- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- Vezetékes FEJhallgatók
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Steam Deck
- Milyen egeret válasszak?
- Adatmentés - HDD - SSD - Flash
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- ASUS ROG Ally
- DVB-T, DVB-S (2), DVB-C eszközök
Hirdetés
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
Premier előzetesen a Wrath: Aeon of Ruin konzolos változatai
gp A PC-s változat után a minap PlayStationre, Xbox-ra és Switch-re is elérhető lett a program.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
Új hozzászólás Aktív témák
-
ddekany
veterán
''kíváncsi leszek én erre mit tud
ha ezt is 12megapixeles meg 1/3''-os érzékelőre teszik nem sok értelme lesz gondolom''
Nem tudom mennyire relevánsak ezek az adatok... A rendelkezésre álló fény mennyisége az optikai rendszertől függ (mekkora lyukon azaz lencsén lép be a fény, stb), nem attól hogy azt mekkora felületre vetíted. Persze lehet, hogy technikai okokból a kisebb felületű ill. nagyobb felbontású CCD kevésbé hatékonyan ''gyűjti be a fotonokat'', nem tudom. De minden esetre ha a CCD cellák fele előtt nincs (erős-) szűrő, akkor az biztos, hogy a CDD nagyobb hatásfokkal tudja érzékelni a rá vetített fényt, szóval ez ilyen szempontból csak javulás lehet. OK, a képek szín részének (szóval ha képzeletben szét választod a képet egy sötétség és egy szín képre) felbontása csökkeni fog így. De, egyrészt a mai gépekkel sokkal inkább a kép mákossága a gond mint az alacsony felbontás (és a hatékonyabb érzékelés a mákosságon segít -- a verőfényben készül fotók mindig kevésbé mákosak), másrészt a kép sötétség részének a felbontása nő, és arra érzékenyebb az emberi szem. Szóval ez egy jó kompromisszumnak tűnik... na de persze majd meglátjuk mi lesz a valóság.
[Szerkesztve] -
ddekany
veterán
-
ddekany
veterán
''Az érzékelők felével csak a fényt méred, ergó a felbontást már felezted is. A gond csak az, hogy így még több pixelt kell benyomnod a kis érzékelőre, hogy meglegyen a marketingesek által elvárt felbontás.''
Másfelől a kép fényerősség részének felbontása nő, aminek a részlet gazdagságára a szem sokkal érzékenyebb. (És presze azzal is részletgazdagabb lesz a kép, ha pl. nincs annyira bemozdulva a hosszú expozíciós idő miatt, vagy ha ugyan olyan akkora expoziciós idő esetén nem kell annyit ''erősíteni'', ergo kevesebb lesz a zaj) Ami a marketingeseket illeti, a megapixeleket eddig is a CDD cellák számával jellemezték, tehát pl, nem osztották le 3-al bayer miatt vagy ilyesmi, szóval meglepődnék ha nem ezt a gyakorlatot folyatnák az ilyen újabb fajta CCD-knél is. Azaz, a marketinges megapixel szám nem érintett.
''ddekany: A kép mákossága amiatt van, mert egyre kevesebb foton jut egy cellára a felbontás növelésével, így nagy erősítést kell alkalmazni, az meg növeli a zaj mértékét is.''
Igen, de másfelöl ha több a fény, akkor kevésbé mákos a kép, mert kevésbé kell erősíteni. És ha hatékonyabban gyűjti össze a CDD a fény energiáját, akkor az hasonló hatású lehet mintha több lenne a fény, érted. Na ezért mondtam. Aztán, majd meg látjuk milyen is lesz a kész termék... lehet hogy trágya, de technikailag én látok ebben fantáziát.
''Mod.: Másrészről nem hiszem, hogy a mai modern színszűrők különösen nagy mértékben befolyásolnák az érzékelőn mért fénysűrűséget''
Hm... Hát nem vagyok fotós ember, de szerény véleményem az, hogy már hogy a fenébe ne befolyásolnák jelentősen? Ha csak egy szűk frekvencia tartományban engeded át a fényt (pl. ''piros''), akkor ami azon kívül esik az elveszett. Nem? -
ddekany
veterán
''A szem nem így működik: a fénysűrűségben jelentkező nagy különbségekhez elég jól alkalmazkodik, de színekhez nem tud alkalmazkodni.''
