Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • 7

    addikt

    Ez nagyon egyoldalú, és nem érzem kereknek a történetet. Ahhoz, hogy ne csak önigazolást kapjon a kérdező, hanem tényleg használható véleményt, egy kívülállónak kéne látnia a család pár napjának a lehető legtöbb mozzanatát.

    Meggyőződésem, hogy a mesélő is torzít (akár tudatosan, akár nem). Az egész bejegyzés nem áll másból, mint frusztrált, minden egyes mondatában Danit hibáztató és/vagy Robit védő helyzetleírásból. Ironikus módon pont ott érezni leginkább a (szánt vagy szándékolatlan) manipulációt az asszony részéről, ahol kiemeli, hogy Dani is szokott manipulálni.

    Jelenleg a történetben felhozott összes szereplő elfogult egy vagy több okból is. Ha nem próbálnak, tudnak ezektől a lehető legjobban elhatárolódni, és objektívan átgondolni, áttekinteni a helyzetet, és minden fél számára kivitelezhető megoldást találni, a feszültség csak erősödni fog.

    [ Szerkesztve ]

  • Vakegérke

    veterán

    válasz 7 #1 üzenetére

    Először is köszönöm a véleményed. :)

    Tolmácsoltam, amit hallottam, az én szerepem itt le is járt.
    Az asszonyka figyeli a topicot, legyen akár számára megrovó vélemények színhelye. A lényeg az, hogy örömmel olvassa mindenki hozzászólását, és ha akadnak tanácsok, azok is jöhetnek.

    Van ám két kérdés is, kár lenne átsiklani fölöttük.
    Kinek mi a válasza?

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • greenity

    aktív tag

    Nem vagyok gyakorló pszichológus, sőt... viszont van hasonló tapasztalatom....
    A mi családunkban ez pont fordítva történt nagypapám élettársa mindig mindenki fölé helyezte a gyerekeit, így nagyon sokáig úgy tett, mint ha édesapám nem is létezett volna.
    Szerintem az effajta viselkedés nem konkrétan a pasik velejárója, hanem inkább egyes típusú embereké, legyen az nő vagy férfi. Természetesen nagy probléma az, hogy ő így vélekedik, mégis szerintem a probléma nagyobb feloldása az lenne, ha a fiú viselkedését értenénk meg. Szerintem az,hogy édesanyjával sincs jó viszonya kelti ezt az egész dolgot.
    Még mindig nem vagyok lélekdoktor, de talán azt kéne egyszer előidézni, hogy az apa és fia és a hölgy együtt ülnek le beszélgetni és figyelni azt, hogyan viszonyul a társalgásban a fiú a felnőttekhez, majd ezt megbeszélni az édesapával.
    Tudom nehéz dolog, nálunk nem sikerült a problémát megoldani, remélem Önöknél sikerül.

    "Egy mosolynál jobb a több"

  • Vakegérke

    veterán

    válasz greenity #3 üzenetére

    Az asszonyka reakciója:

    A "leülünk hármasban beszélgetni" eddig se történt meg, nem hinném, hogy ezután megtörténik. Ákos szerint nem kell ő közvetítőnek, nekünk kettőnknek kell megoldani a dolgot. Sőt nemhogy kettőnknek, hanem nekem egyedül, mert én vagyok a felnőtt.

    Érdekes, ugye?

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • greenity

    aktív tag

    válasz Vakegérke #4 üzenetére

    Akkor nincs mit tenni, amíg Ákos nem látja meg, amit Ön mond, addig esély sincs... (nálunk nagypapám haláláig nem látta be, hogy mekkora gondok vannak...., csak édesapám és mi az unokák éreztük azt, hogy mi történik).
    Utolsó ötletem, hogy a nagymamát lehetne még megkörnyékezni, bár biztos volt már ilyen irányú próbálkozás.

    "Egy mosolynál jobb a több"

  • Beri

    addikt

    Az apa azért csinálja, mert így meg tudja mutatni a gyereknek, hogy ő a legfontosabb.
    A gyerek meg azért, mert rájött, hogy így bármit megkaphat, bárki úgy táncol, ahogy ő fütyül.

    Kérdés megválaszolva, topic zárható ;]

    eladó Aromamizer RDTA V1

  • bullseye

    addikt

    Hát kinek higgyen egy szülő, ha nem a gyerekének? Gondolom a hölgy is inkább a fiának hisz a másik kölyökkel, vagy akárkivel szemben... Ez így természetes, vagy evolúciós, vagy mittomén. Nekem inkább az fura, ha a nagymama letámadta az unokáját más bemondására (bár az a rész nem tiszta, hogy most a srácok összeverekedtek-e, előtte/utána volt, miért történt, stb.)

    Kérdés, hogy a másik srác tényleg manipulál, vagy így éli meg. Mi van, ha neki van igaza? Fel kell venni a beszélgetést, és ki lehet elemezni utólag ki mit és hogyan mondott.

    'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

  • Vakegérke

    veterán

    válasz Beri #6 üzenetére

    Kívülről nézve a dolgot nekem is így tűnik.

