Bevezető és résztvevők

Az utóbbi években a merevlemezek óriási fejlődésen mentek keresztül, főleg a tárolókapacitás tekintetében. 2003-ban 250 GB, 2004-ben 300-400 GB, idén pedig már az 500 GB-os merevlemezek jelentik a csúcsot, mára azonban lelassult ez a folyamat. Természetesen nem csak a tányérkapacitás, közvetve pedig az összméret nőtt ez idő alatt, hanem különböző technológiák és újítások is napvilágot láttak, hiszen nőtt a cache mérete, megjelent a SATA szabvány, majd a Native Command Queuing is. Most következő tesztünkben arra keressük a választ, hogy a manapság elérhető 400 GB-os merevlemezek közül – amelyek a Hitachi, Seagate és Western Digital gyártósorairól gördülnek le – melyek érdemesek leginkább a megvételre. Nemrég megjelent tesztükben a WD Caviar RE-t vizsgáltuk, melynél különös szempontot tölt be a biztonság és megbízhatóság, mostani vizsgálatunkban azonban a méret a lényeg. Melyik merevlemez éri meg a pénzét? 400 GB-ot már nem adnak ingyen...

A résztvevők

Specifikációk [+]

Hitachi Deskstar 7K400 [+]

Első vendégünk a Hitachi Deskstar 7K400, mely már nem mai gyerek, hiszen lassan másfél éves típusról van szó, így teljesítményét is ennek megfelelően kell értékelni (nem a gyártó hibája, hogy csak most mutatjuk be ezt a típust). A 7K400 a nagysikerű 7K250-es sorozat jegyeit hordozza magán, de annak maximálisan 250 GB-os kapacitását kiterjeszti 400 GB-ra. Mivel a 7K250 83 GB-os lemezekből épül fel, így könnyen kiszámolható, hogy a 7K400 összesen nem kevesebb, mint 5 lemezből áll, melyeket 10 fej ír és olvas (elsőként a IBM 75GXP óta). A gyártó által meghatározott keresési (seek) idő 8,5 ms, a lemezeket csúszócsapágyas motor hajtja, a cache mérete pedig maradt 8 MB, de ahogy a 7K250 sem, úgy a 7K400 sem támogatja az NCQ-t. A 7K400 PATA és SATA interfésszel is elérhető, a gyártó 3 év garanciát vállal rá.

Seagate Barracuda 7200.8 [+]

A 2005 tavaszán bejelentett Seagate Barracuda 7200.8 a Hitachi versenyzőjével szemben egy viszonylag friss eresztés. Korábbi 250 GB-os merevlemezeket bemutató tesztünkben már szerepelt a Barracuda 7200.8 250 GB-os verziója, mellyel végeredményben nem voltunk túlzottan elégedettek, hiszen teljesítményét tekintve a középmezőnyben vagy a sor végén kullogott, és a melegedést, illetve zajosságot nézve sem tündökölt túlságosan. A 7200.8 400 GB-os változata a 250 GB-oshoz hasonlóan 133 GB méretű tányérokból épül fel, szám szerint 3-ból, melyeket összesen 6 fej ír és olvas. A 133 GB-os tányérméret azonban a 7200.8-as széria nem minden tagjára jellemző, hiszen a 200 és 300 GB-os változatok csak 100 GB-os tányérokból állnak, ahogy a 7200.7-esek is, így ezek általánosságban lassabbak is a 133 GB/tányéros változatoknál. A 7200.8 a mezőnyben egyedüliként rendelkezik 8 ms-os átlagos keresési idővel, azonban a 7200 rpm-es fordulatszám és a 8 MB gyorsítótár manapság már általános. A Barracuda 7200.8 még nem támogatja a SATA-300-as (SATA II) csatolót, viszont az NCQ-t igen. A gyártó 5 év garanciát vállal merevlemezeire.

Western Digital Caviar SE16 és RE16 [+]

A Western Digital ezúttal két típussal nevezett tesztünkbe, mindkét verzió kisebb változatai szerepeltek már korábbi megméretésekben is. A WD Caviar SE a gyártó otthoni PC-kbe szánt merevlemezeinek leggyorsabb változata. Ezek közül is az SE16 már 16 MB gyorsítótárral rendelkezik. A nálunk járt 400 GB-os WD4000KD 8,9 ms-os keresési idővel és SATA-150-es csatlakozással bír (érdekes módon ezzel szemben a 250 GB-os WD2500KS már SATA-300-as, na nem mintha ez számítana bármit is sebesség szempontjából). Ennél is érdekesebb viszont, hogy a WD szerint az NCQ implementálása megdrágítja a gyártási költségeket, ellenben az egyszerű felhasználó számára semmilyen teljesítménytöbblettel nem szolgál, így ezt a funkciót ki is hagyta SE16-os merevlemezeiből – elvileg. A gyártó oldalán legalábbis ez áll, viszont nekünk mégiscsak sikerült bekapcsolnunk az opciót, később kiderül, hogy ez hogyan lehetséges.

A WD a belépőszintű szerverek számára is kínál merevlemezeket, méghozzá a Raptor mellett a Caviar Raid Edition-t, azaz Caviar RE-t, melyről nemrégiben szóltunk bővebben. A Raid Edition 400 GB-os változata WD4000YR típusjelzésre hallgat, és egyes hírforrások szerint a 7200 rpm-es Raptort láthatjuk benne viszont. A WD Caviar SE16 és az RE16 négy darab 100 GB-os tányérból épül fel, ezeket összesen 8 fej írja és olvassa. Mindkét típus 7200 rpm-es, és 16 MB gyorsítótárral rendelkezik, azonban amíg az SE16 esetében 8,9 ms-os, általánosnak mondható keresési időt specifikált a WD, addig az RE16 esetében 8,7 ms-ot, talán ezzel is azt próbálja bizonyítani, hogy az RE16 különb az SE16-nál – de vajon tényleg különb? A különbségek tárháza ennyivel nem zárul, ugyanis a 400 GB-os RE16 – ellentétben az SE16-tal – támogatja az NCQ-t, hiszen az RE16 elsősorban nem az otthoni felhasználók számára készül, márpedig a szerverek világában az NCQ erényei vitathatatlanok. Mindezeken felül a WD RE merevlemezek 1,2 millió órás MTBF-fel (akár a hét összes napján napi 24 órás használat mellett is) kerülnek forgalomba, és támogatnak egy úgynevezett Time Limited Error Recovery (TLER) funkciót is, ami javítja a merevlemez és a RAID-vezérlők közötti kompatibilitást, illetve megakadályozza, hogy a merevlemez hibajavítással töltött idejét esetleg végleges meghibásodásnak értékelve a RAID-vezérlő kidobja a tárolóegységet a RAID kötetből. Az SE16-osokra 3, az RE16-osokra pedig 5 év garanciát vállal a gyártó.

Maxtor DiamondMax 10 [+]

A Maxtor Magyarországon egyelőre nem kínál 300 GB feletti merevlemezt, így már-már szokásos módon a DiamondMax 10-et hívtuk meg köreinkbe. A DiamondMax 10 esetében a 7200-as fordulatszám adott, illetve a gyártó a DMax 9-hez képest csökkentette az fejpozícionálási és lemezfelpörgési időt, illetve megnövelte a lemeztányérok méretét 100 GB-ra. Ezzel az eljárással nagyobb adatsűrűség és nagyobb méretű merevlemezek megjelenése válik lehetővé. Mindez jól látható a DiamondMax 10-esek méreteiben is, a Maxtor 80-tól 300 GB-ig kínálja ezt a típust. Következő újításként a puffer méretét növelték 8-ról 16 MB-ra, és teljesen natív SATA-csatlakozással vértezték fel. Végül, de nem utolsósorban a DiamondMax 10 egyik legfőbb újítása a DiamondMax 9-cel szemben az NCQ támogatása. A Maxtor mostanra már egy egész seregnyi DiamondMax 10-es merevlemezt kínál, hiszen 80-tól 300 GB-ig van 2, 8 és 16 MB gyorsítótárral szerelt és a nagyobbakból létezik ATA133, SATA és SATA II csatolójú is (csak hogy hódoljanak a divatnak). A gyártó a DiamondMax 10-re 3 év garanciát vállal.

