Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • TM.

    kezdő

    Furcsa értékrend. Önálló és önellátó vagyok, nem érdekelnek a női külsőségek, de a konzervatív nemi konvenciók híve is vagyok. Én magam nem vállalok sok mindent, de elvárom, hogy más a lelki üdvösségével feleljen minden piti ígéretért. Érdekelne, hogy előfordult-e valaha, hogy nem teljesítettél valamit, amit megígértél, és ha igen, hogyan tetted túl magadat az eseten.
    Nyilván mindenkinek megvannak a saját elvei, én pedig 90 éves koromban is kisfiú leszek. Ezzel együtt szerintem értékesebb az az ember, akire olyankor lehet támaszkodni, amikor van valami tétje is, nemcsak a beígért Mozart-golyó.
    Úgy érzem, ez egy fokkal értelmesebb hozzáállás volna, ami nem a piti szívességeket, vagy a vállalások teljes hiányát jutalmazza, esetleg szűkíti azok körét, akik megdönthetnek, szigorúan a késve visszahozott könyv és a meg nem szögelt küszöb szintű cserbenhagyásaik alapján.

  • TM.

    kezdő

    válasz aggleány #86 üzenetére

    De miért felel ez meg neked? Egy olyan állapot, ahol nem számít az, hogy van-e a közeledben levők részéről bármilyen elkötelezettség addig, amíg nem okoznak csalódást? Ez egy alacsony léc. És részben ezt fejtegettem az előző hsz-ben is, hogy tele vagy ellentmondásokkal. Itt pl. zéró elvárás, de ott van mögötte a legkeményebb szankció. Maga az eljárás is azt sejteti, hogy törékeny vagy, pedig az eddigi megnyilvánulásaid alapján ezt nem gondolnám. Ez az egész összességében baromi képmutatónak tűnik.
    Én ezt persze úgy mondom, hogy tipikusan olyan ember vagyok, akit lenézel. Ha azt beszéljük meg, hogy x időben találkozunk, azt mondom, oké. És ha valami közbejön (régi ismerős, lefőtt-e a kávé, éhes-e a kutya), akkor mérlegelek. És lehet, hogy késni fogok. Így nem kell caveat-okkal teleszórni a mondataimat, ami szerintem egy jó dolog.
    Persze ehhez olyan emberek is kellenek, akik hozzám hasonlóan képesek leszarni minimális kilengéseket, és nem várják el, hogy verbális védőhálókat szőjek a "szavahihetőségem" megőrzése érdekében. Ezért is érdekelne nagyon, hogy neked ez hogy működik? Mikor te egy szabad gondolkodású nőnek tűnsz, mégis ilyen korlátozó elveid vannak.

    p.s.: Ahhoz, hogy ki hogyan tud téged megfektetni, semmi közöm, kizárólag a korábbi hsz-eid alapján írtam, amit írtam.

  • TM.

    kezdő

    válasz aggleány #103 üzenetére

    Arról beszélek, hogy az adott szó szentségére élezed ki a társas kapcsolataidat. Szerintem a mindennapokban ez egyrészt hihetetlenül korlátozó, másrészt olyan abszurd eredményei lehetnek, mint F. Z. tökéletesen megbízható faszagyerek, mert soha nem mond semmire egyenesen igent, az érkezési időpontot ( :) ) pedig egyórás mozgástérrel határozza meg.
    Magyarul úgy teljesíti a legfontosabb elvárásodat, hogy közben kurvára nem lehet rá számítani.
    Példa: szükséged van valami fontos dologra, amit magad nem tudsz megcsinálni/megszerezni. Mit teszel? Szólsz megbízható 1-nek, 2-nek, amennyi van. Nem tudnak/akarnak segíteni, és ezt nem is titkolják, hiszen ők hitelesek. Megbízol a szavukban? Meg. Segítettek? Nem. És közben ott egy rakat ember a megbízhatatlan kalapban, mert azt mondta, hogy fog neked egy ülést a trolin, de nem tette.

  • TM.

    kezdő

    válasz Chaser #105 üzenetére

    Az világos, hogy elvi kérdés, csak azt nem értem, hogy lehet így élni. Az a koncepció, hogy x-re lehet számítani, y-ra meg nem, az teljesen szituáció függő. A legjobb barátomra se "számítok", ha időre kell menni valami közepesen fontos eseményre, de teljes mértékben megbízok benne, amikor azt mondja, hogy segít.
    Azt se tartom életszerűnek, hogy amikor valaki kapcsolatokat alakít ki, az legyen az értékmérő, vagy horribile dictu a kizáró ok, hogy az illető valamikor valami jelentéktelen ígéretet nem váltott be.
    Mintha egy ember pontosan egy paraméterből állna, amit ha ismersz, ismered az egész embert.

Új hozzászólás Aktív témák