    Engedelmeddel nem záratom a topicot, hadd gyűljenek a vélemények, esetleges tanácsok, amelyekből okulhat, szemezgethet az asszonyka. ;)

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • moonlight115

    tag

    válasz Vakegérke #8 üzenetére

    Szerintem a Gordon-módszer [link] tanulmányozása hasznos lehet. Érdemes rászánni az időt, nemcsak a kérdezőnek, hanem mindenkinek, aki szeretne viszonylag konfliktusmentesen élni. Minden emberi kapcsolatban sok múlik a kommunikáción - tudom, ezzel nem mondok újat -, de a gyereknevelésben pláne kulcsfontosságú. Mert melyik gyerek szereti, ha kioktatják, parancsolgatnak neki, tiltanak, vagy éppen ellenkezőleg, túl engedékenyek, mindent ráhagynak (ilyenkor azt érzi, hogy nem törődnek vele)? Kell a gyereknek a korlát, csak nem mindegy, közben vesztesnek érzi magát, vagy ő is részese a korlát felállításának. A Gordon könyveiben leírt "értő figyelem" egy olyan technika, ami sokat segíthet a konfliktuskezelésben, sőt, elérhetjük, hogy el se jussunk addig.
    Én örülök, hogy véletlenül rábukkantam. Nem állítom, hogy minden esetben eszembe jut alkalmazni, elvégre nem lehet "könyv szerint" élni, de úgy vagyok vele, a könyv írója (pszichológus) "talán" hozzáértőbb, mint én, "talán" tanulhatok tőle. Nekem sok esetben bevált, mindegy, hogy gyerekkel, vagy felnőttel "szemben" alkalmaztam.

    "Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

  • Vakegérke

    veterán

    válasz moonlight115 #9 üzenetére

    Ez szép, meg jó, de ha a szülők nem osztják a nevelési elveket, akkor megette a fene. Itt most tök mindegy, hogy édes, vagy mostoha a gyerek.
    Vagyis nem egészen. A mostoha hiába teszi ki a lelkét a nevelést illetőleg, ha az édes szülő (gyereke egyáltalán nem igazolt panaszát hallva) megtorpedózza az egészet.
    Óhatatlan, hogy egy gyerek mindig a kényelmesebb megoldást választja, az engedékeny szülő mögé bújik. Ez egy kiskamasz esetében még inkább problémás helyzet. Neki már van stratégiája, vannak sumák módszerei, hogy kijátssza a felnőtteket, egymásnak ugrassza őket.
    Nem könnyű dolog ez.

    Hopp, most érkezett az asszonyka válasza:

    Sajnos sokszor ez az első reakció, hogy a szülő a saját gyerekét részesíti előnyben, de én igyekszem igenis a nehéz életre felkészíteni Robit. Már óvodás korában volt több konfliktusa egy gyerekkel, aki ok nélkül megütötte. Robi panaszkodására azt válaszoltam, hogy biztos mondtál vagy tettél olyat, ami kiváltotta a reakciót a fiúban. Akkor szembesültem a valósággal, hogy a fiú ok nélkül veri, mikor egy alkalommal láttam, hogy a fiam épp játszik háttal a másiknak és a fent említett fiú csak úgy ok nélkül megütötte. Természetesen nem csináltam patáliát, az óvónővel többször beszélgettünk az esetről. Azóta se változott a hozzáállásom, mindig azt igyekszem elsőnek kideríteni, hogy a fiam ludas-e az esetleg őt ért sérelem kapcsán.

    A Gordon módszert magam is ismerem és igyekszem alkalmazni, főleg azon részét, mikor felvállaljuk saját érzelmeinket és beszélünk a másiknak róla. Gondolok itt arra, hogy rendszeresen elmondom a gyerekeknek, mennyire jól esett egy-egy tette, mennyire örülök annak, hogy odafigyelt a kérésemre. Míg Robinál egy jókedvet, jól eső érzést vált ki, ami azt jelenti, hogy a föld felett repked örömében két lépéssel, addig ez Daninál teljesen hatástalan, sőt inkább az ellenkezőjét érem el, nem teszi meg legközelebb a kérésem.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • moonlight115

    tag

    válasz Vakegérke #10 üzenetére

    A szülők, ha elég intelligensek és fontos nekik, hogy a gyerekeik nyugodt légkörben nevelődjenek, rászánják magukat egy kis tanulásra, de legalább egy-két Gordon-könyv elolvasására, megvitatására. Szerintem ez még egyfajta szórakozásnak, közös programnak is felfogható. Mindketten érdekeltek abban, hogy minél kevesebb civódás legyen, tehát logikus, hogy valamit tenni kell ez ügyben. Nyilván, ha már megvannak a kiosztott szerepek, a bejáratódott játszmák, akkor nehéz változtatni, de nem lehetetlen. Hozzáállás kérdése csupán, hogy mivel töltik az idejüket.

    A nevelési elvek semmire sem jók, ha rossz a kommunikáció, mint pl. : " biztos mondtál vagy tettél olyat, ami kiváltotta a reakciót a fiúban. " Elhamarkodott ítélkezés, bizalmatlanságot sugall, a gyerek jogosan érezheti igazságtalannak, legközelebb ő is így tesz, mert erre tanítják, ebben nő fel. :U Gondolom, ez még a Gordon előtt történhetett. Persze tudom, nem lehet minden szituációban hideg fejjel mérlegelni, de a felnőtt nem gyerek, tanuljon meg uralkodni magán, 10-ig számolni, csak gyakorlás kérdése. Ezzel személyes példát is mutat, ami nem mellékes szempont. Tegye fel a kérdést: Ezt vajon mondanám a főnökömnek? A gyerekem miért alantasabb, ő nem érdemli meg, hogy tisztelettel, udvariasan szóljak hozzá? És én nem ezt várom el tőle? Akció - reakció, magyarán: Amilyen az adjonisten...
    Bocs a bölcselkedésért, de én ezt így látom, csak egy jó tanács a remélhetőleg sok közül. :)

    "Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

  • Vakegérke

    veterán

    Sajnos a két kérdésre nem volt válasz. Kifutott, ennyi volt, köszönjük a hozzászólásokat.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Új hozzászólás Aktív témák