Új hozzászólás Aktív témák

• #14 capulet75 addikt sh4d0w #13

  Új Válasz 2012-11-14 20:21:55 #14

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  capulet75

  addikt

  válasz sh4d0w #13 üzenetére

  A PoW valóban elég gyenge konstrukció volt. Ha jól emlékszem ki is vonták a Bismarck elleni hadműveletből mert szétlapult valamelyik lövegtorony csapágyperselye a hajó fordulásakor.

  Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

• #15 Cifu nagyúr sh4d0w #13

  Új Válasz 2012-11-14 21:34:21 #15

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz sh4d0w #13 üzenetére

  Itt most hajótípust elemzünk, vagy a kármentési eljárást?

  A te felvetésed / nézeted arról szólt, hogy a japán hajóknál nem is próbálkoztak a kármentéssel, pusztán a rekeszek lezárását, illetve a ballaszttartályok elárasztásával próbáltak egy vízbetörésen felülkerekedni.

  Én (részben az általam olvasottak, részben a logika alapján) próbálok észérvekkel ellenpontot nyújtani.

  A PoW bármennyire is volt gyenge konstrukció, az adott esetben egyetlen forrásban sem emlékszem arra, hogy látványos eredményt értek volna kármentés terén. Megjegyzem ez nem volt másként az ismert egyéb hajóknál sem, ahol komoly találatot kapott az egység. A lékponyva, szivattyúzás nyilván bevett formája volt a vízbetörés kezelésének, már réges-rég óta. A japán haditengerészet nem arról volt híres, hogy az újjából szopta ki az eljárásokat. Az 1908-as csuzimai csata elemzésekor a legtöbb helyen külön kiemelik, hogy a japán haditengerészet tisztképzése terén a legjobbakhoz fordult, a brit iskola volt alapvető a tisztképzésnél, de például a tüzéreiket szó nélkül küldték a németekhez, mivel a németek tüzérsége elismerten a legjobbak közé tartozott.

  Számomra picit ellenmondásos az, hogy meg se próbálkoznának a kármentéssel a japánok. Valószínűleg ha egy-egy esetben meg sem próbálkoztak vele, annak az az egyszerű oka, hogy reménytelen volt a helyzet. Nyilván egy bizonyos méretű vízbetörést már hagyományos megoldásokkal (lékponyva, fa gerendák, ékek) nem kezelhető, ez esetben a szekció minél hamarabb való kiürítése és lezárása a megoldás. Ha a hajótest egyensúlya pedig ezt kívánja, akkor az ellentétes oldalon lévő ballaszttartályok elárasztása. A PoW esetében is ez történt, és ez nem a kármentés hiánya, avagy hibás értelmezése, hanem az adott sérülés esetén a helyes eljárás volt.

  Nyilván egy kisebb, enyhébb sérülést egy japán hadihajón is sikeresen kezeltek. Példa erre a Surigao-szorosban a Yamashiro és a Mogami esete, amelyek számos torpedó és gránát találat után is mozgás, sőt részben harcképesek maradtak...

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák