2. Fórumok
  3. Processzorok, tuning
  4. Készül a TSMC-nél az első 20 nm-es ARM lapka

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #6 naffeju csendes tag szab.tam #3
    Új Válasz #6
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    naffeju

    csendes tag

    válasz szab.tam #3 üzenetére

    Valójában semmi sem 45, 40, 32, 28, 22 vagy 20 nanométeres ezeknél a gyártástechnológiáknál, hanem több követelményt kell teljesíteni annak érdekében hogy a félvezetőgyártók nemzetközi szervezte, az ISTR elismerje azt annak, és szakmai berkekben annak lehessen hívni. Amire az ISTR utal mikor 45-ös stb. generációs emleget, az a tranzisztorokhoz legközelebb eslő fémhuzalozási réteg (M1) sűrűsége, egészen pontosan az M1 huzalok sűrűségének -- a fele, ez egy jó közelítés az ültetési sűrűségre. .

    Ez azt jelenti, hogy a fémhuzal adott pontjának távolsága a szomszédos fémhuzál azonos pontjának távolságához, per kettő. Ez egy jó becslés arra, hogy milyen sűrűséget tud elérni a gyártástechnológia a gyakorlatban. Valójában ennél vannak kisebb és sokkal nagyobb struktúrák is egy chipen. A kisebbek a tranzisztorok kapujának szélessége tud lenni, nagyobbak de közelítő léptékáűek a tranzisztor teljes hossza, a sokkal nagyobbak pedig a behuzalozott tranzisztorok közti teljes távolság, míg a magasabb rétegekben a fémhuzalok relatíve óriási vastagságúak a tranzisztorokhoz képest -- ez kell ugye a külvilággal történő érintkezéshez.

    Azonos generációnak hívott (pl. 32 nanométeres), de különböző vállalatok gyártástechnológiái közt jelentős eltérésbeli különbségek lehetnek a különféle paraméterekben, mint a kapuhossz, M1 sűrűség, behuzalozott tranzisztorok legkisebb távolsága, SRAM cellák mérete, mert ezek függnek a felhasznált anyagoktól, berendezésektől, eljárásoktól, és a megkövetelt elektronikai jellemzők miatt a megcélzott felhasználási területtől is. A nagyobb frekvenciára/teljesítményre tervezett áramkörök tipikusan kevésbé sűrűek, a magas sűrűségűekre tervezettek kevésbé gyorsak vagy energiahatékonyak, szóval van sok paraméter, amivel játszani kell. Emiatt jó, ha egy gyártó meg tudja fizetni pl. a házon belüli gyártást, mert akkor a gyártástechnológiát az adott területre tudja optimalizálni -- pl. nagyteljesítményű processzorok, vagy ellenkezőleg, magas sűrűségű memóriachipek.

Új hozzászólás Aktív témák