Ennek most semmi köze a szem alkalmazkodásnak. Itt arról van szó, amiért pl. a JPEG is alacsonyabb felbontásban tárolja a színeket, mint a sötétség-világosságot (Ill. azért egyes szoftverekben ez le lehet tiltani, ''extra color'' vagy hasonló néven). Arról van szó, hogy az apró részleteket a sötég-világosság terén sokkal jobban érzékeled. Szóval, ha úgy fogod fel a fotót, mint egy fekete-fehér képet amit utólag kifestenek áttetsző színes festékkel, akkor a fekete-fehér kép részletgazdagsága sokkal fontosabb a szemnek, mint a kifestésé. Még azt is elviseled általában, ha kicsit kifolyik itt-ott a festék. Ettől persze még kifestésnél fontos, hogy a nagyobb összefüggő felületeken helyes legyen a szín -- ez az amiről te beszéltél fentebb -- de ez utóbbin ez a módszer nem ront és nem javít.
''de a színeket tönkrevágja az eddig látott fotók alapján''
Hát ez majd elvállik gyakorlatban... Kétségtelenül vannak hátulütői az alacsony színfelbontásnak, pl. hogy ha van egy nagyon pici piros atka egy kék bársonyon, akkor szerencsétlen atka kaméleonként kékké változik, vagy kicsit lila lesz körülötte a bársony. Vagy ha pl. lefotózol egy könyvlapot akkor mg inkább ilyen szívárványos elszíneződések lesznek a betűk szélénél (tiszta clear-type).
''A Bayer szűrőknél persze, hogy a szubpixelek számát adják meg (illetve általában a hasznosakét), hiszen az majdnem megegyezik az előállított kép pixeleinek a számával (széleken ugye van fél pixel hiány). Ellenben a Fuji szerette a superccd-i valós pixelszáma helyett az interpoláltat megadni. Olyanok is voltak azok az interpolált képek, itt azonban ez még jobban ki fog jönni az elrendezés miatt, hiszen kétszer annyi szubpixelből számolod egy valós pixel értékét.''
Nem tudom mi volt a superccd-nél (nem ismerem), de a bayer esetén 3 szubpixelből (azaz CCD pixelből) számolod 1 valós pixelek értékét, azaz ott is interpolálsz mint disznó. Ott is 1/3 annyi információ áll rendelkezésre mint ami kéne a keletkező képhez. És végső soron (azaz elosztva a ténylegesen begyűjtött információt a keletkező kép felbontásán elvileg tárolhatóval) ennél az újfajta mintázatnál is kb ez az arány áll fenn. Tehát matematikailag itt nincs különbség, mind a kettő ugyan annyi interpolál. Hogy aztán újfajta interpoláció eredménye mennyire kielégítő az emberi szemnek, arra már nem mernék tippelni... lehet, hogy ott már nagyon látod, hogy ''kifolyik a festék'', és akkor kénytelenek lesznek kicsinyíteni a képet, nem tudom...
''Úgy értettem, hogy a beérkező fotonok igen kis százalékát nem engedi át a szűrű az adott frekvenciatartományból, azaz egy zöld nagyrészét átengedi a zöld színhez tartozó hullámhosszúságú fénynek.''
Az úgy stimmel, és akkor ezzel ugye eldobod a fotonok kb 66%-át. Az új elrendezésben minden második szubpixelnél nincs ez a 66% veszteség.
[Szerkesztve] -
ddekany
veterán
''olyan fényerejű lesz a kép minden pontja ahogy azt a záridőtől, blendétől és fényérzékenységből no meg a fényviszonyokból ki lehet számolni, függetlenül attól, hogy mekkora területre rajzol.''
Na akkor egyetértünk, mert én is erre próbáltam rávilágítani (válaszként arra, hogy vki -- értelmezésem szerint -- a CCD fizikai mért méretét kifogásolta, mint a fényérzékenység ellenségét).
''Szóval: nem lesz zajosabb a kép nagyobb szenzoron, csak ha az érzékelő képpontok sűrűsége is megnő.''
Nah.. én ilyet életemben nem mondtam, hogy attól zajosabb lenne mert nagyobb a CCD. A zajosság és képpontok számának összefüggéséről meg simán nem beszéltem, de amúgy egyet értünk. -
ddekany
veterán
Ne viccelj, ha a valóságban is akkora különbség lenne a bayer és az újabb kodak-féle elrendezés közt mint ezen az összehasonlító képen, akkor én simán hasra esnékm akár kétszer is. Persze gondolom a kép a Kodak-tól van(?), szóval nem kell elhinni, hogy akkora a különbség. Minden esetre a kép alapján látszik, hogy ők is az azonos záridő melletti zajcsökkenést vélik az egyik fő előnynek (szóval innen is látszik, hogy valami elképesztően okos voltam már megint...
) -
ddekany
veterán
''Ez nem a matematikai értelemben vett értelmben vett ''interpoláció'', egyszerűen egy színt 3 keverékéből állítja elő a ccd [kép]. Azaz a pixeleket úgy kapjuk, hogy egy ''vödrös'' átlagoló algoritmust futtatunk a Bayer mintán. Ebből láthatjuk, hogy egy ccd pixel értékét 4 képpontban is felhasználjuk, kivéve a széleken, azaz a kapott kép felbontása majdnem megegyezik a ccd cellák számával.''
Az amit leírsz ''matematikai értelembe vett interpoláció'', annak egy specifikus esete. Az meg ne tévesszen meg senkit, hogy a dupla zöld miatt az ábrán 4 CCD cella esik egy kép pixel színének kiszámítására. A zöld ugyanis a másik kettő színösszetevő rovására precízebb, szóval a vége ha fejre állsz is
az, hogy (kb) 1 pixelnyi mért infó esik 3 pixelre a végleges képen. Mert, ugye ugyan annyi cella van (persze csak kb... a széle bekavar egy kicsit, de az lényegtelen) mint pixel a képen, de míg a képen lévő cellák 3 egységnyi infót tárolnak (R és G és B), addig a CCD cellák csak egy egységnyit (R vagy G vagy B, azaz mindig csak az egyiket). Az új elrendezésben van még ''vagy világosság'' változat is, de az is 1/3 infó. Ezért mondom, hogy a bayer-nál és az új módszernél is ugyan úgy 3x-osára kell feldúsítani az adatmennyiséget átlagolásokkal (feltéve, hogy a CCD felbontásával azonos felvontású képet készítünk). Csak épp máshogy működik az interpoláció.
''és nem az egyes ccd képpontok átlagolását, mégha azt is hívják gyakran interpolálásnak. (szvsz helytelenül)''
Na de az interpolálás. Ez úgy hívják, amikor hiányzó adatokat a környezetében lévőkböl akármilyen módszerrel kiátlagolsz. Ez nem egy fotós szakkifejezés.
''x megapixeles érzékelőből, csak x/2 db képpontot lehet előállítani interpolálás nélkül''
Tulajdonképpen semmilyet nem nagyon lehet anélkül, mert egyszerűen nincsenek a helyükön az érzékelő képpontok. Nem fekszenek egymáson. De hagyjuk is az interpoláció kifejezést. Az arány amire gondolsz x/3, mert azért amit leírtam fentebb.
''egy 12 megapixeles érzékelőből csak 6 megapixeles képet kapunk interpláció nélkül, mivel a világosságnak is kell ugyanannyi pixel, mint a színességnek''
Amúgy a ''színességet'' mérő cellák is mérnek világosságot (pl. bayer esetén csak azok mérnek mindent). Gondlom nem dobják el azt az információt az új elrendezésnél sem.
''5-6 megapixelnél többet nem lehet rápakolni egy kisméretű érzékelőre, azt meg nem fogja lenyelni egy cég sem, hogy 2-3 megapixeles kamerákat gyártsanak újra.''
