Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • szasanyi

    félisten

    válasz ollie #27 üzenetére

    Ha ez bizonyítható, én hezitálás nélkül az emberölés bűntett minősített eseteként (azaz 2. pontba ütköztetve) kezelném az ilyen cselekményt, tekintettel arra, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan és halálos betegségről van szó. Más kérdés, hogy mivel lehet büntetni azt, aki haldoklik... de mondjuk prevenciónak mindenképp jó lenne egy egyszemélyes cellában látni, mert egyrészt ott nem tud másokat megfertőzni, másrészt nyugodtan érezze magát rosszabbul! :(((

    Emberölés (1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről)

    166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
    a) előre kitervelten,
    b) nyereségvágyból vagy
    c) más aljas indokból, illetőleg célból,
    d) különös kegyetlenséggel,
    e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,
    f) több emberen,
    g) sok ember életét veszélyeztetve,
    h) különös visszaesőként,
    i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen
    követik el.

    (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
    a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont];
    b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];
    c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont].

Új hozzászólás Aktív témák