A Samsung még mindig csak maximum 250 GB-os merevlemezt tud felmutatni (SpinPoint P120), de már ígéretet kaptunk arra, hogy a nemrégiben megjelent SpinPoint T 300 vagy 400 GB-os típusát is hamarosan kézhezkapjuk. Reméljük minél hamarabb letesztelhetjük a Samsung újabb csodáit, és persze tárt karokkal várjuk a Maxtor DiamondMax 11-eseit is.

Tesztkörnyezet

A merevlemezeket minden esetben az alaplap déli hídjának SATA-csatlakozóira kötöttük rá, vagyis a vezérlő az Intel ICH7R volt. A grafikonokon referenciaként szerepelni fog a 300 GB-os Maxtor és a 250 GB-os Samsung merevlemez is (a Samsung korábbi tesztjeinkből átemelve), de az értékelésnél csak a 400 GB-os típusokat vesszük figyelembe.

• HDTach
• PCMark 2005
• Intel Performance Evaluation and Analysis Kit (IPEAK)
• X-bit lab's FC-test (filecopy teszt)
• Raxco PerfectDisk
• GoldWave
• WinRAR
• UT2004
• Half Life 2
• Doom 3
• Active SMART

Az eddig használatos tesztprogramok közül kidobáltunk párat, és újakat vetettünk be. Erre azért volt szükség, mert voltak olyan tesztek, amelyek, mint időközben kiderült, nem voltak alkalmasak a merevlemezek tesztelésére (Windows Media Encoder 9 és Photoshop). Ezzel nincs is baj, hiszen a program vagy nem annyira érzékeny a háttértároló sebességére, vagy egyszerűen csak inkább processzor/RAM-függő. Helyettük két új programot vetettünk be, egyikük a Raxco Perfectdisk, mely a leggyorsabb merevlemez-töredezettségmentesítők egyike, illetve elővettünk egy zeneszerkesztő programot, a Goldwave-et. Korábbi tesztjeinkben WinRAR alatt sem tudtunk kimutatni különbségeket, azonban ezúttal kicsit másképp teszteltünk a WinRAR-ral.

A WD Caviar RE16-ot leteszteltük RAID 0 (stripe) módban is 128 kB-os stripe mérettel.

WD Caviar SE16 és a nem bekapcsolható NCQ [+]

A tesztek előtt vessünk egy pillantást a WD Caviar SE16 nem létező NCQ-támogatására, amit nekünk mégis sikerült bekapcsolnunk. Úgy gondoljuk, hogy a 16 MB cache-sel ellátott (és 100 GB/tányér kapacitású) SE-k már mind támogatják az NCQ-t (csak két ilyen létezik, a 250 GB-os WD2500KS és a 400 GB-os WD4000KD), lehetséges, hogy a gyártó még nem frissítette honlapját.

HDTach és PCMark

A HDTach és PCMark2005 szintetikus tesztekben elért eredmények nem feltétlenül tükrözik egy merevlemez valós tudását.

Először a HDTach tesztjeit futtatuk le, ezek közül is elsőként a véletlen elérés eredményekről szólunk bővebben. Ha a grafikonban látható értékekből kivonjuk a cikk eleji táblázatban található átlagos elérési időket (felpörgési idő fordulatszámtól függően), akkor a gyártók által megadott átlagos keresési (fejpozícionálási) időket kellene eredményül kapnunk, legalábbis hozzávetőlegesen. Amennyiben ez eltér a gyártó által specifikálttól, akkor ott füllentés lehet a háttérben. Egyedül a Maxtor DiamondMax 10 esetében kell nagyobb eltérést feljegyeznünk.

Az átlagos lineáris olvasás teszt arra ad választ, hogy a merevlemez az első szektortól az utolsóig átlagosan milyen sebességgel olvassa az adatokat, ez pedig általában előrevetíti a másolási tesztekben elért helyezéseket. A Seagate jól szerepel, de előnye igen kevés az üdvösséghez.

A burst-sebesség tesztben elért eredmények alapján a Samsung SpinPoint P120-on kívül az összes versenyző szinte ugyanolyan gyors, a 400-asok közül a Hitachi áll az utolsó helyen.

Lássuk a PCMark05 eredményeket, melyek a víruskeresésen kívül általában megbízható támpontot adnak egy merevlemez sebességéről. A Windows XP Boot tesztben a két WD versenyző nyeri a harcot, hiszen a 7K400 és a Barracuda is le van maradva. Az alkalmazások betöltése tesztben is a WD winchesterek nyernek, a Hitachi 7K400 és a Barracuda 7200.8 max annyit tudnak futni, mint a WD-k NCQ nélkül, márpedig NCQ-val még gyorsabbak. A fájlírás tesztben a Seagate feljön az első helyre 66 MB/s-os sebességgel, őt követik a WD-k 62 MB/s-mal, majd a Hitachi következik alig 50 MB/s-mal. A két RAID 0-ba kötött WD Caviar RE16 merevlemez ebben a tesztben profitál a legtöbbet a RAID-ből, sebessége duplájára gyorsul. Az általános merevlemezhasználat tesztben elért eredmények alapján ismét a WD-k állnak az első helyen, majd a Hitachi és a Seagate következik egymás eredményeihez igen közel.

A PCMark05-ös tesztek alapján úgy tűnik, hogy a két WD Caviar, az SE16 és az RE16 gyakorlatilag ugyanolyan gyors, vagyis belülről megegyeznek. Na de lássuk, hogy a többi teszt szerint is ez-e a helyzet.

IPEAK és FC-test

Következzen az Intel meghajtótesztelésre kifejlesztett PEAK szoftvere. A programcsomagban található "Win32 Disk Tracing Kit" egy memóriarezidens program, mellyel minden IO-műveletet rögzíthetünk/felvehetünk (mint egy scriptet), így azt később a RankDisk programmal visszajátszhatjuk, ezáltal minden futtatáskor szektorról-szektorra ugyanazt a műveletsort hajtatjuk végre a háttértárolóval. Ha 1000-rel elosztjuk a RankDisk végeredményét, eredményül kapjuk a merevlemez alrendszer másodpercenkénti I/O műveleteinek számát az adott script alatt. A scripteket mi magunk készítettük. Gyakorlatilag ez az a teszt, ami a leghitelesebb eredményeket adja a merevlemezek sebességét illetően, hiszen valódi, mindennapi alkalmazásokat, játékokat indítottunk el, futtatunk, teszteltünk.

Az első script egy számítógép átlagos, mindennapi használatát szimulálja. Megtalálható benne egy kis Office 2003-as Word szövegszerkesztés, Excel táblázatkezelés, Paint, Internet Explorer-es böngészés több ablakban, Outlook Express-es levélfogadás/olvasás/írás, Windows Commander alatt másolgatás ide-oda egy merevlemezen belül, Adobe Readerrel fájl megnyitása és olvasása, ACDSee-vel képek nézegetése, filmnézés Windows MediaPlayer 9-cel és QuickTime Player-rel, regisztrációs adatbázis Norton SystemWorksszel való kijavítása, víruskeresés Norton Antivirussal, könyvtártörlések, tömörítés WinRAR-ral, 3ds max renderelés, Windows Media Encoder 9 fájlkonvertálás, és mindezek több esetben szimultán végrehajtva, ezzel is rákényszerítve a merevlemezt az NCQ minél jobb kihasználására. Ezúttal is a két WD merevlemez elsőbbségét jegyezhetjük fel, a Seagate és a Hitachi egyaránt lemaradtak. A két WD azonos belső felépítésének hasonlóságára jó bizonyíték a két különböző típus teljesen megegyező pontszáma.

Második tesztünkben játékokat futtattunk, mentett állásokat töltöttünk vissza, játszottunk. A sorban a játékipar jeles képviselőit találjuk meg, úgymint Far Cry, Doom 3, UT2004, Half Life 2, MOHPA és Riddick. A játékfuttatás és betöltés tesztjében is a WD lemezek nyernek, de előnyük csak minimális a két rivális Hitachi és Seagate-tel szemben.

Harmadik IPEAK tesztünkben egy számítógép bootolását vettük fel (a program erre is lehetőséget biztosít), a Windows XP operációs rendszer betöltésének első pillanatától kezdve egészen addig, amíg az összes automatikusan futtatandó program el nem indul. Esetünkben egy elég komolyan "leharcolt" (több mint 1 éves) rendszerről van szó, és a háttérben a következő programok indulnak el a Windows startja után: Logitech Mouseware, Active SMART, QuickTime player traybe, HP Digital Imaging Monitor, Norton Internet Security Professional 2003, Norton Antivirus 2003, CounterSpy kémprogram-irtó; tekintélyes lista. A teszt végeredményben arra ad választ, hogy melyik merevlemezzel töltődne be gyorsabban ez a rendszer. A bootolási teszt a Seagate kudarcát és a két WD győzelmét hozza. A 7K400 a középmezőnyben foglal magának helyet.

Következzen a már jól bevált FC-Test, azaz fájlmásolás-teszt. A programmal előre meghatározott méretű és számú fájlt hozhatunk létre a merevlemezen (írásteszt) különböző példák alapján. Ezek a példák a mindennapi használatra jellemző fájltípusok/fájlméretek, például ISO fájlok (600-700 MB-osak, tehát CD-méretűek), MP3 zenék (2-10 MB-osak), a Windows állományai (1 kB-tól 1 MB-ig), és így tovább. Természetesen ha ezeket a fájlokat mind mi generáljuk, úgy mindig ugyanannyi és ugyanolyan méretű állományt kapunk, garantálva ezáltal a változatlan környezetet. Az így létrehozott fájlokat később szintén a programmal egy-egy kattintással átmásolhatjuk, átmozgathatjuk, letörölhetjük, tehát azokat a műveleteket végezhetjük el, amelyeket mindenki szokott a számítógépen. A program ezután kiírja, hogy a merevlemez az adott művelettel mennyi időt töltött, megadva a műveletvégzés sebességét. (MB/s-ben)

Mi tehát az FC-Test három példáját használtuk fel, amelyek a következők voltak.

• MP3 - 270 darab 2-10 MB-os fájl, összesen kb. 1 GB méretben
• ISO - 3 darab 4-700 MB-os fájl, összesen kb. 1,6 GB méretben
• WIN - 9006 (!) darab 1 kB - 1 MB-os fájl összesen kb. 1 GB méretben

Ezeket a programmal először létrehoztuk, tehát ráírtuk a merevlemezre (create), majd az adott könyvtárból beolvastuk (read), és végül átmásoltuk az adott merevlemezen egy másik könyvtárba (copy). Csak a másolást futtatuk (háromszor), majd a legjobb időeredményt (másodperc) jegyeztük fel, tehát az FC-Testek esetében a kisebb érték a jobb!

Az MP3 fájlmásolós tesztben a Barracuda 7200.8 győzedelmeskedik, de előnye csupán 1 másodperc a WD Caviarokkal szemben. A Hitachi 7K400 itt elvérzik.

A CD méretű fájlok másolásának tesztjében ismét a WD merevlemezek nyernek, a Barracuda 7200.8 és a Hitachi 7K400 az utolsó helyeket szerzik meg, hátrányuk tetemes. A WD Caviar RE16-os lemezekből álló RAID 0 tömb valószínűleg azért nem profitált a RAID előnyeiből, mert a 128 kB-os stripe-méret kicsinek bizonyult ekkora fájlok esetében.

A sok pici fájl másolásának tesztjében ismét a WD lett a nyerő, előnye a Barracudával és a 7K400-zal szemben 7-8 másodperc. Emellett meg kell említenünk a 250 GB-os Samsung versenyző kitűnő szereplését a másolási tesztek alatt.

Más alkalmazások, játékok

Korábbi tesztjeinkben WinRAR-ral méretre nagy, de mennyiségre kevés fájlt tömörítettünk be. Ez azt eredményezte, hogy a merevlemezek között nem volt különbség. Most azonban az FC-Test által létrehozott 9006 darab 1 kB és 1 MB közötti méretű fájlt tömörítettünk be és nem hiába. Sikerült – ha csak minimális – sebességkülönbséget kicsikarnunk tesztünk szereplőiből. Ezúttal a WD és a Hitachi versenyzői ugyanolyan gyorsak voltak, és a Barracuda végzett a negyedik helyen, lemaradása azonban nem túl jelentős. Ezzel szemben meglepődtünk, hogy az idáig igen jól szereplő Maxtor DiamondMax 10-es számottevő hátrányba került ellenlábasaival szemben.

