Új hozzászólás Aktív témák

• #125 ukornel aktív tag Reggie0 #96

  Új Válasz 2015-01-20 18:25:16 #125

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ukornel

  aktív tag

  válasz Reggie0 #96 üzenetére

  "Nem pont, mert te abba kotottel bele, hogy nem szigetel, mivel nagyon kicsit vezet. Pedig pont ezt nevezzuk hetkoznapi korulmenyek kozott szigetelesnek. Ha megsem erre gondoltal, akkor kar volt belekezdeni egy ilyen aprosagon lovagolni."

  Egyáltalán nem apróság, hanem pont a lényeg. A szigetelés (vagy fordítva, a hővezetés) ugyanis az anyag vastagságával skálázható (lásd #65). A műszaki kihívás itt éppen az, hogy olyan kicsire skálázzák le az álló és a forgó rész közti távolságot, hogy a levegőréteg hővezetési ellenállása a rendszer többi részének hővezetési ellenállásánál ne legyen nagyobb. Ekkor már nincs értelme arról beszélni, hogy az a levegőréteg szigetel.
  Általában persze jóval nagyobb méretű hézagokat tölt ki a levegő, ilyenkor azt mondjuk, hogy jó hőszigetelő. De ezt az állítás nem terjeszthetjük ki kategorikusan az ilyen rendkívül vékony légrétegekre! Olyan ez, mintha a mélytengeri halakat próbálnánk meggyőzni arról, hogy a víz az igenis átlátszó, föltéve, hogy többszáz métereknél kisebb rétegvastagságról beszélünk

  #102
  "Persze, a felulettol linearisan fugg, felteve hogy nem tekintjuk a nem nulla hovezetes miatti egyenetlen homerseklet eloszlast."

  Ez már egy másodlagos hatás. Itt a gond az volt, hogy többen kétségbe vonták a működés alapjául szolgáló tényt, hogy az elegendően vékony légrétegen keresztül viszonylag akadálytalanul áramlik a hő.

  f_you #115
  "A helyzet az, hogy akkor is kész volt a működő prototípus és csodás teszteredményekről csicseregtek a madarak, ahogy most is. Ha tényleg olyan jó lett volna, már rég a boltok polcain lenne."

  Négy éve K+F szakaszban volt a dolog a Sandia laborjában. A fejlesztést asszem a DARPA is támogatta; és a klímaberendezések hőcserélőjét (is) hatékonyabbá akarják vele tenni, ott pedig aztán jóval komolyabb hőáram van. A Sandia egy nagy amerikai energetikai kutató cég, nem profilja számítástechnikai aprócikkek tömeggyártása. A Coolchiptől (egy spin-off cég) most a tömegtermelést demózó prototípust láthattuk.

  Ribi #109
  "A hőátadást is pontosan úgy szokták mérni mint sorbakapcsolt ellenállások. Sajna a levegő egy macerás jószág, mert nagymértékben függ a sebességétől, de ha csak fix anyagok vannak, akkor egyszerű. Hőellenállás tulajdonképp a hővezetés reciproka."

  Na látod, tudsz te, ha akarsz.
  A korábban idézett hőátadási együtthatók mozdulatlan levegőre vonatkoztak. Mozgó levegő esetén annál jobb lehet.

  "Az 1 és a 25 nagyságrendi különbség
  Számomra 0.1mm kb elfogadható, 0.025mm végleges sorozatgyártásnál már kicsit határeset.
  [...]
  Halott levegő megoldódik forgó ventivel viszont ordas hazugság."

  Konkrét mérés, vagy számítás nélkül legfeljebb csak per has mondhatod, mi az elfogadható, mi a határeset, vagy mi az "ordas hazugság".
  Szerencsére a mérnökök elvégezték a számításokat és a méréseket is. Érdemes átnézni ezt, vagy ezt. Kiderül, hogy a teljes rendszer hőellenállásának csak 15%-25%-át adja a légrés. A szűk keresztmetszet a hő átadása forgólapátsorról környező levegőnek.
  A bordák/lapátok fölötti mozdulatlan "halott levegő" problémája pedig azért oldódik meg, mert ez a réteg a konvencionális bordákéhoz képest csak 1/10 méretű, a gyorsan forgó hűtőborda nagy centrigugális ereje miatt.
  Az egyik ábrán látszik, hogy több, különböző légrés vastagság mellett mértek, 10-40 mikron között. Hogy miért alkalmaznak akkor 25 mikront 10 helyett, arra ott a magyarázat egy másik ábrán. 25 mikron alatti légrésnél jelentősen megnövekszik a nyíróerő és így a forgórész mechanikai ellenállása - viszont, mivel már a 25 mikronos réteg sem jelent szűk keresztmetszetet, nincs értelme 2-3 százalék hőellenállás csökkenésért cserébe aránytalanul (pl másfélszeresen) terhelni a motort (lásd első link, 24. ábra).
  Azt is írják, hogy a hidrodinamikus légrés passzív önszabályozó módon áll be a kívánt távolságra.
  Használhatók a hagyományos (pl hideg maratásos) megmunkálási eljárások és az eszközt tetszőleges irányban lehet rögzíteni. Azt is állítják, hogy a "légcsapágy" stabil és robosztus, mert a kis méretű rés miatt a vastagság változásával rendkívül meredeken nő a felhajtóerő (tény, hogy az egyik linkben egy grafikonon ábrázolt mérések elég stabilnak mutatták a légréteg vastagságát); a bekerülő porszemeket pedig állítólag a forgórész által gyakorolt centrifugális erő kirepíti.

  do3om #107
  "Amúgy tök mindegy az egész vita ez a találmány megreked ezen a szintem hogy csináltak egy szép kis videót."

  Nyilván nem azért alapították meg Coolchipet 2010-ben, hogy csináljanak egy szép videót, hanem, hogy kihasználják a Sandiával kifejlesztett technológiát a számítástechnikában. Mint ahogy tervek vannak a klímaberendezések hőcserélőjében történő felhasználásra is (azt gondolom más cég fogja csinálni).

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák