- Milyen notebookot vegyek?
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- Házimozi belépő szinten
- Milyen TV-t vegyek?
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kompakt vízhűtés
- Gaming notebook topik
Hirdetés
-
Ilyen lesz a SteamWorld Heist II
gp A folytatás a tervek szerint a nyár folyamán, pontosabban augusztus elején érkezik.
-
iPaden is vége az App Store monopóliumának
ma Ősztől lehet alternatív alkalmazásboltból telepíteni az EU tagállamaiban.
-
Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
ph A vállalat ezért irgalmatlan pénzt fizetne a FIFA-nak, és ezzel rajzolná át az online streaming platformok háborújában a frontvonalakat.
Új hozzászólás Aktív témák
-
ftc
nagyúr
Lehet én maradtam le valamiről, de USA-ban a TP Vision nem forgalmaz Philips név alatt. Ha jól rémlik akkor a Funai gyárt Philips néven az USA-ban..
-
Piftuka
veterán
Jól tudod.
A Funai felel az USA-ban a Philips tévék értékesítéséért, és a marketing feladatokért, de a televíziók elvileg a Funai gyárában készülnek.
Alapvetően a "TP Vision" Európában Google (és az Android) felé elkötelezettsége miatt volt így, hiszen az USA-ban a Funai "Roku" platformra építette a Philips televíziókat.
Idén viszont ez is felborult, mert piacra dobtak Android-os modelleket is az USA-ban is.
És akkor még ott van 2013-ból a Philips és a Funai közötti pereskedés, amelyben egyébként végül utóbbit elmarasztalták és kártérítésre kötelezték "szerződésszegés" okán.
Szóval manapság ezeknél a "joint venture" vállalatoknál, és a földrészenként eltérő feltételekkel továbbadott liszenszek kapcsán a manó se tudja, mi az igazság pontosan.
Ezt már nehéz követni még annak is, aki egyébként figyelemmel kíséri az adott területtel kapcsolatos (gazdasági) híreket...."Aquila non captat muscas."
-
veterán
Ezt nem teljesen értem.
duree54
-
Castell
aktív tag
Nem tudom, de sharp-ot, tcl-t, stb. még egy jó darabig biztos nem vennék. Fel kell még nőni a feladathoz, ugyanis a nagy múltú fejlesztés, ami garantálja a minőséget. Szóval ha tv akkor jelenleg lg, samu, philips vagy sony.
Továbbá hiába öntik bele a pénzt, az még nem garantál semmit, ugyanis a súlyos pénzek első körben marketingre mennek el, és nem a fejlesztésre.
Barátom nemrég vett shap tv-t, 40" 4k, smart. Csak a harman kardon hangzást mondanám ami jobb a konkurenseknél, de sem a képminőség, se pedig a fapad, saját smart rendszer nincs versenyben a fenti márkák valamelyikével. Nem azt mondom, hogy rossz, de 90+ pénzért én inkább egy LG 43um7xxx vettem volna.
-
MMSZoli
tag
Mikor (jó régen) ugyanannál a Philips TV típusnál a gyár kénytelen volt az LG-ről átállni Sharp kijelzőre, jelentősen megszaporodtak a negatív visszajelzések a betekintési szöggel kapcsolatban. Tehát akkoriban a Sharp nem igazán rendelkezett széles látókörű betekintésű kijelzővel, legfeljebb papíron.
Az LG IPS-t, míg a Sharp úgy rémlik egy kisebb betekintés szöggel rendelkező TN+ kijelzőt alkalmazott. A termékek felkövethetősége megvolt, a külső dobozon is jelölve volt a különbség, de csak annak, aki tudta mit keres. Az egyedüli gond ott volt, ha egy bolt hónapokig kint parkoltatta az IPS kijelzős TV-t, de már Sharp paneles dobozokat adott, akkor a boltban látott képminőség nem köszönt vissza, bár ez lényegében megegyezett az akkori egyéb TV-k képminőségével (leszámítva a Panasonicot a plazmájával).
A Philips egyébként nem költségcsökkentés vagy a vevőkkel való kiszúrás miatt lépte meg ezt a drasztikusat. Az LG TV-k európai piaca jelentősen megerősödött, és az LG inkább a saját termékeibe tette a kijelzőket (nagyobb margin), és a megállapodott mennyiségű kijelzőt nem szállította le a Philipsnek. Kijelző hiány lépett fel a Philipsnél, rengeteg potenciálisan eladható terméket veszített ezzel. Mivel akkoriban még némi töredék tulajdonrésszel is rendelkezett a Philips az egyik nagyobb LG IPS gyárban (talán 5-10%?) a kijelzőket elég jó áron kapták (kvázi a Sharpéval megegyező áron), ezt elégelte meg az LG, mondhatni megpuccsolták a kisebb tulajdonost. A Philips rövid időn belül el is adta a részesedését (mivel semmi előnye nem származott belőle), igaz akkor még nem láthatta előre a 3D TV-k pár éven belüli átmeneti szárnyalását, ami a Samsung és LG piaci részesedésének drasztikus emelkedését hozta.
A Sharp, amely akkoriban már TV gyártó volt, de nem volt európai piaca, feltételül szabta, hogy hozzájusson bizonyos Philips technológiákhoz. Ezek között volt az a fehérvári gyártósori rendszer. Ez a kezdeti tárgyalások során még nem volt a szerződésben, a fehérvári gyár látogatása után került bele.
Ezeket a gyártósorokat magyar mérnökök fejlesztettek ki a francia vagy belga gyárakból már lényegében kidobott, elavult gyártósorokból (400-500 termék/műszak), de magyar ötletekkel és új technológiákkal jelentősen fel lettek turbózva. Csomó automata teszt és mérőrendszer, a készülékek hiba szerinti automata kidobása volt implementálva, vagy az üres helyek automata feltöltése a kiesett, de már megjavított termékekkel (én sajnos mindehhez nem értek, de zsenik voltak a srácok). A manuális tesztek egy része ki lett váltva gyorsabb PLC vizsgálatokkal. Az optimalizálással jelentősen javult a kihozatal, egy "alap-32"-TV" -ből egyetlen sor egyetlen műszak alatt 1250 darabot (vagy egy kicsit többet) tudott lehozni. Ott voltam a megbeszélésen, mikor a Sharp technológiai vezetése nem akarta elhinni a darabszámokat. Előkapta a japán fazon a számológépét,ütötte vagy 2 percig, azt mondta, ez lehetetlen. Bemutatta Neki a folyamatmérnökség akkori vezetője az online rendszerünket a kivetítőn, amin vissza lehetett követni minden egyes termék beépült alkatrészeit és a vele történteket, a teszteredményeit. Mikor ott voltak előtte a lecsomagolt termékek szériaszámai az összes online méréssel, még akkor sem hitte el, hogy a javításokkal ennyi lejöhet egy sorról. Kimentünk, és vagy 10 percig rohangált stopperrel a sor körül. Akkor jelentette ki a Sharp, hogy Nekik ez a technológia mindenképp kell.
Bár nem állítom, hogy akkoriban egyes japán gyárakban nem létezett esetleg hasonló vagy még ennél is fejlettebb technológia, igen jól esett, hogy a magyar mérnök kollégáim olyan világszínvonalút alkottak, hogy még egy japán vezető mérnöknek is fennakadt a szeme.
Jó érzés volt (bár én magam nem sokkal járultam hozzá :-D ).
Amikor elmondják, hogy az összeszerelő üzemek nem adnak semmit hozzá a gazdasághoz, mindig eszembe jut az a tucatnyi mérnök kollégám, akik kvázi hulladékból világszínvonalút varázsoltak. És mindemellett beszállítókkal együtt pár ezer embernek adott megélhetést, és a környéknél némileg nagyobb fizetést. Kár hogy a 3D TV és a fejlesztési központ hibás döntései hazavágták ezt a jól menő gyárat.
Ez a videó ugyanazon gyártósorokról készült, csak már a TP Vision átvétel után:
[link]
Új hozzászólás Aktív témák
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Elektromos autók - motorok
- Társasjáték topic
- Hálózati / IP kamera
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Fortnite - Battle Royale & Save the World (PC, XO, PS4, Switch, Mobil)
- SkyShowtime
- Energiaital topic
- Rise of the Ronin (PS5)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen