Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • stichus

    tag

    válasz cocka #2555 üzenetére

    ezt épp a raiffeisen ászf-ből másoltam

    1.1. Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására, kezelésére és fizetési forgalmának lebonyolítására a Bank lakossági forint-, valamint a Bank által jegyzett és a Lakossági Kondíciós
    Listában megjelölt devizanemekben deviza-bankszámlát (együtt: lakossági bankszámla) nyit és vezet.
    A forint és deviza lakossági bankszámlák a hatályos jogszabályok értelmében nem minôsülnek pénzforgalmi bankszámlának.
    A Bank az Ügyfél megbízásából egyidejûleg több lakossági bankszámlát is nyithat és vezethet.

  • stichus

    tag

    válasz cocka #2557 üzenetére

    nekem cibnél most eygszerre 3 devizaszámlám van. maga alatt vágja a fát, ha nem engedi. nyitok másik bankban egy számlát. két számlám úgyis lesz, csak 2 bankban.

  • stichus

    tag

    válasz lúzer #2567 üzenetére

    igen.

    Kamatjövedelem
    65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:
    a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat;
    b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is -
    ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
    bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
    c) az a)-b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az az összeg, amelyből a (2) bekezdés szerinti adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg;
    d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) vagy az adóköteles biztosítási díj összegét, azzal, hogy nem tekinthető az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült;
    e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad;
    f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész,
    azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Új hozzászólás Aktív témák