus bizonyult jobbnak, még a hálózat legrázósabb, 5-ös pontjában is kapcsolódni tudott. Teljes, 300 Mbps-os elvi csúcssebességre képes Wi-Fi vezérlővel – mint amilyen az aktuális Intel konkurens – a most mért eredményeink dupláját is elértük már ebben a tesztkörnyezetben. Tudni kell viszont, hogy a notebookoknál nemcsak a vezérlő, hanem a burkolat alatti antennák elhelyezése is komolyan meghatározza a sebességet és a hatótávolságot.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!