Nekem erősen az tippem, hogy továbbra is azt fogják ráírni a gépekre, hogy a CCD hány cellából áll. Végül is ezzel a bayer-hez képest nem is hazudnak, hiszen tényleg annyi cellányi információ felhasználásával állítják elő a képet, csak most több hangsúlyt kapott világosság-sötétség részletessége a ''színezés'' részletességének rovására. Mondom, ez is az is 3x-oros adat feldúsítással dolgozik, mikor ugyan akkora lesz a felbontása a képnek mint a CCD-nek. (Az egyetlen hátulütő az lehet, ha az emberi látásnak már túlságosan zavaróvá válik a színesség terén a részletvesztés, mert akkor ugyanannyi infó ide vagy oda, kényetlen vagy lejjebb venni a kép felbontását. De ilyen gondról egyenlőre még nem tudunk, és gyanítom nem is fogunk tudni.)
''Ezért szeretném tudni, hogy számolják a szűretlen érzékelők által mért fényt, mert az sok mindenre rávilágítana...''
Nem tudom, de elég valószínű, hogy kb úgy fogják fel a képet, mint ahogy pl. videó tömörítésnél és JPEG-nél csinálják már nagyon régóta: külön szín és külön világosság. Mint két kép: egy fekete-fehér fotó, és valami nagyon fúrcsa színes fotó, amin minden egyforma világos. Aztán ezt a két képet összekombinálod RGB-vé (matek...).
[Szerkesztve] -
ddekany
veterán
''Nagyon nem értesz''
De.
''A Bayer szőrőnél nem hiányzó értéket találsz ki, egyszerűen van négy szomszédos cellád, amelyből teljesen egyértelműen előáll egy rgb képpontod, nincs hiányzó adatod''
Már hogy a fenébe ne lenne hiányzó adat, amikor ugyan akkora felbontású színes képet állítok elő mint amilyen a CDD felbontása. Teljesen mindegy, hogy ezt milyen ravasz modszerrel tetted, itt 3x-osára lett fel dúsítva az adatmennyiség, ez a bemenő és a kimenő adatmennyiség arányából adódik. Az hogy ezt most interpolációnak hívjuk, vagy sem, azon inkább ne vitatkozzunk, mert végül is nézőpont kérdése... annak aki a hardveres megvalósítást csinálja, nem jut eszébe róla, hogy interpoláció, viszont mégis csak azt valósít meg vele. (Mert az történik, hogy a képzeletben a CDD cellák között elhelyezett pixelek RGB értékét a környező cellák értékeiből következeteted ki, és v.é. hogy ugyan annak a CCD cellának az értékét 4 pixel előállításánál is felhasználod.)
''Azért írom, hogy fele lesz a felbontás a Kodak új elrendezése esetén, mert itt az eddigi logikát követve nem 4 ccd cellából számolod ki egy adott képpont értékét, hanem 8-ból (legalább is nagyon remélem) amelyből négy adná az eddigiek szerint a színt és négy a fényességet.''
A pontos algoritumus azt hiszem nem ismert, úgyhogy várjuk ki a végét... az bemeneti információmennyiség ugyan annyi, meglátjuk mit tudnak belőle kihozni.
)
az, hogy (kb) 1 pixelnyi mért infó esik 3 pixelre a végleges képen. Mert, ugye ugyan annyi cella van (persze csak kb... a széle bekavar egy kicsit, de az lényegtelen) mint pixel a képen, de míg a képen lévő cellák 3 egységnyi infót tárolnak (R és G és B), addig a CCD cellák csak egy egységnyit (R vagy G vagy B, azaz mindig csak az egyiket). Az új elrendezésben van még ''vagy világosság'' változat is, de az is 1/3 infó. Ezért mondom, hogy a bayer-nál és az új módszernél is ugyan úgy 3x-osára kell feldúsítani az adatmennyiséget átlagolásokkal (feltéve, hogy a CCD felbontásával azonos felvontású képet készítünk). Csak épp máshogy működik az interpoláció.Új hozzászólás Aktív témák
ph Az Eastman Kodak új fejlesztése forradalmasíthatja a digitális fényképezést.
