Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Rive

    veterán

    válasz Hieronymus #16 üzenetére

    Az aluminium gyanúba keveredéséhez vezető kutatásokról azóta bebizonyosodott, hogy mérési hibán alapulnak, a többit pedig már a 'made in PRC' svédacél étkészletek marketingje rakta hozzá.

    Az " alumínium legalább annyira mérgező, mint az ólom" állítás pedig a földkéreg harmadik leggyakoribb elemével kapcsolatban - szimplán agyb@szott ordas baromság.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Rive

    veterán

    válasz #90088192 #11 üzenetére

    Amit tudok nem sok, de szeretnélek megnyugtatni az ólom oxid nem oldódik szobahőmérsékleten vízben.

    Ez normál körülmények között úgy nagyjából igaz. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat (pláne egy régi) elég vegyes építésű tud lenni, többféle fémből, plusz a helyi elektromos rendszer is beleszólhat (a vízvezetékcsövek sokszor szolgálnak földelésként), szóval nem igazán kiszámítható, hogy mennyit szól bele ilyenkor az elektrokémia.

    És, hamár itt tartunk akkor érdemes megjegyezni, hogy a könnyengyorsanolcsón telepíthető réz vízcsövek forrasztásához akkor is kötelező ólommentes forraszanyagot használni, ha ólmossal igazából könnyebb is, gyorsabb is, olcsóbb is (=> veszett csábító megoldani okosba').

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Rive

    veterán

    válasz Spet #23 üzenetére

    Vesebetegség esetén lényegében minden problémát tud okozni, de pl. a rántott csirke már kifejezetten rövid távon is.

    Az aluminium neurotoxicitás jellemzően pl. öntedei munkásoknál (már, ha nem megfelelőek a munkahelyi körülmények) jelentkezik. Konyhával kapcsolatban emlegetni - nos, ízlése válogatja: nekem az evőeszköz elfogyasztása alapvetően nem része az étkezésnek. Ólommal párba állítani pedig már szimpla baromság.

    Az emberi szervezet alapvetően (jellemzően) fel van készülve az Al, mint az emberi környezetben elkerülhetetlenül jelen levő elem kezelésére. Ráadásul ugye elég távolra kerültünk a földtől (mármint, hogy egyre kevesebbet nyelünk a talajból kosz formájában), az Al terhelés manapság sokkal kisebb, mint bármikor korábban.

    Az aluminium rossz híre leginkább az Alzheimer-kórral való kapcsolatba hozatalán alapul. A dolognak ez a része egyelőre úgy néz ki, hogy mérési hiba lehetett és jó eséllyel az egész egy igen sokba kerülő tudománytörténeti baklövés.

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Rive

    veterán

    válasz Geri Bátyó #60 üzenetére

    Ha aggódós fajta vagy (mondtad, hogy voltak olyan tünetek amik akár ólommal is összefügghettek?) akkor esetleg említsd meg a dolgot a háziorvosnak valamikor.
    Persze elég kicsi az esélye, hogy lett volna bármi, de a TB-t azt fizeted sz'al...

    A régi csövet gondolom elvitték okosba', nem? :DDD

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Rive

    veterán

    válasz #90088192 #70 üzenetére

    Az ólom összes izotópja sugárzáselnyelőként működik, ez nem valami konkrét izotóp, hanem ebben a formában szimplán a nagy atomtömeg függvénye.

    Van néhány olyan ólomizotóp, ami nem stabil, de természetes ólomban ezek csak nyomokban fordulnak elő, ráadásul csak alfa- és bétasugárzók, azaz a fém ólom ezeket már nagyon vékony rétegben is árnyékolja.

    A sugárzáselnyelő anyagokban az elnyelt (radioaktív) sugárzás jellemzően hőként hasznosul, nincs olyan (*), hogy valami sugárzástól sugárzóvá válik.

    (*) Neutron 'sugárzás' az kicsit más tészta, de az nem sűrűn szokott szembejönni vízcsőcserénél. Meg van néhány ritka kivétel.

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Rive

    veterán

    válasz #90088192 #76 üzenetére

    Érdekes. Ugyan az a cikk nem kicsit ferdít és túloz, de akkor is valós alapokra épít.

    A dolog azon a "kilogrammonként 20 eurós, igen kedvező áron" fordul. Amikor szükséges, akkor minden további nélkül lehetséges egy bizonyos izotópra dúsítani anyagokat: példának okáért a tervezett orosz BREST reaktor hűtőközege ólom-208 (nem néztem utána, milyen tisztaságú, de ez igazából nem is számít - nagyobb tisztaság csak azon múlik, hányszor megy át a dúsítón). Az urán dúsítása (más szempontból: tisztítása) szintén ismerős példa lehet, de ide tartozik a félvezetőgyártásban használt szeletek előállítása is.

    A kulcspont, hogy ezek az eljárások jellemzően nem állnak meg kilogrammonként 20 dollárnál, az egyetemi projektek költségvetése pedig igencsak véges, szóval keresik a módot megoldani okosba' ;]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Új hozzászólás Aktív témák