A Photoshop helyett ezúttal egy Goldwave névre keresztelt hangszerkesztő programot vettünk elő, és ezzel egy nagy MP3 fájllal (amit a program átkonvertál WAV-ba) végeztünk el különböző műveleteket, melyek kb. 15-20 %-os processzorkihasználtságot és komoly merevlemez-aktivitást eredményeztek. Ezúttal is a két WD lett az első, a Seagate és a Hitachi 7K400 igen komoly lemaradásban van. Itt a Maxtor DiamondMax 10 ismét nagyon jól szerepelt. A RAID 0 tömb csak 20 %-os gyorsulást eredményezett egy merevlemezhez képest.

Első alkalommal teszteltünk merevlemezeket töredezettségmentesítő programmal. Erre a célra az egyik leggyorsabban dolgozó PerfectDisket vettük elő. A tesztelés igen egyszerűen zajlott, egy előre elkészített partíció képfájlját Norton Ghosttal rámásoltuk a tesztelendő merevlemezre, majd PerfectDiskkel defrageltünk. A Norton Ghost az adatokat mindig szektorról szektorra ugyanúgy másolja rá a partícióra, így ez a megoldás bizonyult a legjobbnak. A töredezettségmentesítés idejének hosszúra nyúlása miatt ezúttal százalékok formájában szerepelnek az eredmények a grafikonon. A leggyorsabb Maxtor DiamondMax 10-es bekapcsolt NCQ-val kap 100 %-ot, és az összes többi eredmény ehhez viszonyítva jelenik meg. A két WD merevlemez NCQ-val és anélkül is ugyanolyan gyorsan végez a feladattal, előnyük 15 % a Seagate NCQ-s eredményével szemben és igen komoly (~150 %) a Hitachi 7K400-hoz képest. Ami számunkra még ennél is megdöbbentőbb, az az NCQ ki- és bekapcsolásából eredő különbség. A Seagate-en kívül az összes NCQ-t támogató winchester az NCQ bekapcsolásával közel harmadannyi idő alatt végzett a töredezettségmentesítéssel, mint amikor az NCQ nem volt bekapcsolva. Lehetséges, hogy a PerfectDisk NCQ-ra lett "optimalizáva", mindenesetre végre találtunk egy olyan alkalmazási területet, ahol tényleg jól jön az utasítások sorbarendezése.

A mindennapi alkalmazások letesztelése után játékokat vettünk elő, melyekben különböző pályák betöltésének idejét mértük le. Korábbi tesztjeinkben szerepelt a Far Cry is, azonban úgy vettük észre, hogy a Far Cry esetében nem igazán mérvadó a merevlemez sebessége, ezért száműztük azt tesztjeinkből. UT2004 alatt mind a négy 400 GB-os merevlemez körülbelül ugyanolyan gyorsan töltötte be a pályát, viszont a WD-k esetében az NCQ bekapcsolása lassított a műveleten.

Doom 3 alatt is hasonlóan alakulnak az időeredmények, igaz, a Hitachi 7K400 ezúttal megszerzi az első helyet, de előnye igen minimális.

Half Life 2 alatt is a 7K400 a nyerő, mögötte a WD Caviarokkal, de itt is mindössze 3 másodperc a különbség az első és az utolsó helyezett között. A RAID 0 tömb gyenge szereplésére csak az lehet a magyarázat, hogy szoftveres RAID-vezérlőről lévén szó valószínűleg a játék eleszi a processzoridőt a RAID-vezérlő elől, így a végeredmény az lesz, hogy a RAID-tömb minimálisan lassabban tölti be a pályát, mint az egymagában álló merevlemez. Ehhez persze az kell, hogy maga a pályabetöltés is inkább processzorfüggő legyen, és ne merevlemezsebesség-függő.

Melegedés és zajszint

A melegedés és a zajszint ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb tulajdonságai egy merevlemeznek, mint a sebesség. A lemez hőmérséklete nyomon követhető egyrészt egy S.M.A.R.T.-ból olvasni tudó programmal, és/vagy külsőleg egy infrás hőmérőeszközzel. Mi mindkét módon elvégeztük a méréseket.

Mivel a merevlemezek külsőleg némileg különbözőek, ezért találnunk kellett egy közös pontot, ahol lemérhetjük a hőmérsékletet az infrás hőmérővel, és erre a célra a merevlemez csatlakozós oldalával szembeni oldalt választottuk (tehát például egy házban ebből az irányból fúj a ventilátor). Úgy vettük észre, hogy az itt mért értékek állnak legközelebb minden merevlemez esetében a S.M.A.R.T.-ból kiolvasott értékhez.

Üresjáratban az infrás hőmérővel mérve az összes merevlemez 38-39 fokos volt (23 fokos szobában), viszont S.M.A.R.T.-ból kiolvasva a Caviar RE16 győzött 31 fokos hőmérsékletével.

Terhelés alatt (több GB adat másolása kb. fél órán keresztül) is a Caviar RE volt a leghűvösebb, mögötte a Caviar SE következett 3 fokkal lemaradva, a legmelegebbnek pedig a Seagate Barracuda bizonyult. Igazság szerint tapintásra az összes merevlemez nagyjából ugyanolyan meleg volt, tehát ez a néhány fokos eltérés nem oszt, nem szoroz. Igazán hízelgőek az eredmények a Hitachi 7K400-ra nézve, hiszen 5 tányérjával sem sokkal melegebb a többieknél (elvileg minél több a tányér, annál jobban melegszik a winchester).

A zajszinteket szintén a meghajtók csatlakozós oldalával szembeni oldaltól 1 cm-re végeztük egy zajszintmérő eszközzel. A merevlemezeket egy szivacsra fektettük rá, hogy a rezonancia ne szóljon bele a végeredményekbe. A grafikonokon látható decibel értékeket nem szabad készpénznek venni, de egyfajta viszonyítási alapot képezhetnek. Az itt látott üresjárati eredmények nem vethetőek össze a korábbi tesztek eredményeivel!

Nem kis meglepetésként az üresjáratban mért értékek szerint a Maxtor merevlemeze lett a nyerő, a nála csak 0,1-0,2 dB-lel hangosabb WD Caviaroknak tényleg magasabb volt a hangja. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a 300 GB-os DiamondMax 10-ben csak 3 tányér pörög szemben a többi versenyző 4-5 tányérjával. A Maxtornál alig hangosabb a két WD, melyek 100 %-ig ugyanolyan erős/magas hangot adtak ki magukból. A Seagate és a 7K400 már egyáltalán nem nevezhető halk merevlemeznek. A 7K400 üresjáratban a többi merevlemezzel szemben észrevehetően magasabb hangon működött, ami egyrészt betudható a mai szemmel már lassan elavulni látszó mechanikának, másrészt a lemezek magas (5) számának. Véleményünk szerint a 400 GB-osak közül csak a két WD ajánlható igazán csendes PC-be.

Terhelés alatt a két WD megtartotta vezető pozícióját, mivel a két Caviar még ilyenkor is igen halknak bizonyult, ezzel szemben a másik három versenyző igazi "hardcore" kerregéssel tudatosította bennünk, hogy éppen dolgozik.

Konklúzió

A merevlemezek értékelésénél mindig az NCQ-val elért eredményeket vettük figyelembe.

A Hitachi Deskstar 7K400 tesztjeinkben jórészt a mezőny lassabbik felében tanyázott, kivéve a játékbetöltési teszteket, viszont ezekben előnye elenyésző volt. A melegedést nézve üresjáratban átlagosan, terhelve viszont a második legmelegebb volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a letesztelt 400 GB-osok közül összességében a 7K400 a leghangosabb, és emellé még a legdrágább is (75-80000 Ft), akkor egyértelmű ítéletünk, nem tudjuk megvételre ajánlani. A 7K400 egy előző generációs merevlemezeket felvonultató tesztben jól szerepelt volna (árát leszámítva), hiszen felépítése még a 7K250-esek idejéből való, viszont már a T7K250 a nyerő.

A Western Digital Caviar SE16 és RE16 400 GB-os változatai teljesítményüket tekintve teljesen azonosak. A többi winchesterrel összehasonlítva a két Caviar gyakorlatilag tarolt, hiszen szinte minden tesztben megszerezte az első helyet. Másolásban és a játékok betöltésénél nem voltak a csúcson, de hátrányuk megbocsátható, hiszen minden másban jól szerepeltek (és a játékok betöltésében hátrányuk mindössze 1-2 másodperc). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőnyben ez a két példány melegedett a legkevésbé, és hogy ez a kettő volt a legcsendesebb, akkor már csak az ár lehet döntő. A Caviar SE16 (kb. 65-70000 Ft) csak kicsit drágább a Seagate Barracudánál, viszont sokkal olcsóbb a Hitachinál és a Caviar RE16-nál is, így megvétele különösen ajánlott. A Caviar RE16 (kb. 70-75000 Ft) a SE16-nál némileg drágább, a felárért cserébe plusz 2 év garanciát, plusz 400 ezer óra MTBF-et és a TLER támogatását kapjuk. Szerintünk egy szerver esetében nem túl sok ez a plusz ráfordítás cserébe a plusz funkciókért, így a Caviar RE16-ot is különösen ajánljuk belépőszintű szerverekbe, de egyszerű otthoni PC-be már a Caviar SE16 is bőven jó (akár RAID-be is, az elnevezés ne tévesszen meg senkit).

A Seagate Barracuda 7200.8 400 GB-os változata a 250 GB-oshoz hasonlóan nem varázsolt el minket. Az általános merevlemezhasználatot tekintve súlyos vereségeket szenvedett el, kivéve a töredezettségmentesítést, illetve az MP3 másolást, de ezt lerontotta az ISO és a kis fájlok másolásával. Ha a melegedést nézzük, akkor a Barracuda 7200.8 a legmelegebb tesztelt 400 GB-os merevlemez, zajosságot tekintve pedig a Hitachi 7K400-zal karöltve a leghangosabb. Összegezve: bár a Barracuda 7200.8 400 GB nagyjából 3000 forinttal olcsóbb a WD Caviar SE16-nál, mi akkor is inkább az utóbbit vennénk meg, hiszen az a Barracudánál gyorsabb, kevésbé melegszik és halkabb is.

A Maxtor DiamondMax 10 300 GB-os változata ebben a mezőnyben nagyon jól szerepelt, kivéve a másolási teszteket és a WinRAR-t. A 400 GB-os versenyzőkkel összehasonlítva melegedésügyileg sem volt vele probléma, és a zajosságot nézve sem kell szégyenkeznie, hiszen üresjáratban még a Caviarokat is verte (igaz, csak minimálisan), és az üresjáratban mért értékek sokkal fontosabbak a terheléses zajszintértékeknél. Ha hihetünk az árlistáknak, akkor a Maxtor DiamondMax 10 300 GB-os változata olcsóbb a Seagate és a WD 300 GB-os merevlemezeinél is, így korábbi tesztjeinkre alapozva elmondható, hogy nagyon jó vételnek tűnik, de biztosat nem tudunk mondani, mert nem teszteltük le más gyártók 300 GB-os meghajtóit.

Western Digital Caviar SE16 és RE16 400 GB

fLeSs

A tesztben szereplő merevlemezeket az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre: Western Digital Caviar SE16 és RE16, Hitachi Deskstar 7K400: Expert Computer Kft., Seagate Barracuda 7200.8, Samsung SpinPoint P120, Maxtor DiamondMax 10: Juventus Team Kft. A Maxtor merevlemezeket a Co-Run Export-Import Kft. forgalmazza.

További képanyag

Hitachi Deskstar 7K400 [+]

Seagate Barracuda 7200.8 [+]

Western Digital Caviar SE16 [+]

Western Digital Caviar RE16 [+]

Maxtor DiamondMax 10 [+]